A majomhimlőt a 2000-es években több alkalommal is behurcolták Európába és az Egyesült Államokba Afrikában, a mostani spanyol és portugál megbetegedések közül azonban még mindig nem tudják, hogy melyik páciens vihette be az országba a vírust.

Egyelőre nem sok esélyt lát Szlávik János arra, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt okoz, de szerinte figyelni kell a vírusra.

„Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintetett is találtak, aki nem az” – nyilatkozta a főorvos a Mandinernek.

A majomhimlő a feketehimlőhöz hasonlóan hosszú, akár 21 napos lappangási idővel kezdődik, ezt követik a lázzal, izomfájdalommal, fejfájással, hátfájással és kimerültséggel jelentkező tünetek. A fektehimlővel szemben a majomhimlő miatt a nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen is. A kiütésekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak.

„Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlőben halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású” –

– hangsúlyozta Szlávik.

Itthon

Szlávik János: A majomhimlő akár mutálódhat, hogy könnyebben terjedjen emberről emberre

kapcsolódó cikkeink