Semjén Zsolt az igazságügyi parlamenti bizottság előtti meghallgatásán arról beszélt, hogy 2010-hez képest hat százalékról 16 százalékra nőtt az egyházi oktatási intézmények és 11 százalékról 50 százalékra az egyház által átvett szociális intézmények száma – tudósított az MTI.
Fontos döntés volt, hogy utóbbi esetében, ha az egyház átveszi a feladatkört, az épület tulajdonjogát is megkapja – mondta. Semhén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarországon az állam és az egyház szétválasztása megtörtént. Az állam nem avatkozik egyházi kérdésekbe, az egyház pedig nem gyakorol közhatalmi funkciót – rögzítette.
Az állam és egyház elválasztása ugyanakkor nem jelenti az egyház és a társadalom szétválasztását, nem a kettő szembeállítása a járható út, hanem a harmonikus együttműködés az egész társadalom javára – fogalmazott.
Kitért az egyházi finanszírozás egyes formáira, így a hitélet finanszírozására az egyszázalékos felajánlásokon keresztül. Szólt az örökjáradék intézményéről, ez azon ingatlanok után jár, amelyek visszajártak volna az egyháznak, de az egyház nem kérte azokat.
A legnagyobb összeget a közfeladatok finanszírozása teszi ki, ha az egyház ilyen feladatot vállal át, akkor ugyanazt a finanszírozást kapja, mint az ilyen feladatot ellátó állami, önkormányzati intézmények – mondta. A katolikus egyház vonatkozásában a vatikáni szerződést, annak pontjait, amikor szükséges volt, igazították az „idők változásához”. Ez vonatkozik a többi egyházzal megkötött megállapodásokra is – mondta Semjén Zsolt.
Összegzése szerint az egyházfinanszírozás és a kapcsolattartás filozófiai alapjai egészen 1998-ig nyúlnak vissza, és 2010-től egységes, kipróbált módon zajlik, amelyet „cizellálni” az idők végezetéig lehet.
Kérdések, válaszok
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte, mi a helyzet, ha az „egyház tanítása kirekesztő egyes állampolgárokkal szemben?” Szerinte az egyházi iskolák például a dologi kiadásokra jóval nagyobb arányú támogatást kaptak.
Demeter Zoltán (Fidesz) az egyházi épített örökség megóvására fordított jelentős forrásokat emelte ki. Azt kérdezte, milyen lehetőségek lesznek e téren az előttük álló ciklusban. Szóvá tette a baloldal egyházakhoz való viszonyulását, amely értékelése szerint nem változott semmit.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) felidézte, amikor a baloldali kormányzás idején iskolákat kellett bezárni, az egyházi fenntartók léptek, nekik köszönhető, hogy ezeken a településeken ma is van iskola. Vitatta, hogy az egyházi iskolák többszörösen lennének finanszírozva, és ha ezt szóvá teszik a baloldalon, akkor azt mondják, az egyházi iskolába járó gyermekek nem érnek annyit, mint akik az állami, önkormányzati intézményekben tanulnak. Czunyiné Bertalan Judit megköszönte több évtizedes munkáját Semjén Zsoltnak, és úgy fogalmazott, “nekik a templom nemcsak műemlék”. “Aránytalan és igazságtalan az egyházi iskolákkal kapcsolatos kijelentése” – cínezte a DK-s politikusnak.
Szabó Szabolcs (Momentum) azt firtatta, ha vége az Ukrajnában zajló háborúnak, hogyan lehet támogatni a menekülteket a szülőföldre való visszatérésben, hogy a magyar közösségek ne szűnjenek meg. Hogyan segítik majd elő, ha vége lesz a háborúnak, hogy e kettős állampolgárok visszamenjenek Ukrajnába, a Karpátaljára, a “szórványba” – kétdezte.
“Az egyház nem szabadidős tevékenység”
Semjén Zsolt válaszában rögzítette: lényegi kérdést vetettek fel. Mint mondta, “régóta tolja a biciklit” – és volt SZDSZ-es Bauer Tamással a csörtéjét idézte fel ebben a kérdésben.
A vallás nem szabadidőtevékenység – nem bélyeggyűjtés, horgászat. Az egyházi jogi személyek nem azonosak a szabadidős tevékenységet folytató civil szervezetekkel. Ahogy egy politikai párt tevékenysége is más, mint egy egyesületé – mutatott rá.
Sui generis …
Az egyház a mi felfogásunkban egy “sui generis” valóság, a léte nem vezethető vissza egy másik valósághoz – mondta Semjén Zsolt, és hangsúlyozta: állam és egyház kapcsolatában csak mellérendelt viszony fogadható el, és ebből következik az egyházi autonómia is.
Ugyanakkor Magyarország törvényei mindenkire vonatkoznak, ennek alapján kell eljárni – fűzte hozzá. Ha bármely egyházi intézményben LMBTQ ellenes gyűlöletkeltés folyna, akkor a törvény szerint kell eljárni. De azt a példát is felhozta, hogy mindenkinek joga van arra, hogy csülköt egyen. “Egy zsidó hitközség éttermében ugyanakkor senkinek az emberi joga nem serül, ha a kóser étkeztetés szabalyait számon kérik” – magyarázta. Másrészt, hogy ki mit tekint házasságnak, milyen életvitelt vár el például a lelkészeinél, az már az egyház autonómiájába tartozik – jelentette ki.
Az egyházat és az intézményt megilleti az identitásvédelemhez való jog, de ebből nem következik a bűncselekmény szabadsága – mondta Semjén Zsolt a meghallgatáson.
Az egyházi intézményeknél nem létezik olyan terület, ahol több állami finanszírozást kapnának, mint az állami, önkormányzati fenntartásúak – jelentette ki Semjén Zsolt, megjegyezve: saját egyházi keretből tehetnek hozzá egyes programok támogatásához esetleg.
Iványiékról
Iványi Gábor – az egyházszakadás miatt – nem része a történelmi metodista egyháznak – jelentette ki Semjén Zsolt a meghallgatásán egy képviselői felvetésre, hozzátéve: ők egy új közösséget alapítottak, de az elmúlt 30 évben akár vissza is térhettek volna.
Semjén Zsolt állítja: minden támogatást megkapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az intézményei után, semmilyen tartozása nincs az államnak – közölte, ismertetve: 2010 óta 22,8 milliárd forintot utalt az állam. A közösség ugyanakkor a közüzemi számlákat, a dolgozók utáni járadékokat nem fizette be, a NAV-nak ilyen esetben kötelessége eljárni.
Kárpátalja, “lakosságcsere történik, mindenki odamegy, ahová akar
Kárpátalján a háború miatt lakosságcsere történik – mindenki odamegy, ahocá akar – a közel 200 ezer magyarból mintegy 100 ezer átjött, eközben a régiós lakosságszám felének megfelelő belső menekült érkezett a területre – mondta Semjén Zsolt. Minél inkább elhúzódik a háború, annál kisebb az esély a visszatérésre, de ez mindenki szabad döntése. A magyarság állami támogatását ugyanakkor fenn fogják tartani – ígérte.
Soltész Miklós újra államtitkár lesz
Az ülésen részt vett Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár is, akit szintén újra felkértek a pozícióra.
A bizottság Semjén Zsolt kinevezését 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodó szavazattal támogatta.