Csakúgy, mint az orvosi, a szakdolgozói kamara is mentességet kér az új kata-szabályozás alól. Az ágazatban több ezren érintettek, jellemzően a másodállásuk miatt. Az otthoni szakápolás, azon belül a rehabilitáció is könnyen veszélybe kerülhet.

„Ha ez a folyamat megakad, mert kevesebb a létszám, vagy mert nem tudják teljesíteni ezt a szakfeladatot, akkor a betegnek a további gyógyulása, rehabilitációja zavart fog szenvedni, és ezek maradványtünetek, vagy elhúzódó rehabilitáció, elhúzódó gyógyulást eredményez”

– magyarázta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

A villanyszerelőket is érzékenyen érinti a katás adózás átszabása.

„66 százalék volt az gyakorlatilag, aki azt mondta, hogy katás vagyok, nem tudom mi lesz…” – reagált Híradónknak az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetségétől Mayer Gergely.

A szövetség rapid kérdőívet készített tagjai körében. A válaszadók egy része elhagyná a szakmát, megint mások kénytelenek lesznek árat emelni.

„Aki eddig 12 millió forintot számlázott, évi 650 ezer forintért mondjuk a katával az iparűzési adóval, az gyakorlatilag mondjuk megkeresett 11 millió 350 ezer forintot” – vázolta Mayer. A szakember hozzátette: ha ki akarjuk számolni, mekkora emelésre számíthatunk a területen, gondoljuk át, hogy ahhoz, hogy ezt az összeget ugyanúgy megkeresse a villanyszerelő, mennyit kell majd számláznia.

Közben az iparkamara elnöke az állami televízióban sem árulta el, hogy szerinte mennyien használják jogtalanul a katát. Parragh László kitartott amellett, hogy szükséges a változtatás,

„Induljunk ki abból, hogy 465 ezer szereplője van jelenleg a katának. Azért algoritmusszerűen szabályozni úgy, hogy ne legyen vesztese egy átalakításnak, azt nem lehet” – hangzott el Parraghtól.

A módosítással egyes szakpolitikai források szerint akár százezer alá is csökkenhet a katások száma.

Mindeközben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége további egyeztetéseket sürget.

„Ha az adóterhelést a jelenlegiről mondjuk megdupláznánk, még akkor is kedvező lenne. Még akkor is a katások nagy része benne maradna, és a költségvetésnek akár 200 milliárd forinttal, vagy még többel magasabb lenne a bevétele”

– fejtette ki Perlusz László, a VOSZ titkára.

A katás adózásból nagyjából évi 230 milliárd forint folyik be az államkasszába. A VOSZ szerint ez akár évi 430 milliárd forint is lehetne, ha az adót százezer forintra emelnék.

Jelenleg az átalányadózás tűnik a legjobb megoldásnak, de még így is költséges. Egy havi 400 ezer forint bevételű katás vállalkozás éves szinten 6-800 ezer forintos többletkiadásra számíthat. A kötelezően alkalmazandó könyvelő díja is több tízezer forint lehet, így havonta akár háromszorosára nőhet egy a katáról áttérő kisvállalkozás költsége.

Kérdéseinkkel kerestük a Pénzügyminisztériumot, de adásunkig nem érkezett válasz.

Itthon

Akár a beteg rehabilitációját is érintheti a KATA-módosítás

kapcsolódó cikkeink