Csaknem 11 évvel ezelőtt fogadta el a második Orbán-kormány a Semmelweis-tervet. Ez volt az utolsó olyan átfogó program, ami irányt mutatott az akkori egészségügyben uralkodó viszonyok rendezésére.
Azóta megváltoztak a viszonyok, ezért az egészségügynek egy több területet átfogó mestertervre volna szüksége – ezt a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Népszavának adott interjújában mondta. Kincses Gyula üdvözölte az orvosok béremelését, a hálapénz betiltását, ugyanakkor kritizálta az alacsony szakdolgozói béreket, a szakemberhiányt és a köz- és a magánegészségügy viszonyának rendezetlenségét.
„Teljes mértékig egyetértek: a magyar egészégügy sajnos teljesen szétesett állapotban van” – fogalmazott Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász, aki azt mondta Híradónknak, hogy az egészségügyi rendszernek se stratégiai iránya, se motivációs rendszere sincs, éppen ezért először a 20-25 ezer fős szakdolgozói hiányt kell pótolni, új finanszírozási rendszerrel össze kell kapcsolni a magán-, és az állami egészségügyet.
„Nyugat-Európában is így működik. Mondjuk, ha bizonyos műtétekből ellátási hiány van, akkor a magánellátás is beszáll ennek az ellátásába, de szervezett formában teszi. Azaz, nem a lakos vásárolja meg a műtétet, hanem mondjuk a biztosító azt mondja: ha nekem erre szükségem van, akkor ő veszi meg a szolgáltatást, és tudja is ellenőrizni ennek a színvonalát”
– vázolta a szakértő, hozzátéve, hogy ehhez nélkülözhetetlen egy új, szabadon működő, stratégiával rendelkező egészségügyi vezetés.
Ujhelyi István szerint az egészségügynek önálló, számon kérhető miniszterre és nagyobb költségvetésre van szüksége a jövőben.
„Az Európai-Parlament Közegészségügyi Bizottságának tagja vagyok, az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kidolgozója. Éppen ezért én a partnerségemet ajánlom a kormányzat leendő egészségügyi irányításának. Partnerségemet abban, hogy nézzük meg, milyen európai programokat tudunk átültetni a hazai gyakorlatba”
– jelentette ki Ujhelyi.
A szaktárcát is kerestük, de adásunk kezdetéig nem válaszoltak.
atv.hu