Nagyon nehéz mechanizmusról van szó Schmidt szerint, általában a parlamentben ülő fideszes képviselők fél-egy év elteltével követni szokták az intézkedések mindazt, amit a TÖOSZ előrejelez.

A kormány nem tudja eltörölni az iparűzési adót, mivel ezer milliárd forintot szednek be belőle, erről pedig „nem tud lemondani a magyar kormány” – jelentette ki az elnök.

A kétmillió nettó árbevétel alatti cégek iparűzési adójának a felét vette el a kormány. Ez egy százmilliárdos nagyságrend, körülbelül a tíz százaléka annak, amit a teljes adóbevételek hoznak. Természetesen ez is hiányzik, de legfeljebb háromszáz településen, ahol nagyon sok iparűzési adó van – magyarázta.

Nagy átrendeződés kezdődött el Schmidt Jenő szerint, a szolidaritási adó lényege az, hogy a tehetősebb településektől forrásokat csoportosít át a kormány önmagához és másokhoz teszi át. Ez azért történik a szakértő szerint, mivel a kormány nem tud több pénzt beletenni az önkormányzati rendszerbe, így átformálja inkább.

Az elnök úgy gondolja, hogy kell változás, azért is, mert az államháztartás számai is sokat változtak, kell kiigazítás, mivel az élelmiszer és energiaárak emelkedését az önkormányzatok is megérzik, részben, mivel állami finanszírozásból tudják fenntartani a közvilágítást vagy a közétkeztetést. Működtetés területén így mindenképp szükség van változásra 2022-ben.

A fejlesztések kapcsán elmondta: szerinte idővel meg fog állapodni az Orbán-kormány az Európai Unióval a támogatásokról és külön a helyreállítási alapról is. A Magyar Falu Program mindenképp maradni fog Schmidt szerint, hiszen az 150-200 milliárd forintos nagyságrendben mozog, így nem fogja befolyásolni 24 ezer milliárdos államháztartás kérdéskörét.

Az államháztartásnak el kell ismernie valamennyi többletköltséget, azonban a kormánynak is vannak problémái, mert előbb-utóbb meg kell lépnie az ezer milliárdos kiigazítást. Az önkormányzat mozgástere akkor változhat, ha eltörlik a befagyasztott díjstopot, mert azzal a kieső 100-120 milliárd forintot is be tudnák szedni – mondta Schmidt.

„Az önállóság abban van, hogy adót vet ki, adót tud beszedni és önkormányozhat” – fejtette ki az elnök, hozzátéve, hogy az önkormányzás mértéke az, ami nem mindegy.

Ha közvetlenül az Európai Uniótól kapnák a támogatásokat az önkormányzatok, az mindenképp nagyobb anyagi önállóságot jelentene, azonban jelenleg inkább az agglomerációk, nagyvárosok, vagy megyék pályázhatnak a közvetlen forrásokra. Biztosan bővülni fog a kérdéskör, ilyenekben, mint például környezetvédelem, hulladékgazdálkodás. A többi kérdéskört részletesen ki kell fejtenie a magyar kormánynak a partnerségi megállapodásban, majd így kell elindítani a forrásokat a legszegényebb régiók felé – magyarázta Schmidt Jenő. Hozzátette: az európai átlaghoz képest a magyar régiók jelentős része 60 százalékon áll.

atv.hu

Itthon

Gondban vannak az önkormányzatok, a kormánynak hatalmas kiigazítást kell tennie

kapcsolódó cikkeink