A férfiak esetében az egészségben eltöltött idő 61,7 tized év – ezt mondta Híradónknak a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke.
Karácsony Mihály hozzátette, hogy ez egy átlag, de területi alapon vizsgálva kiderül, hogy Észak-Magyarországon 57,2, Budapesten viszont 65,7 tized évet töltenek egészségben a férfiak. Ebből következik, hogy amikor elérik a nyugdíjba vonulás korhatárát, a 65 évet, általában már nincsenek megfelelő egészségi állapotban.
„Sokan azon gondolkodnak, hogy miként lehetne a nyugdíjkorhatárt tovább emelni, és mi ezt teljesen abszurdnak tartjuk. Amikor ilyen statisztikailag igazolható tényszámok állnak rendelkezésre, akkor nagy hiba lenne a nyugdíjkorhatárt tovább emelni”
– fogalmazott az elnök.
Pusztai Erzsébet Híradónknak elmondta, hogy a férfiak hajlamosabbak a betegség jeleit inkább gyengeségnek tekinteni és ezért halogatják az orvoshoz fordulást. Ez is az egyik oka lehet annak, hogy a férfiak harmincnyolc százaléka nem éri meg a nyugdíjba vonulást.
„A szorongást és mentális panaszokat nem tekintik komoly problémának, ritkán kérnek segítséget és ennek a következménye, hogy hajlamosabbak az alkoholizmusra és a drogfüggőségre és egyéb függőségekre. Ennek pedig van egy komoly következménye: betegségek az egyik oldalról, a másik oldalról pedig az elmagányosodás”
– fejtette ki az orvosszakértő.
Bereczki Enikő generációs szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a családok zsugorodása is egyik oka lehet az idősek elmagányosodásának.
„A mostani idős generációknál azt lehet látni, hogy már egyre kevesebb a gyermekük és kevesebb az unokájuk, és bár elképzelhető, hogy maguk nagyobb gyermekszámú családba születtek bel, idős korra azonban kevés olyan ember él a környezetükben, akikre támaszkodhatnának” – véli Berecki. A szakértő hozzátette: az időseknek az egészségügyi problémák mellett az is gondot jelent, hogy nem érzik magukat fontosnak. Ennek leküzdésében pedig a fiatalabb generáció tud nekik segítséget nyújtani.