Rég nem látott világjárvány indult el 2020-ban Ázsiából, ami márciusban Magyarországot is elérte, és fenekestül felforgatta az életünket.

„Öt nagy hullámban támadt ez a vírus Magyarországra, minden alkalommal sikerült padlóra vinni” – hangzott el Orbán Viktortól. A koronavírust itthon csaknem kétmillió ember kapta el, közülük 46 ezren belehaltak a fertőzésbe.

„Magyarországon a pandémia miatt negyvenezerrel többen haltak meg”

– közölte Horn Dániel, a Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója.

Az intézet új tanulmánykötete a járvány társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be.

A kötetből kiderül: itthon nem a legidősebbek voltak a legnagyobb veszélyben, az ő többlethalálozási mutatói ugyanis megegyeznek az európai átlaggal, de más országokhoz képest nálunk sokkal több fiatal halt meg.

Ehhez adódik az a tömeg, akik a járvány miatt egészségügyi ellátás nélkül maradtak.

„Nagyon sok a fel nem fedezett betegség, kevesebb daganatos vagy szív és érrendszeri betegségben szenvedőt diagnosztizáltak a koronavírus alatt. Ez azt jelenti, hogy ők nem tűntek el, csak nem is tudják magukról, hogy betegek”

– magyarázta Horn.

A járvány alatt az emlőrákkal, tüdőrákkal, illetve vastag- és végbélrákkal diagnosztizált betegek száma 10-20 százalékkal esett vissza, és a szokásosnál 25 százalékkal kevesebb szívinfarktusos beteg került kórházba. Kunetz Zsombor azt mondta ők a Covid közvetett áldozatai, akiknek egy része nem ment orvoshoz, vagy, ha elment, nem kapott ellátást.

„A háziorvosokat oltásra kötelezték a betegellátás helyett. A rendelőben, szakrendelőben lévő orvosok vezényelve voltak, és a kórházban lévő orvosokat is szanaszét vezényelték, össze-vissza ugráltatták”

– fogalmazott Kunetz.

A kutatók – adatok hiányában – a járvány oktatásra gyakorolt hatását januárban mérték fel több mint 200 iskolaigazgató és közel 1000 tanár megkérdezésével: az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű tanulók lemaradtak, a gyerekek mentálisan sérültek

A szakszervezet elnöke azonnali iskolai felmérést és egy felzárkóztatási program létrehozását sürgeti.

„A helyi tanterveket újra kell vizsgálni, csökkenteni kell a tananyagot, a gyerekeknek a lemaradását egyéni fejlesztésben meg kell oldania az adott pedagógusnak, mert erre alapoz a felső tagozat, arra alapoz a középiskola” – véli Szabó Zsuzsa. „Ahhoz, hogy a pedagógusok el tudják látni ezt a feladatot, csökkentett óraszámra vagy a túlórák kifizetésére van szükség” – tette hozzá.

Itthon

Kik a Covid „közvetett áldozatai?” - komoly gazdasági és társadalmi hatásokat hozott a járvány

kapcsolódó cikkeink