Ma megkezdődött a nagy politikai hullámokat és tiltakozást kiváltó,
a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (KATA) szóló törvényjavaslat vitája a parlamentben.

Miközben a parlamentben Tállai András az expozéját mondta, a tiltakozó demonstrálók a Kossuth térről a Margit hídhoz indultak, amelyet aztán el is foglaltak.

A Pénzügyminisztérium államtitkára a KATA-javaslat általános vitájában azt mondta: a cél, hogy olyan törvényi szabályokat alakítsanak ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának pozitív eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

“A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesítse” - mondta Tállai András.

Ezen célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára - emlékeztetett az expozéban. Az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül - mondta az államtitkár.

Felidézte, hogy az adózási mód rendkívül sikeres volt, több mint 450 ezren választották az évek során, de „sajnos az egyszerűség és az alacsony közteher nemkívánatos irányba vitte el az adónem működését” - hangoztatta.

A kedvező feltételek lehetőséget jelentettek arra is, hogy nagyon széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a KATA-t a munkaviszonyban végzett tevékenység kiváltására használják a munkáltatók, mivel a KATA mértékének a változatlansága mellett, a bérek és a minimálbér emelkedésével ez az adómérték egyre kedvezőbbé vált a normál munkaviszonyban kifizetett munkabér terheihez képest - mondta Tállai András, hozzátéve: ez a káros gyakorlat komoly versenyképességi hátrányt jelent azoknak a munkáltatóknak, akik jogkövető módon munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.

A 2021-ben bevezetett szigorítások következtében a bujtatott foglalkozás megnehezült ugyan, de a tételes adó alacsony mértéke mellett ez a jelenség továbbra sem szűnt meg. További probléma, hogy a KATA lehetőséget teremt a társasági adó és az osztalék utáni személyi jövedelemadó elkerülésére is – mondta.

Tállai: Széleskörű szakmai egyeztetés volt

Ezek a problémák sokszor elhangzottak a T.Házban is - tette hozzá. Az átalakításról a kormány az elmúlt hetekben széleskörű konzultációt folytatott szakmai kamarák, könyvelők, adótanácsadók képviselőivel, és egyetértés volt a kormány és a szakmai képviselők között, hogy az átalakítás során „a katát sikertörténetté tevő vitathatatlan eredményeket mindenképpen meg kell őrizni” - jelentette ki az államtitkár. Ilyen az alacsony adminisztrációs szükséglet, a korábban igazán nehezen adóztathatóak körében megjelenő gazdaságfehérítő hatás, továbbá a méltányos adóteher – sorolta.

Abban is széleskörű egyetértés bontakozott ki a tanácskozáson részt vevők között, hogy a tíz év alatti alkalmazás során tapasztalt problémákra olyan megoldást kell találni, amely biztosítja, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott körnek legyen vonzó adózási alternatíva - hangoztatta.

Ez utóbbi cél elérése és a felmerült problémák érdekében született meg a törvényjavaslat, a KATA lehetőségével csak azok élhetnek, akik közvetlenül a lakosságnak végez szolgáltatást, vagy értékesítenek terméket. Kifizető felé sem lehet szolgáltatást végezni, kivételt jelentenek a taxisok - erősítette meg az expozéban is.

Az éves bevételi határ 18 millió lesz ennek túllépése esetén 40 százalékos különadót kell fizetni a KATA-zónak, de a havi adóteher 50 ezer forint marad.

A törvénymódosítást 2022. szeptember 1-től kell alkalmazni, noha korábban Varga Mihály még januári hatálybalépésről beszélt.

Az új KATA szerint szeptember 25-ig meg kell tenni az “jogalanyisági” nyilatkozatot. Akik nem jogosultak a KATA alkalmazására, kedvező lehet az átalányadózás például, ennek bejelentésére október 31-ig lesz lehetőség - hangoztatta Tállai András az expozéjában.

Fidesz: az új kata megszünteti a visszaéléseket

Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a katáról szóló törvényjavaslat célja, hogy olyan új szabályokat alakítson ki, amelyek megőrzik az adónem pozitív eredményeit, és biztosítják, hogy az továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör számára legyen vonzó adózási alternatíva.

Szerinte a bevezetés óta eltelt mintegy egy évtizedben az elfogadott módosítások azt eredményezték, hogy a kata a nagyobb bevétel elérésére képes, inkább kifizetőknek számlázó vállalkozások számára is elérhetővé vált, ami azonban számos problémát felvetett. Rámutatott: a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosíthatták. Szerinte az új kata megszünteti ezeket a visszaéléseket - tudósít az MTI.

A DK Alkotmánybírósághoz fordul

Varju László, a DK vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kabinet hatástanulmány és előzetes egyeztetés nélkül, "hasra ütve" nyújtotta be a törvényjavaslatot, és az új szabályokat már év közben bevezetné. Közölte: a DK az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul, mert alaptörvény-ellenesnek tartja a szabályozást.

KDNP: a baloldal nemmel szavazott a katára

Nacsa Lőrinc (KDNP) bírálta a Varju László (DK) által elmondottakat, és olyan intézkedéseket elevenített fel, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szűk határidőkkel emelt adókat jelentős mértékben. Kifogásolta, hogy egy olyan törvényt véd az ellenzék, amelyet be sem akart vezetni. Felidézte, hogy az ellenzék 2012-ben nem támogatta a katát, számos képviselő és az MSZP is nemmel szavazott.

Aki a változtatás után is a kata hatálya alatt marad, annak a módosítás adócsökkentést jelent - mutatott rá -, hiszen eddig 15 millió forintos éves bevétel után fizettek havi 50 ezer forintos adót, a jövőben azonban 18 millió forintos bevétel után is ugyanannyi lesz az adójuk.

Jobbik: a kormány a multikat kényezteti, és megszorítja a magyar kisvállalkozókat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) "bolsevik tempónak" nevezte a Fidesz vezérszónoka által elmondottakat, és visszautasította az ellenzéket ért bírálatait. Úgy fogalmazott: a kormány mindent megtesz a multicégek kényeztetése érdekében, eközben megszorítást vezet be a magyar kisvállalkozóknak. Annak ellenére, hogy a kisvállalkozók foglalkoztatják a legtöbb embert Magyarországon.

Úgy foglalta össze a Jobbik követelését: szüntessék meg szakmacsoportok vagy az önkormányzatok vegzálását, mert az a feketegazdaság felé viszi a folyamatokat. Célzott ellenőrzésekkel számolják fel a visszaéléseket azoknál a cégeknél, ahol túl sok a katás. Továbbra is lehessen nyugdíj mellett vagy mellékfoglalkozásként katázni, de ha mégis változtatnának, azt január 1-jétől tegyék meg.

Momentum: hagyják békén a kisvállalkozókat!

Orosz Anna, a Momentum vezérszónoka felszólította a kormányt, hogy hagyják békén a kisvállalkozókat. Követelte, hogy a kisvállalkozók továbbra is számlázhassanak cégeknek, valamint, hogy adóév közben ne változtassanak az adózás szabályain. Megítélése szerint a Fidesz egyetlen nap alatt 400 ezer kisvállalkozót tesz tönkre, ráadásul a nyári szabadságok idején. A katások jobb esetben egyéni vállalkozóvá válhatnak, ami havonta több százezer forintnyi többletkiadást jelent majd nekik, rosszabb esetben csődbe mennek és a feketegazdaságba kényszerülnek majd.

Itthon

KATA: Tállai expozéjában a kiskapuk bezárásáról beszélt, és széleskörű előzetes egyeztetésről

kapcsolódó cikkeink