NATO

Ahogyan arról korábban az ATV is beszámolt A NATO-csúcs és a G7-találkozó előtt egy kremencsuki bevásárlóközpontot ért rakétatámadás, ahol több mint 1000 civil tartózkodott. Mesterházy szerint – mint azt az ATV Start című műsorában kifejtette – ez nem lehet véletlen, úgy véli ez is az orosz provokáció része volt.

A NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke szerint nagyban befolyásolhatták az orosz-ukrán háború eseményei a NATO új stratégiáját, amit már körülbelül egy éve terveznek. Az egyik nagy változás – kezdte a felsorolást –, hogy korábban a déli védelmi stratégia volt előtérben, míg most a háború miatt a NATO keleti határai kapnak nagyobb figyelmet. A másik nagy változás szerinte a két új ország felvételének az ügye.

Úgy véli, ezek az új fejlemények jelentős biztonságpolitikai átrendeződést jelentenek, melynek csak részben oka a háború. Az elmúlt évtized önmagában is nagyon sok új kihívást hozott magával – vélekedett.

Mesterházy Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború azért tört ki, mert Oroszország nem szerette volna, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, ugyanis nem akarnak NATO-tagországgal szomszédosak lenni. Ezzel szemben most napirendre került Finnország tagfelvétele, amivel nagyobb területen határos Oroszország – mutatott rá a politikus.

Mesterházy szerint a háborús konfliktus felhívja az emberek figyelmét arra is, hogy a honvédelmi kiadások igenis szükségesek, így a gazdasági problémák ellenére is könnyebb most elfogadtatni az emberekkel, hogy a GDP NATO által előírt 2 százalékát honvédelemre kell költeni.

Ugyanakkor úgy véli, csak egy PR-fogás, hogy az extraprofit-adóból befolyó pénz a honvédelemre fordítaná a kormány, mivel a haderőfejlesztési terv és annak költségvetése is már korábban megtervezésre került. Ilyenkor egész egyszerűen csak könnyebb „mutyizni a pénzekkel” – vélekedett.

Mesterházy szerint egyébként valós veszélye van egy migrációs válság kialakulásának is amiatt, hogy sem Ukrajnából, sem Oroszországból nem érkezik most gabona. Ez felerősíti ugyanis az élelmiszerhiányt, ami miatt embertömegek elindulhatnak Nyugatra – magyarázta.

MSZP

A beszélgetés végén szóba került, hogy Ujhelyi István mégsem indul el az MSZP társelnöki posztjáért.

A politikus ennek kapcsán elárulta, hogy ő is csak a sajtóból értesült Ujhelyi visszalépéséről, de a nyilvánosságra került levélből ő azt olvassa ki, hogy valamiféle véleménykülönbség állhat az eset mögött, amelynek a részleteit – állítása szerint – nem ismeri. Kicsit én úgy látom, hogy szóltak Ujhelyi Istvánnak, hogy ő nem akar indulni és Molnár Zsoltnak van egy jobb jelöltje – vélekedett az MSZP-s politikus, aki szerint ez is azt mutatja, milyen a nyílt és demokratikus verseny az MSZP-n belül.

Arra, hogy a kritikákat hallva a jelek szerint nem kíván pártelnök lenni, úgy reagált: van, amiből az embernek elege volt. Ezekből a típusú belső konfliktusokból és abból, hogy nem akarnak radikális változást, ami azonban szükséges ahhoz, hogy az MSZP a saját haláltusáját túlélje, és ne haljon ebbe bele – vélekedett Mesterházy, aki szerint éppen ezek miatt is jót tett volna a verseny a pártnak.

Ketyeg az óra, én arra hívnám fel az MSZP tagjainak és támogatóinak figyelmét, hogy ha nem fogunk össze és nem számolunk le ezzel a típusú belső hatalmi harccal, akkor azt gondolom, hogy vége van a Magyar Szocialista Pártnak – zárta gondolatait Mesterházy.

Itthon

„Ketyeg az óra” – Keményen kritizálta az MSZP-t Mesterházy Attila Ujhelyi visszalépése kapcsán

kapcsolódó cikkeink