A kormány folyamatosan figyelni fogja ezeket a szektorokat, hogy az adót áthárítják e a fogyasztókra – mindezt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter mondta még májusban a Kossuth rádió reggeli műsorában. Hozzátette: nem számítanak arra, hogy az adókat áthárítják a lakosságra, de ha ez így lenne, akkor ennek érdekében gyorsan intézkednek majd.
Ehhez képest elsőként a K&H bank jelentette be június közepén, hogy a különadót áthárítják az ügyfelekre, vagyis a tranzakciós költséget megemeli 6000 forintról 10 000 forintra.
Most az Erste bank közölte, hogy ugyanezt teszi szeptembertől. Döntésüket „a bankra háruló közteherfizetés kötelezettség növekedésével” indokolták.
A GKI vezérigazgatója, dr. Molnár László szerint a pénzintézetek nem tudnak mást tenni, mint hogy továbbhárítják a rájuk pakolt terheket.
„Nem gondolnám, hogy bármilyen módon is le akarnák nyelni a bankok vagy a pénzintézetek ezt az adót. Bizonyos pénzintézetek például az értékpapír-kereskedelemhez kapcsolódóan természetesen nem tudják lenyelni, mert nincs miből lenyelni. Tehát az a baj, hogy nem volt tekintettel a rendelet alkotója, vagy a törvényalkotó arra, hogy a bankrendszer nem egységes vagy a pénzügyi rendszer nem egységes”
– véli Molnár.
A Nemzeti Bank korábbi elnöke Híradónknak azt mondta: a pénzintézeti szektor akkora terhet kapott, hogy ezzel most ellesznek egy darabig. Viszont, ha romlik a költségvetés helyzete, akkor újabb szektorokat terhelhetnek különadókkal.
„Az a veszély, hogy a költségvetési pozíciók romlása esetén újabb szektorokat néz ki magának a kormány, és ez azért is óriási gond, mert azok a vállalkozások is most elkezdenek árakat emelni, amelyek még nincsenek benne a szórásban – ha szabad így mondani –mert felkészülnek arra a lehetséges esetre, hogy legközelebb ők jönnek” – hangzott el a vezérigazgatótól.
Híradónk megkérdezte a kormányt, hogy várhatóak-e újabb lépések az extraprofit-adóval kapcsolatban, adásunkig azonban nem válaszoltak.