Gulyás Gergely Az igazság órája, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorának volt a vendége Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ igazgatójával együtt. A Brüsszellel való konfliktusos ügyekről is kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert.
“Egyik sem fordulhat elő” – mondta azokra a kérdésekre, előfordulhat-e, hogy Magyarország nem jut energiához, például orosz gázhoz az uniós döntések miatt, vagy az, hogy nem kapjuk meg az EU-s pénzeket.
Gulyás Gergely a műsorban felhívta a figyelmet, hogy szankciókat egyhangúlag lehet hozni az EU-ban, és ha nem akarjuk azt, hogy az európai gazdaság “szabályosan letérdeljen” – ez a német gazdaságra is vonatkozik, ami nélkül az európai gazdaság nem értelmezhető szerinte -, akkor nem szüntethető meg néhány hónap alatt Oroszországtól a nyersanyagfüggőség. A szénre ez a legkisebb mértékben igaz, a kőolajra sokkal nagyobb mértékben. Ott van technológiai átállás, de nehézségekbe ütközik a beszerzés, az átállás nagyon drága, hosszú ideog tart, és teljes mértékben elképzelhetetlen az orosz földgáz nélkül” – sorolta a miniszter.
Az ukrán menekülteknek sem tudunk segíteni akkor, ha nem vásárolunk továbbra is nyersanyagot Oroszországtól – jelentette ki. “Ezek álviták”, politikai nyomásgyakorlás eszközei – fogalmazott Gulyás Gergely, aki szerint Európa ezt nem teheti meg. Azt igen, hogy Magyarországra próbálják hárítani annak a felelősségét, hogy mi nem hagyjuk jóvá a szankciókat. “De akkor az asztal alatt remegő kézzel kell várniuk azt, hogy mi emeljünk vétót egy-egy ilyen döntés ellen” – mondta Gulyás Gergely. “Mert ha nem, akkor az európai gazdaságok jelentős része nem élné túl az ilyen szankciókat”. Ez mint mondta, nem azt jelentené, hogy nem lesz növekedés, hanem azt, hogy olyan recesszióba fordul Európa, amihez képest a koronavírus járvány alatt megtapasztalt, “az nulla volt”.
Szánthó Miklós mindezt azzal egészítette ki, hogy az ukránok, tavalyelőtt, és az az előtti évben is 30 százalékát a gázszükségletüknek Oroszországból szerezték be, azóta lecsökkentették az abból az irányból beszerzett mennyiséget. De a “visszafordított” gázzal mégis ugyanúgy “óriási mértékben” orosz gázzal működnek – magyarázta a KESMA elnöke.
“Szegény német köztársasági elnök”
Gulyás Gergely a műsorban azt a véleményét is megfogalmazta, hogy az európai közvéleményben a nyílt és szabad viták tere megszűnt. A miniszter “szegény német köztársasági elnöknek” nevezte Frank-Walter Steinmeiert, aki a megfogalmazása szerint már számtalanszor “megalázta magát”, holott eleve elnézést sem kellett volna kérnie az ukránoktól, akik megalázták. Szánthó Miklós közbevetésére, hogy “kvázi” kitiltották Steinmeiert Ukrajnából, Gulyás Gergely felidézte, hogy a jelenlegi német köztársasági elnök annak idején Gerhard Schrödernek volt a kancelláriaminisztere. Az akkori német szociáldemokrata kormány pedig ugyanazt a vonalat vitte Putyinnal kapcsolatban – kifejezetten jó viszonyt – mint amit a britek, illetve Washington is követett. Majd Steinmeier külügyminiszterként is racionális vonalat vitt a Merkel-kormányban, hiszen Németország nagymértékben függ az orosz gáztól, de Oroszország hozzájárult az egyesült Németország NATO-tagságához is, és magához az egyesüléshez is – emlékeztetett a műsorban Gulyás Gergely. Mint mondta, most ahelyett, hogy egy német elnök kiállna, és azt mondaná, hogy természetesen elítéli azt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, – ez durva nemzetközi jogsértés -, de az akkori német politika mindenben megfelelt Németország érdekeinek, “és ezért azt helyesnek is tartja”, Steinmeier most “kereste a módszereket, hogyan alázhatná meg legjobban saját magát és az akkori politikai tevékenységét, a megelőző 20-25 évben”. De ezzel sem sikerült, hogy az ukránok tetszését elnyerje – jegyezte meg a műsorban.
A miniszter ezek után mindenkit arra bátorított, hogy ésszerű álláspontot képviseljen az energia szankciós kérdésben. Mint mondta, 1990 után Magyarországnak nem volt olyan kormánya, amelyik a diverzifikációs célkitűzést ne támogatta volna, “e téren kivételesen még a volt kommunistákat sem bánthatjuk” – fogalmazott Gulyás Gergely. De a mostani kormány tette a legtöbbet, mert 5 országgal építettük ki az interkonnektorokat – mutatott rá. Így nem rajtunk múlik, hogy nincs más lehetőségünk az energiabeszerzésre. De amíg nincs, senki sem tudja az energiaforrásokat pótolni. Ezek most a beszerzési források – utalt az orosz energiára. Szerinte ha valaki a térképre néz, az látszik, hogy az EU racionális döntéseket hozott, hiszen az orosz gáz beszerzése a közeli és az olcsó – mondta.
Jogállamiság? “Pillanatnyilag alkalmatlan eszköz, hogy egyetlen eurocentet is elvegyenek”
Szánthó Miklós felvetésére, hogy a jogállamisági szankciót illetően is számíthatunk-e racionalitásra az EU részéről, Gulyás Gergely azt mondta: “az a kérdés, hogy az Európai Uniót a Bizottság szét kívánja-e verni, vagy pedig jobb hogyha a következő években is működik az Unió”.
A miniszter azt mondta, mi a jól működő, erős nemzeteket magába foglaló Európai Unió pártján állunk. “Ezzel az, amit a Bizottság ebben és más ügyekben is tesz, nehezen egyeztethető össze” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy Magyarország és Lengyelország mondhatta magáénak tavaly a legmagasabb gazdasági növekedést. Az elmúlt tíz év eredményeit illetően az objektív gazdasági adatok tekintetében pedig ez a két ország az első ötben benne van az EU-ban, ami a legnagyobb mértékben lépett előre EU-s az átlagszínvonalhoz való felzárkózás terén – mondta a műsorban.
Gulyás Gergely az EU-s forrásokra, az elakadt jóváhagyásra vonatkozó kérdésekre azzal válaszolt: “nem tudják végső soron nem odaadni a pénzt”. Mint mondta: “egyszer majd egy költségvetést is el kell fogadni” az Európai Unióban. Arra a közbevetésre, hogy “de próbálkoznak” ( mármint a jogállamisági mechanizmussal, az EU-s források visszatartásával ), a miniszter közölte: ő egy fokkal optimistább. Egyrészt, még semmilyen eljárás nem indult Magyarországgal szemben, erről semmilyen értesítést nem kapott a kormány. Ilyen eljárásról szóló döntést írásban nem hoztak, ilyen az április 25-vel kezdődő héten hozhatnak – hangzott el.
Gulyás Gergely szerint annyi történt, hogy a Bizottság “remegő lábakkal“ ment be az Európai Parlamentbe, ami szerinte “önmagában is vicces, ha valaki az EP-t komolyan veszi. De ha valaki a brüsszeli buborékban él, nézzük el ezt a hibát” – jegyezte meg. “Miután félt az elnökasszony, hogy ott megtámadják őket Magyarország és Lengyelország miatt, mondtak valamit, ami hátha kielégíti az EP-ben ülő szélsőséges balliberális képviselőket” – mondta Ursula von der Leyen korábbi, az EP-ben tett bejelentéséről, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben.
Kielégíteni semmi nem fogja őket, amíg nem “bombázza” Brüsszel Budapestet – fogalmazott a miniszter, aki azt tanácsolta: “ilyen értelemben ne legyen senkinek sem illúziója, hogy Guy Verhofstadtnak a magyarellenes, a magyar kormánnyal szembeni gyűlöletét – és nyilván a magyar néppel szemben, amelyik ennek a kormánynak sokadszorra bizalmat szavaz – bármi mérsékelni fogja”. Gulyás Gergely szerint ezért mondott a Bizottság elnöke az EP-ben “valamit, amit tényszerűen nem volt igaz, de alkalmas lehetett arra, hogy az indulatokat csillapítsa”.
A miniszter meggyőződése szerint “a józan ész szerint annak, amit a Bizottság elnöke ott mondott, semmi alapja nincsen”, hiszen az EU-s kondicionalitási eljárás az új hétéves 2021-27-es EU-költségvetésre és a helyreállítási alapra, az RRF-re vonatkozik. Gulyás Gergely azt mondta, hogy a partnerségi megállapodásnál konstruktív tárgyalások zajlanak, még nincs meg a megállapodás – de úgy tűnik, hogy alá fogják írni – “ezért semmit nem tudnak elvenni”. Így pillanatnyilag ez az eszköz alkalmatlan arra, hogy egy eurocentet is elvegyenek – mondta a von der Leyen által bejelentett jogállamisági mechanizmusról.
RRF: belátható időn belül megállapodás ?
Gulyás Gergely szerint “meglesz a helyreállítási alapról is a megállapodás”, és utána a Bizottságnak “az ideológiai szempontból nem szimpatikus kormányok megrendszabályozására ad lehetőséget a kondicionalitási rendelet”. De mint mondta, az Európai Bíróság döntése alapján csak nagyon szigorú követelmények esetén lehet majd alkalmazni. Ő nem látja, hogy ilyet a Bizottság be tudna bizonyítani. Az egy más kérdés, hogy Ursula von der Leyenék eljárásokat meg tudnak indítani, “és ezzel egy Damoklész kardja szerű fenyegetettséget elő tud idézni” – tette hozzá.
De mint mondta, szerinte a Bizottság a partnerségi mellett a helyreállítási alapról szóló megállapodást is “belátható időn belül” alá fogja írni a magyar kormánnyal. “Ha nem, akkor Magyarországnak is megvannak az eszközei egy olyan Európai Unióban, ahol azért a döntéshozatal fontos kérdésekben mindig egyhangú” – jelentette ki.
Kormányalakítás? Ő jól érezte magát az elmúlt négy évben
A műsorban a kormányalakításról is kérdezték. Arra, hogy a kormányzati stuktúra változik-e, mit lehet tudni a kormányalakításról, és személy szerint ő mire számít, Gulyás Gergely azt mondta: a miniszterelnök felkérése egy miniszteri posztra mindig négy évre szól. Most a kormányalakításnak még abban a fázisában vannak, amikor a következő kormány szerkezetéről kell, hogy döntés szülessen.
“Többnyire bevált az a működési forma, ahogy a kormány a hátrahagyott négy évben működött” – jelentette ki, szerinte a választási eredmények is ezt bizonyítják. De mint mondta, van néhány terület, ahol lesznek strukturális változtatások. Jó esély van arra, hogy ezekről a parlamenti alakuló ülésig ( május 2-a), döntés fog születni – mondta. Utána jönnek a személyi kérdések. “Itt a miniszterelnök alkotmányban rögzített hatásköre korlátlan, a miniszterelnöknek van kormánya, ő állíthatja össze a kormányát. Biztos, hogy lesznek olyanok, akik folytatják a miniszteri munkát, és az is biztos, hogy lesznek változások is” – mondta Gulyás Gergely. Mivel zajlanak az egyeztetések, ebben csak a miniszterelnök kompetens – tette hozzá.
Szánthó Miklós kérdésére, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére élvezte a tevékenységet, a miniszteri munkát, Gulyás Gergely azt válaszolta, “én jól éreztem magam a mögöttünk hagyott négy évben”.