Az Országgyűlés napirendi javaslata szerint ma 16 óra után megalakul Orbán Viktor ötödik kormánya. Először ismertetik Novák Katalin átiratát, a minisztereket ugyanis nem megválasztják, hanem az Alaptörvény alapján őket a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Ezt követően Orbán Viktor bemutatja minisztereit az országgyűlési képviselőknek, beszédet mond. A miniszterek leteszik az esküt, amivel hivatalosan is megalakul az új kormány.
Novák Katalin már aláírta és elrendelte a kihirdetését a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénynek.
“Magyarország polgáraként azt várom a végrehajtó hatalom irányítóitól, hogy őrizzék meg a magyar emberek biztonságát! Azt remélem, hogy a világjárványokra, a biztonsági fenyegetésekre és a gazdasági kihívásokra adott megfelelő válaszok mellett jut, marad erő a további építkezésre is. Az új minisztériumok ezeket a célokat is segíthetik” – írta közösségi oldalán az államfő.
A veszélyek évtizede, nemzeti egységkormány
„A veszélyek évtizede, ami előttünk áll”. „Meg kell védeni Magyarországot egy veszélyekkel teli évtizedben a komoly megpróbáltatásokat jelentő külső hatásoktól” – a Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök arra tett ígéretet Áder János köztársasági elnöknek, amikor felkérte kormányalakításra, hogy olyan kabinetet fog alakítani, ami megvédi Magyarországot a jövőben is.
Amire vállalást tett
Május 16-án a parlamentben pedig arról beszélt, miután megválasztották miniszterelnöknek – és letette az esküt -, hogy a koronavírus-járvány után most egyszerre sújtanak bennünket háborús bajok és Brüsszel politikai tévedései, “Biztos kézzel hazánkat azon az úton kell tartani, amilyen irányokat most kijelölünk. Ez nehéz feladat, de nekünk ez sikerülhet, mert a magyarokat kemény fából faragták, ezért makacsul ellenállunk a hanyatlásnak. Észszerűség, stabilitás, semmilyen elégültség, de annál több alázat és megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűség ‒ sorolta Orbán Viktor, hozzátéve az őszinte kedvességet, a józan önérdeket, „derűs, önérzetes, bátor Magyarország”, ez a feladat Magyarország számára ‒ jelentette ki a miniszterelnök a parlamentben a megválasztása utáni beszédében.
Ötödszöri miniszterelnökké választásával Bethlen István és Tisza Kálmán rekordját is megdöntötte Orbán Viktor, akit első alkalommal 1998. július 6-án választotta meg miniszterelnöknek az Országgyűlés, és a 2010-es, a ‘14-es és a ‘18-as választásokon is kétharmados győzelmet aratott. A rendszerváltás óta eltelt 32 éves időszak felében Orbán-kormány volt Magyarországon – és a miniszterelnök most kezdi újabb kormányzati ciklusát.
De Orbán Viktor azt is az új, ötödik most megalakítandó kormány vállalásaként határozta meg, hogy az európai gazdasági válság idején is megőrzik a legfontosabb eredményeiket és nem adják fel a fontos céljainkat. Ilyen nehéz körülmények közepette is vállaljuk és vállalom, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra ‒ jelentette ki május 16-án.
Azt is vállalta, hogy megvédik a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést is ‒ jelentette ki Orbán Viktor. Az Európában vágtató inflációt a terveik szerint Magyarországon először megszelídítik, aztán megfékezik – jelentette ki. Ódzkodik az állami beavatkozástól, de most az államnak be kell avatkoznia a lépéseiket összehangolva óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket tesznek, mint mondta. Már szeptemberre látszani fognak az eredmények, év végére pedig tartósan elviselhető állapotok lesznek, amíg Brüsszel vissza nem talál a józan ösvényre – fogalmazott miniszterelnökké választásakor.
Megköszönte az előző kormány tagjainak a munkáját. Orbán Viktor azt mondta: büszkék lehetünk és ő büszke is előző kormánya minisztereinek teljesítményeire. De a kormánygépezetet alkatrészeire kellett bontani és az új feladatok logikája szerint kellett összeszerelni.
A CPAC Hungary konferencián pedig Orbán Viktor azt mondta: “A magyar lecke az, hogy nincs csodafegyver, csak meló van, csinálni kell”.
“Harcosok klubja”, nemzeti egységkormány
Orbán Viktor két héttel ezelőtt a Karmelitából posztolt a közösségi oldalán egy fotót ahogyan fehér asztal mellett “alakul” az új kormánya, s hogy ki lesz miniszter és milyen tárca élén, arról itt írtunk részletesen.
Orbán Viktor – Együtt erő vagyunk címszóval – “keretet” is hirdetett, a közösségi oldalán jelent meg a kormánynévsor, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pedig közzétette a listát: Orbán Viktor eszerint Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd.
Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel.
A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.
https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/2127555024078099/
Lesz még két tárca nélküli miniszter
A következő tárcákat vezetik az ötödik Orbán-kormány miniszterei:
Agrárminisztérium,
Belügyminisztérium,
Építési és Beruházási Minisztérium,
Honvédelmi Minisztérium,
Igazságügyi Minisztérium,
Kulturális és Innovációs Minisztérium,
Külgazdasági és Külügyminisztérium,
Miniszterelnöki Kabinetiroda,
Miniszterelnökség,
Pénzügyminisztérium,
Technológiai és Ipari Minisztérium.
Navracsics Tibor és Nagy Márton tárca nélküli miniszterek lehetnek. Lázár, Navracsics visszatérők, Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton lesznek az új miniszterek.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter mellett Süli János és Mager Andrea már nem lesznek tagjai az új kormánynak, a Paks2 bővítés az energetikai terület diplomáciai képviseletével Szijjártó Péterhez kerül.
Nem lesz külön egészségügyi és oktatási minisztérium. Az egészségügy és a közoktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz, míg a felsőoktatás a Csák János vezette innovációs tárcához kerülhet az új kormányban.
Az ötödik Orbán-kormány új minisztereinek vállalásai
Az ötödik Orbán-kormány új minisztere lesz Csák János, Nagy Márton és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, régi-új minisztere pedig Navracsics Tibor és Lázár János.
Csák János a miniszter-jelölti meghallgatásán azt mondta: „Az ember nem élhet ideálok nélkül, ezeket a családban, iskolákban, egyházban adjuk át. Gondoskodni kell arról, hogy ezek az intézmények generációkon keresztül meg tudják ezt megtenni”. A felsőoktatásról azt mondta: az a feladatunk, hogy embereket képezzünk ki, akik „tisztában vannak a miértekkel és profik a hogyanokban”.
Nagy Márton miniszter-jelölti meghallgatásán azt emelte ki: a kulcsszó a gazdaságfejlesztésben a fenntartható felzárkózás, “viharos évtizedbe léptünk”. Az élelmiszerár-sapkát az élelmiszer-kiskerekedők gazdálkodják ki, akik külföldiek. „Miért ne lehetne ráterhelni?” – vetette fel, hozzátéve, hogy az üzemanyagár-sapkát “a Mol gazdálkodja ki”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a miniszter-jelölti meghallgatásán feltétlenül szükségesnek nevezte a magyar honvédelmi képesség és az elszántság, a legfontosabb feladata a tartalékos haderő átalakítása lesz.
Navracsics Tibor a miniszter-jelölti meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy nem világnézeti vitát akar folytatni, szükség van a bizalomépítési folyamatra is az Európai Bizottsággal, az a célja, hogy az idei évben alá kell írni a megállapodást a helyreállítási EU-s forrásokról. “Van rutinja, és ö lehet a garancia”.
Lázár János a miniszter-jelölti meghallgatáson azt emelte ki, hogy építeni jön, nem rombolni, országépítésre vállalkozik, az ország polgármestere lesz. A magyar építészek, illetve beruházók pályafutásuk legjobb évtizedére készülhetnek. 2030-ra Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen, és 150 év után végre felzárkózzon a fejlettebb régiókhoz, Ausztriához.
Ezt ígérték a miniszterelnök-jelölti meghallgatáson, ezt tartják a legfontosabbnak
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a miniszter-jelölti meghallgatásán azt hangsúlyozta: Magyarországon az állam és az egyház szétválasztása megtörtént. Az állam nem avatkozik egyházi kérdésekbe, az egyház pedig nem gyakorol közhatalmi funkciót. Az egyház a mi felfogásunkban egy “sui generis” valóság, a léte nem vezethető vissza egy másik valósághoz. Az állam és egyház kapcsolatában csak mellérendelt viszony fogadható el, és ebből következik az egyházi autonómia is.bA vallás nem szabadidőtevékenység – nem bélyeggyűjtés, horgászat. Az egyházi jogi személyek nem azonosak a szabadidős tevékenységet folytató civil szervezetekkel. Az egyházi intézményeknél nem létezik olyan terület, ahol több állami finanszírozást kapnának, mint az állami, önkormányzati fenntartásúak.
Rogán Antal miniszter-jelölti meghallgatásán a következő évtized legnagyobb kihívásának az orosz-ukrán háborút nevezte, a legfontosabb feladatnak pedig Magyarország szuverenitásának védelmét, ennek biztosításáért vonják be a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormányzati központba. , elsődleges feladatuk Magyarország nemzeti szuverenitásának, a magyar embereknek, a gazdaságnak és az energiaellátásnak a védelme. Elvárás továbbá, hogy tartsák tiszteletben a magyar emberek április 3-án meghozott döntését, azaz mindent tegyenek meg azért, hogy Magyarország ne keveredjen bele az orosz-ukrán háborúba, valamint legyenek tekintettel az ország szövetségi rendjére.
Gulyás Gergely a miniszter-jelölti meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnökség feladata a koordináció lesz, ez az elmúlt négy évben “nagyon jól működött”. Megszorítások nem lesznek, ez csak a baloldali kormányok szótárában szerepel, és a polgári kormányéban nem – legfeljebb költségvetési egyensúlyjavító intézkedések lehetnek. És ebben a pillanatban nincs a Fidesz-feakció asztalán javaslat a választási törvény módosítására. A kormányinfókat a jövőben is ő tartja, legalábbis nem tud arról, hogy nem.
https://www.facebook.com/orbanviktor/posts/549069459923990
Szijjártó Péter a miniszter-jelölti meghallgatásán azt mondta, az a céljuk, hogy megvédjék az eddig elért eredményeket, a magyar emberek és vállalkozások vívmányait, amire jó alapot jelent az elmúlt évi 7,1 százalékos és az idei első negyedévi 8,2 százalékos gazdasági növekedés. Azt ígérte, hogy kormány a következő négy évben is elkötelezetten fog dolgozni Magyarország energiabiztonságának garantálásáért. „Most lesz az eddigi tizenkét évhez képest a legnehezebb ennek a feladatnak az ellátása”. A Paks2 veruházásnál az első beton öntése 2023 második félévben esedékes, a reaktorok elindítása pedig még ebben az évtizedben megtörténik.
Varga Mihály a miniszter-jelölti meghallgatásán kijelentette, sem megszoritás, sem kiigazítás nem lesz, tartani fogják idén a 4,9 százalékos hiánycélt, június elején benyújtja a kormány a 2023-as költségvetést, a KATA-t felülvizsgálják, az önkormányzat “számlavezetést” szigorítani tervezik. Mérlegelni kell a kormánynak, hogy a mostani helyzet nyerteseire – ahol extraprofit van – többletadókat, “Windfall tax”-et vet ki.
Palkovics László a miniszter-jelölti meghallgatásán azt emelte ki, gyakran éri Magyarországot az a vád, hogy összeszerelő ország”, ám ez a kép pontatlan. Az ipari országok térképén Magyarország jó helyen áll: a magyar ipari termékekben a high-tech részaránya 70 százalék, éppúgy, mint Dániában vagy Németországban. Korábban a bizottsági meghallgatásán sokan megkérdezték, mikor térülhet meg a Budapest–Belgrád vasúti beruházás, de ma ez nem kérdés: az ukrajnai háború nyomán az Oroszországon keresztül Európát Ázsiával összekötő vonalak később sem biztos, hogy visszatérnek a korábbi használati szintre – jelentette ki.
Varga Judit a miniszter-jelölti meghallgatásán az alaptörvény kilencedik és tizedik módosítását hangsúlyozta, az Isten, haza, család eszméjét, emellett “szívügyének“ nevezte az áldozatvédelmet. Fontos kérdésnek nevezte a meghallgatáson a tárcájához került fogyasztóvédelem ügyét is, e téren „tele vannak ötletekkel, lelkesedéssel”. A politikai felelősség kérdéséröl kijelentette: április 3-án a választók kifejezték a véleményüket, ami “nagyon egyértelmű volt”.
Pintér Sándor a miniszter-jelölti meghallgatásán kiemelte, tervben van a rendvédelmi, katasztrófavédelmi és más állami dolgozók illetmény-emelése, nincs még végleges döntés ennek mértékéről. Rendet ígért, “oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”, az iskolai erőszak visszaszorításának fontosságát hangsúlyozta. A pedagóguspálya anyagi elismertségéről, a béremelésröl azt mondta: egyértelmű, hogy a béreken javítani kell, ahogy az is, hogy „ez nem egy elhatározás kérdése”, hanem az ország gazdasági helyzetéé. “Nem ígér semmit, és azt megtartja” – jelentette ki. A kor követelményeivel indokolta, hogy az oktatás, egészségügy a Belügyminisztérium irányítása alá került, míg a polgári titkoszolgálatok a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához.
Nagy István a miniszteri meghallgatásán arról beszélt: a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz, az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron. „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni” – jelentette ki. Óvott a “sötétzöld” lobbitól.