A gyermekvédelminek nevezett törvény módosítása miatt a brüsszeli testület pert indított az Európai Bíróságon. A Bizottság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a törvény sérti a belső piaci szabályokat, az egyének (különösen az LMBTIQ-személyek) alapvető jogait, valamint – ezen alapvető jogok tekintetében – az uniós alapértékeke; a magyar hatóságok pedig nem adtak kellőképpen megnyugtató választ a Bizottság esélyegyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos aggályaira, és nem vállaltak semmilyen kötelezettséget az összeférhetetlenség orvoslására.

A Bizottság leszögezi: a gyermekek védelme elsődleges fontossággal bír az EU és tagállamai számára, a magyar törvény azonban – megítélésük szerint – olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem indokolhatók ezen alapvető érdek előmozdításával, vagy pedig aránytalanok a kitűzött cél eléréséhez.

Ezen túl Magyarországnak a Klubrádió ügyében is az uniós bíróságon kell számot adnia. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a Klubrádió rádióspektrum-használati jogainak megújítása kapcsán aránytalan és átláthatatlan feltételeket támasztott.

A Bizottság felszólítja továbbá Magyarországot, hogy tegyen eleget az ivóvíz-irányelvben előírt követelményeknek, melyek értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz egészséges és tiszta legyen. Egy hat évvel ezelőtt indult eljárás ellenére ugyanis 13 ivóvíz-ellátási körzet az arzén és a bór tekintetében továbbra sem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, vagyis megindítja a jogsértési eljárás.

Szintén kötelezettségszegési eljárást indult Magyarország ellen a belső piaci szabályokkal ellentétes intézkedések bevezetése miatt. Ennek oka, hogy Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek.

A Bizottság felszólítja a magyar hatóságokat arra is, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások – köztük a közlekedési szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket. Az egyoldalú nemzeti szintű lépések és a megkülönböztető bánásmód alkalmazása ellentétes az egységes piacon belüli szabad mozgás elvével, és nem jelenthet megoldást – hangsúlyozzák.

Kötelezettségszegési eljárást indult továbbá a gabonaexportra vonatkozóan bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt, mivel a Bizottság álláspontja szerint az intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal, illetve a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal; nem indokolható az uniós szinten elérendő különleges gazdasági célkitűzések nemzeti szintű követésével; és – álláspontjuk szerint – jelenleg egyébként sem teszi szükségessé semmi az EU-n belüli gabonaellátás biztonságát célzó beavatkozást.

Mindezeken felül további eljárások indultak olyan ügyekben, amelyekben Magyarország nem, vagy nem megfelelő módon ültette át az uniós jogot.

A hivatalos felszólításokra a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni.

Itthon

Egy sor eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság

kapcsolódó cikkeink