Fa tetőszerkezet tartja a kőpárkányt az olyan házaknál, ami a Jókai utcában is áll. Ezek a párkányok akkor stabilak, ha a faszerkezet ellensúlyozza őket, és erről sokszor csak az tud, aki eddig folyamatosan foglalkozott a házzal.

„Nem véletlen, hogy régen azt tanították a tűzoltóknak, hogy ha a faszerkezet ég, akkor nem szabad a párkány alá állni” – magyarázta Erő Zoltán, Budapest főépítésze a Telexnek. A szakértő szerint egy tetőtér-beépítésnél könnyen el lehet követni olyan hibát, ami akár hasonló tragédiához vezethet. A konkrét esetben még nem tudni, mi történt, de Erő elképzelhetőnek tartja, hogy a munkások hozzányúltak a kéményszerkezethez, hőfalhoz.

Az ÉVOSZ elnöke, Koji László úgy gondolja, hogy egy tetőtér-felújítás akkor veszélytelen, ha szakszerű, és kellő felméréssel végzik. Úgy gondolja, a Jókai utcában valamiféle felmérési mulasztás történt.

„Attól tartok, hogy ennek az épületnek az állagfelmérése hiányos lehetett”

– mondta a lapnak Koji. Mint hozzátette, tudomása szerint fából készült tetőszerkezetről van szó, amiről tudni kellett volna, hogy a tartóoszlopok, a pillérek, a tartószerkezet milyen állapotban vannak.

A szabályozással lehet baj?

Koji László megfelelőnek tartja a felújításokra vonatkozó hazai szabályozást, de kiemelte: éves szinten egy időben 5000 nagyobb létesítményt építenek az országban, amiket nehéz kellő alapossággal ellenőrizni. Az ezeknél előforduló balesetekkor a személyi felelősséget kell megállapítani.

A házomlás ráirányította a figyelmet az ÉVOSZ korábbi javaslatára, miszerint kötelező lenne tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást bevezetni – húzta alá az elnök.

Több téren is gond lehetett

„Körülbelül húsz problémából fog összeadódni, ami ehhez a végzetes eredményhez vezetett” – ezt Matus István, Terézváros főépítésze nyilatkozta a lapnak. Ilyenkor általában több felelőtlen lépés adódik össze: anyagfáradás, szakmunkáshiány, a kiváltó szerkezet használata – sorolta.

A párkányok potenciális veszélyforrások, ha nem tartják őket rendben. Matus István szerint a historizáló homlokzatoknál akkor is fennállhat omlásveszély, ha nem építkeznek a tetőtérben. Ezek az épületek 130 éve épültek, folyamatosan ellenőrizni kellene a tetőszintnél a bádogozást, a gipsz díszítőelemeket, rozettákat, kisebb tagozatokat, ehelyett „harminc éve megy az a mantra, hogy a tetőtér-beépítés menti meg a társasházakat”

– fogalmazott a főépítész.

Itthon

Kinek a felelőssége a terézvárosi házomlás?

kapcsolódó cikkeink