A jegybankelnök szerint az a 100 évben ritkán előforduló helyzet alakult ki, az, hogy a pénzügyi egyensúlyok és a gazdasági növekedés együtt jellemezték az évet. Ebben jelentős szerepet vállalt az MNB, növelte az állam finanszírozási forrásait és a vállalatok finanszírozási forrásait is.

Matolcsy szerint megnyertük nemcsak a 2018-2019-es, de a 2020-2021-es időszakot is. Hozzátette, ez az évtized más, mint a korábbiak, mintázatai hasonlóak az 1970-es és 1940-es évtizedhez. A feladat az, hogy úgy folytassuk Magyarország felzárkózását, hogy megnyerjük az évtizedet és fenntarthatóvá tesszük a felzárkózást - tette hozzá.

Elmondta, hogy hazánkban elromlottak a pénzügyi egyensúlyok, elszabadult az infláció, ami a világon mindenhol tapasztalható. A kormány árstopokat vezetett be helyesen, de így is az év egészét egy 9 százalék körüli infláció jellemezheti majd.

Szerinte a költségvetés egyensúlya is elromlott. Mint mondta, küzdeni kell a költségvetési egyensúly helyreállításáért is. Emellett szerinte elromlott a folyó fizetési mérleg egyensúlya is.

Mindhárom egyensúlyt helyre kell állítani, ezért hoztak ma döntést a kamatemelésről - hangsúlyozta.

Matolcsy azt mondta: az MNB jelezte, hogy a 2010-es évek mennyiségi, sikeres növekedést és felzárkózást hoztak, új munkahelyek jöttek létre, de a termelékenység nem bővült úgy mint szerették volna. Ezért a foglalkoztatási szint emelése mellett a termelékenységi fordulat az igazi feladat. Azt mondta, új adórendszert kell alkotni, aminek zöldnek, digitálisnak, és a forgalmi adóra koncentrálónak kell lennie.

A jegybankelnök szerint az MNB egyedül nem tudja a kihívásokat megválaszolni, szükség van a költségvetés támogatására, hogy az visszaállítsa egyensúlyi állapotát, ezért azt javasolják a kormánynak, hogy térjen vissza az egyensúlyi növekedés és az egyensúlyi felzárkózás gazdaságpolitikájához. Az MNB egy kétéves stabilizációs programot javasol, kidolgozását elkezdték, és a következő hetekben átadják a kormánynak.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta: 2022 márciusában az infláció 8,5 százalék volt, továbbra is az az értékelésük, hogy az infláció szintjében a külső tényezők dominálnak. A következő hónapokban szerinte arra számíthatunk, hogy ez a folyamat folytatódhat, áprilisban is erős átárazásokra számítanak, várhatóan az infláció meghaladja a 9 százalékot.

A háború és a szankciók következményei, az árrögzítésekkel kapcsolatos döntések is befolyásolják, hogy a következő negyedévek hogy alakulnak - tette hozzá.

A monetáris politika fókuszában a másodkörös hatások kezelése és elkerülése áll - jelentette ki. 2023-ban indulhat meg az infláció csökkenése, ott ez egyre inkább megközelíti majd a toleranciasávot.

Virág Barnabás azt mondta, a fő eszköz továbbra is a kamatok emelése, amely addig folytatódik, amíg az inflációs kilátások nem érik el a 3 százalékos mértéket.

A következő hónapokban várható kamatemelések mértékét hónapról hónapra értékeli majd a Monetáris Tanács, döntően két típusú hatást vesznek figyelembe: az inflációs kilátások alakulását és a kockázati környezetet, amely a magyar gazdaságot jellemzi.

Matolcsy György a tájékoztatón elmondta azt is, üdvözlik Orbán Viktor jövőképét, hogy 2030-ig érjük utol az unió életszínvonalát - szerinte ez lehetséges, nem vesztettük el az esélyt a válságban, sőt, megerősítettük pozícióinkat. Ha ebben az évben sikeresen megvívjuk az infláció elleni küzdelmet, és megkezdjük az egyensúlyok visszaállítását, akkor egyértelműen van esély az évtized megnyerésére - hangsúlyozta.

A háborús évtizednek azonban a lehetőségei mellett a kockázatai is nagyobbak, aki nem elég bátor vagy elszánt, hogy az egyensúly és a növekedés ösvényét megtalálja, az veszít - fogalmazott, hozzátéve: azt javasolja a kormánynak, hogy közösen találják meg azokat a kreatív, merész, unortodox, de bátor eszközöket, amelyekkel ezt a víziót elérhetjük.

Itthon

Matolcsy György fontos bejelentést tett - itt vannak a részletek

kapcsolódó cikkeink