Hernádi Zsolt az ítélettel kapcsolatban hangsúlyozta: Horvátország csak horvát bíróság előtt nyert pert ebben az ügyben. A mostani per célja az volt, hogy bizonyítsa a horvát állam károkozását. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: nemcsak a molnak, hanem a horvát részvényeseknek is okoztak kárt.
Hernádi Zsolt úgy véli: jogállamisági próba, hogy most mit lép a horvát állam, hiszen ellentétes egymással a horvát legfelsőbb bíróság és a washingtoni választott bíróság ítélete. A horvát legfelsőbb bíróság elmarasztaló ítélete alapján pedig az európai elfogatóparancs is életben van Hernádival szemben. Az elnök-vezérigazgató szerint a washingtoni ítéletet a horvát jogrendbe be kéne illeszteni, de illúziói nincsenek ezzel kapcsolatban – tette hozzá.
A beszélgetésben elhangzott: a Molnak feltett szándéka behajtani a most megítélt összeget a horvát államon. Ez a pénz jár a Mol részvényeseinek – húzta alá Hernádi.
Az elnök-vezérigazgató a vele szemben érvényben lévő európai elfogatóparanccsal kapcsolatba elmondra: nem tervez még külföldre menni, de – tette hozzá – olyan szép ez az ország. és annyi helyen nem volt még. Ugyanakkor a választott bíróság tárgyalásán személyesen volt kint Washingtonban, az eljárásra mentességet kapott, így utazhatott.
Úgy látja: a 12 éve tartó ügyet menedzsment iskolákban kell tanítani. Számára – tette hozzá – morálisan egyértelműen elégtétel az ítélet, és az, hogy mikor fog utazni, az egy teljesen másodlagos kérdés.
Komoly problémát vet fel az árszabályozás
Ami a hazai üzemanyag-helyzetet illeti, Hernádi Zsolt úgy látja: már maga az árszabályozás is komoly problémát vet fel, mert ennek a következménye előbb-utóbb a hiány. A Mol-kutakon a korlátozást azért kellett bevezetni, mert fontosabb, hogy legyen üzemanyag, mint hogy mennyi – tette hozzá. Hernádi reméli, hogy 50 liternél nem kell lejjebb vinni a limitet, de hangsúlyozta: rendkívül veszélyes időszakban vagyunk, mivel a hazai üzemanyagfogyasztás az ársapka következtében növekszik, az üzemanyagimport gyakorlatilag leállt. Emlékeztetett rá, hogy miközben csökken az Európába tartó orosz olajexport, az ukrán finomító-kapacitás megsemmisült, leállt az OMV schechati finomítója is.
Ami a hazai, százhalombattai finomítót illeti, ott augusztisban részleges karbantartás lesz, vagyis a finomító 65 százaléka állni fog. A Mol pozsonyi finomítója most áll, és majd július 20-án indul újra.
Az országban jelenleg relatív üzemanyaghiány van, ami azt jelenti, hogy az országnak most spájzolnia kellene, mert augusztusban Százhalombatta kapacitásának 65 százaléka leáll, de a tartalékolás a fenti okok miatt nem megy a megfelelő ütemben, így csak a szükséges mennyiség 1/3-a áll rendelkezésre, ami miatt mindenképpen kérniük kell az állami stratégiai készlet egy részének felszabadítását, de ezt vissza kellene tölteni a leállás után.
Arra a kérdésre, hogy meddig tartható a 480 forintos ársapka, Hernádi Zsolt azt mondta, messze túl vagyunk ezen a ponton, itt már „picit elkezdtünk hazardírozni”, hiszen Magyarországon fogyasztásnövekedés van, és a 480 forintos ár az importot megszünteti Magyarországon. Ez egy olyan probléma, amit még egyszer végig kell gondolni.
Piaci szempontból előbb-utóbb meg kell szüntetni az ársapkát – szögezte az elnök-vezérigazgató. Kérdésre válaszolva nem akar belemenni abba a „fantáziálásba”, hogy jegyrendszerrel vagy más megoldással korlátoznák-e a fogyasztást, de azt újra aláhúzta, hogy a 480 forintos ársapka mellett nem jön be az import Magyarországra, azt adják el, amit itthon megtermelnek. Ez pedig – tette hozzá – felvet egy olyan kérdést, hogy meddig lehet ezt csinálni.
Az európai piac 10 százalékát az oroszok látják el dízelolajjal – emlékeztetett Hernádi Zsolt, hozzátéve: az olajembargó határidejének közeledtével az oroszok elkezdték az exportjukat átirányítani más térségekbe. Példaként említette, hogy India 7szeresére növelte az orosz olajimportot, és Kína is veszi az orosz olajat. A Mol tartósan magas üzemanyagárra készül – mondta Hernádi Zsolt.