Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken az uniós Ecofin-ülésen bejelentette: a magyar kormány nem szavazza meg a globális minimumadót, erről itt írtunk.
Szijjártó Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában ezzel kapcsolatban azt mondta, a globális minimumadó ötlete évek óta tematizálja a világgazdasági diskurzust. A külügyminiszter elmondta, az OECD-n belül sikerült elérni egy kompromisszumot, amely keretein belül a nagy techvállalatok és a globális minimumadó kéz a kézben fog járni, sikerült kialkudni egy átmeneti időszakot is, de tavalyhoz képest óriási változások történtek a háború miatt. A globális minimumadó a miniszter szerint a termelővállalatokra plusz adóterhet jelentene, amely miatt munkahelyek ezrei, tízezrei kerülnének veszélybe Magyarországon. Az extraprofitadót viszont nem vetik ki a termelővállalatokra. A globális minimumadó Szijjártó szerint Magyarország versenyképességének romlásával járna, ezért is döntöttek úgy, hogy ebben a formában, ebben az időszakban nem tudják támogatni a minimumadó bevezetését.
„A földgázellátás nem filozófiai kérdés”
A napokban telefonon beszélt a Gazprom vezérigazgatójával, valamint Oroszország energiaellátásért is felelős miniszterelnök-helyettesével, miután felmerültek olyan hírek, hogy egyes országokba a Gazprom leállítja a gázszállítást. A külügyminiszter arra kérte őket, hogy ha adott esetben Bulgárián keresztül a tranzit ellehetetlenül, akkor más útvonalokon kapjuk meg a gázt, erre ígéretet tettek, Magyarország földgázellátása biztosított.
Európában úgy néz ki a földgázszállítás, hogy bizonyos technikai problémák miatt Németországba, Franciaországba, Olaszországba drasztikus módon lecsökkent az Oroszországból érkező gázszállítás – fejtette ki a miniszter. Mint mondta, Magyarország esetében úgy néz ki, hogy az Oroszországból szállított mennyiség 88 százalékát kaptuk meg. A déli szállítási útvonalon teljes mértékben az a mennyiség érkezett, amire számítottak, nyugatról viszont csökkentett mennyiség érkezett a technológiai problémák miatt. Ezért ma Szijjártó beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, hogy mindaddig, amíg fennáll a nyugati irányból a technológiai probléma, addig az oda nominált mennyiséget irányítsák át a déli útvonalra, hogy hiánytalanul megérkezzen minden mennyiség.
A gázszállításról szóló szerződést tavaly szeptemberben kötötték az oroszokkal, ami 15 évre szól. Arra a kérdésre, hogy az Eurostat adatai szerint nálunk csak a litvánok veszik drágábban a gázt, azt mondta: ezek a hosszútávú szerződések titkosak, az orosz és a magyar szerződésaláíró vállalat tudja a részleteket. Azt nem tudja, a régióban a többi ország mennyiért veszi a gázt. Hozzátette, hogy sokkal-sokkal kedvezőbb volt a gáz ára, mint amit a szocialisták kötöttek 1995-ben.
Arról is beszélt, hogy a földgázellátás nem egy filozófiai, ideológiai kérdés. A Fidesz-kormány megteremtette azt a helyzetet, hogy Magyarország minden irányból tud földgázt venni. „Az, hogy a minket körülvevő országok vagy a minket körülvevő térségben nem sikerül új földgázforrást kitermelni, hogy más országok nem végezték el a házi feladatukat, ezért mondjuk a déli földgázfolyosóhoz, ahonnan Azerbajdzsánból jön gáz, jelenleg nincsen fizikai összeköttetésünk, ezek nem rajtunk múltak” – mondta. Megjegyezte, hogy a Schellel is van egy hosszútávú gázvásárlási megállapodásuk.
Az atomerőmű a legkevesebb függőség
A háborúval kapcsolatban világos az álláspontjuk: kiállnak az ukránok mellett, elítélik a katonai agressziót, az ország energiaellátása egy másik kérdés – ezt már Paks 2 építésével kapcsolatban mondta a külügyminiszter a műsorban. Nem tartja véletlennek, hogy a brüsszeli szankciócsomagok közül a legelső kimondta, hogy semmilyen módon nem része a szankciócsomagoknak a nukleáris energia.
„Amikor az ország megépít egy atomerőművet, az jelenti a legkevesebb függőséget, mert onnantól kezdve csak fűtőelemet kell vásárolni, ami nem olyan napi műfaj, mint a földgáz vagy a kőolaj”
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Barátság-érdemrend
2021. december 30-án kapta meg a legmagasabb orosz kitüntetést Szijjártó Péter Szergej Lavrov külügyminiszertől. A miniszter a műsorban azt mondta: nem gondolkodott azon, hogy visszaadja a „Barátságért” kitüntetést, mert minden, ami a békeidőben, a háború előtt történt, annak nincs relevanciája a háborús időszakban.
Korábban is kérdeztük az érdemrendről a külügyminisztert, akkor azt mondta „nincs jelentősége.