A szakértő szerint nehéz bármit is pontosan megítélni, mivel a terjedési láncok elemeit csak részben tárták fel.

„A legtöbb virológus (én is) közben egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, az esetszámok növekedése sosem jó” – írja Facebook-posztjában a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának munkatársa.

Kemenesi úgy gondolja, egyre több esélye van annak, hogy a vírus adaptálódni kezd az emberi terjedéshez, ha több emberről emberre történő terjedési lehetőséget kap. Ami még rosszabb: a majomhimlő az európai állatvilágra is átterjed.

„Ne keressük mindenáron a majomhimlő tüneteit magunkon, és ne rettegjünk a buszon! Egyelőre a terjedés több szuperterjesztési eseménye is melegrendezvényekhez volt köthető, és nem a koronavírushoz hasonló, véletlenszerű, széles körű közösségi terjedésről van szó” – fogalmazott a virológus.

Az Index szerint egy kanadai infektológus orvos beszámolójára hivatkozva azt írta: a tünetek kifejezetten gyengék is lehetnek, például láz nélkül, kevés kiütéssel, ez viszont rossz hír a terjedésre nézve. Kemenesi Gábor egy brit tanulmányt is kiemelt, amely a behurcolt esetek leírását tartalmazza, ebben kontaktussal fertőzésről (kórházi fertőzés vagy háztartásban történő átadás), enyhe tünetekről és elhúzódó PCR-pozitivitásról is beszámolnak.

„Egyelőre csupán annyit tudni, hogy vannak változások a genomban, ami egy természetes folyamat eredménye, ám ezek száma némileg magasabb a vártnál”

– mondta a szakértő, aki szerint a vírusgenomikai elemzések nagyon hasonlítanak egy 2018-as vírushoz, valószínűleg annak a leszármazottja lehet a majomhimlő.

Kemenesi hangsúlyozza: a vírus alapvető tulajdonságain ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez, a mostani adatok alapján pedig jól körülhatárolható közösségeket érint.

https://www.facebook.com/gabor.kemenesi/posts/5757033877659215

Itthon

Kemenesi: Látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő

kapcsolódó cikkeink