“Hatalmas győzelmet arattunk. Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan. Jó mulatság, férfimunka volt“ - mondta Orbán Viktor a választás estéjén győzelmi beszédében a Bálna előtt ünneplők előtt, miután a Fidesz-KDNP minden eddiginél több mandátumot szerezve negyedszerre is kétharmaddal megnyerte a választást.

Múlt szerdán pedig a nemzetközi sajtótájékoztatóját a miniszterelnök azzal kezdte, “a győztesek vicceket mesélnek, az vesztesek sajtótájékoztatót tartanak, ez a normál menetrend”, mint mondta, ezt törték meg. A választás minden idők legjobb eredményét hozta a kormánypártok számára - értékelte Orbán Viktor, aki három tényezőt sorolt, aminek köszönhető a győzelem. Annak, hogy a magyarok békét akarnak, és a Fidesz nagyobb garanciát jelentett erre. Másrészt, Magyarország sikeres ország, “ha az ember leveszi szemellenzőjét, akkor azt látja, hogy Európa két legsikeresebb országa Lengyelország és Magyarország”. Harmadik körülményként azzal indokolta a Fidesz választási győzelmét, hogy az ellenzéki szövetség “csak a hatalomért"-koalíció volt, és ez tiszteletlenség a választókkal szemben. Ezért Orbán Viktor szerint a választók úgy látták, hogy lenézték őket, márpedig a választások az emberekről szólnak, ezt elfelejtette az ellenzék.

A választás szenvedély kérdése, hogy van-e olyan ügy, ami összeköti őt a választókkal. A másik, hogy az igazsághoz mi a viszonya az embernek. Mi mindig elmondtuk az igazságot a magyar embereknek - mondta múlt szerdán Orbán Viktor. Amikor a kétharmados választási győzelemről kérdezték, úgy fogalmazott: “az embernek vannak titkos reményei”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Bálnában április 3-án még az urnazárás után azt mondta: “Magabiztos, erős, fölényes kormánypárti győzelmet tippelt”, kétharmadot viszont nem.

Negyedik kétharmad, 135 mandátum…

Április 3-án a Fidesz-KDNP 135 mandátumot szerzett, míg az ellenzék 57-et, a Mi hazánk hatot, a Magyarországi Németek Nemzetiségi Önkormányzata pedig egy képviselőt juttatott be a parlamentbe.

Egy KDNP-s belső beszélgetésen, Semjén Zsolt a választási eredményeket értékelte. Van esély a választási győzelemre, mintegy 60 biztosan nyerhető egyéni választókerülettel kalkuláltak a kormányban, és azzal, hogy a határon túli magyarok szavazataiból egy-két mandátum létrejön - elmondása szerint ezzel tekintettek április 3-a elé.

1. “Erkölcsi meghasonlás”

A KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes az ellenzék vereségének okaként mindenekelőtt az „erkölcsi meghasonlást” jelölte meg, a megfigalmazása szerint “Heller Ágnes által kitalált ősbűnt”, az ellenzéki összefogást a Jobbiktól a DK-ig. „Azért, hogy Horthyt leváltsuk, szövetkezzünk Szálasival ?” ‒ ezzel illusztrálta az összefogást.

2. Gyurcsánnyal az ellenzék nem lehet “a jövő”

A Fidesz-KDNP minden eddiginél nagyobb negyedik kétharmados győzelmének szerinte “a másik strukturális oka” az volt, hogy általában a regnáló kormány kihívójának van pozícionális előnye, hiszen a kormány, a cikkusban meghozott intézkedésekkel “a jelen”, ezzel szemben az ellenzék általában elmondhatja magáról, hogy ő a jövő. Gyurcsánnyal ugyanakkor az ellenzék nem lehetett “a jövő”, hiszen a Gyurcsány‒Bajnai-kormányt ismerve elmondhattuk, hogy „ezt már láttuk”. Azaz, az ellenzék “maga a múlt volt” ebben a kampányban az értékelése szerint.

3. Az ellenzéki előválasztás kétélű fegyver volt

Semjén Zsolt megítélése szerint az ellenzéki előválasztás is “kétélű fegyvernek” bizonyult, “nagy volt a kockázata”. Ezt a beszélgetésen azzal magyarázta, hogy miután megfogalmazása szerint az ellenzéki “szekta” szavazott, az igényeiknek, értékrendjüknek megfelelően választották ki a képviselőjelölteket és a miniszterelnök-jelöltet. Így nekik, “a belső magnak” feleltek meg a jelöltek, nem az össztársadalom igényeinek. Másrészt, Semjén Zsolt szerint, mivel a jelölteket már megszavazták, utána már nem lehetett hozzájuk nyúlni, levenni őket, mert az legitimációs probléma lett volna. Hiszen minden képviselő-jelöltjük legitimációja az őket megválasztó ellenzéki “előszavazóktól” lett eredeztethető, azt a pártok alkujával már nem lehetett felülírni. Akkor sem tudtak korrigálni, levenni jelöltet, ha a belső méréseik azt mutatták, hogy nem elég népszerű, nem ő a legjobb.

4. Gyurcsány…

Semjén Zsolt a beszélgetésen Gyurcsány Ferenc szerepét külön kiemelte, azt vezette le, hogy miután Karácsony Gergely visszalépése után Márki-Zay Péter győzött, a következő stációként kellett volna jönnie, “az elrugaszkodásnak” október 23-án. Ezt ugyanakkor Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint “megölte” (a Facebook nyilatkozatával), és nem mozgósították rá a DK-sok tömegeket. Kínos volt Márki-Zay és a mellette a Hősök terén a nagygyűlésükön a színpadon állók számára az összehansonlítás a Békemenettel, ahol viszont hatalmas tömeg, több százezer ember vonult és hallgatta meg Orbán Viktor beszédét - a Hősök terén pedig pár ezer ember lézengett. Ezzel már Márki-Zay debütálása „pofára esés” volt Semjén értékelése szerint. Politikai “egyszer-egy” lett volna, hogy a covidra hivatkozva lemondják az október 23-ai nagygyűlést, vagy online tartsák meg, és erre a Fideszt is fölszólíthatták volna a járványra hivatkozva. Semjén azt mondta a KDNP-sek előtt, “nyilván oka volt, hogy nem ezt tették”.

5. Márki-Zay “a baloldaltól is idegen” volt

Semjén Márki-Zay Péter személyiségét is boncolgatta, de mint fogalmazott, „nem írható le mint politikai kategória”.

További okként az ellenzék vereségére Semjén Zsolt azt sorolta, hogy Márki-Zay Péter „énidegen” is volt, hiszen azt mondta magáról, hogy keresztény, konzervatív és azoknak a csalódott fideszeseknek a megszólítását ígérte, „akik a közvéleménykutatók szerint sincsenek”. Ez szerinte teljes tévedés volt, hiszen a személyében sértett, kiábrándult fideszesekként néhány értelmiségi leírható, viszont ilyen szavazói csoport nem létezik - mondta Semjén Zsolt a beszélgetésen, az ellenzéki vereség okaként megjelölve azt is, hogy “amit Márki-Zay képviselt, az a baloldaltól is idegen volt”.

Arról, amit Gyurcsány Ferenc mondott, hogy Dobrev Klárával győztek volna, Semjén Zsolt a beszélgetésen annyit mondott: Dobrev felett “üvegplafon van, de a baloldalt stabilizálta volna”.

6. Győzelem - Jó kormányzás, “tökélyre vitt” kampánygépezet, “országvezető”

A kormányoldal “óriási történelmi győzelmét” Semjén Zsolt röviden annak tulajdonította, hogy “jól kormányoztak”, “ez most fényesen bebizonyosodott”. A járványt jól kezelték, a rezsicsökkentés szerinte “most igazán jól működött”, amikor az energiaárak az égbe szöktek.

Emellett Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy “tökélyre vitték” a kampánygépezetet, a mozgósítást, “az elmúlt húsz év óriási munkájával”. Mint mondta, a képzett, “szívből elkötelezett” aktivistáikkal nem is lehet összehasonlítani az ellenzéki oldal megfigalmazása szerint megfizetett “alkalmazottait”.
E téren összefoglalóan azt mondta, az látszott, hogy “az Orbán-gyűlölet” nem volt elég.

A háború Semjén Zsolt szerint lényegesen nem változtatta meg a Fidesz győzelmi esélyeit, ők azt látták, hogy már február 24-e, a háború kitörése előtt “sem szűkült az olló”. Azt ő is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a válságszituációban annak nagy szerepe van, hogy ki a magabiztos, tapasztalt, “cselekedni képes országvezető”, és Márki-Zay Péter itt is össze-vissza beszélt, súlyos állításokat tett, utána meg letagadta, “hibát hibára halmozott” - mondta a politikus.

A KDNP belső beszélgetésen Semjén Zsolt azt külön kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP minden társadalmi csoport, korosztály tekintetében stabil fölényt tudhatott magáénak, a fiatalok között is, bár ott volt a legkisebb a szavazási hajlandóság.

Semjén Zsolt következtetése úgy hangzott: ezt a választást Orbán Viktor, a kormány, a Fidesz-KDNP “nem tudta volna elveszíteni”. Míg a kormány professzionisan kormányzott, az ellenzék az összes strukturális és személyi hibát elkövette. Budapestről - amire megfogalmazása szerint “nem igazán koncentráltak” - azt az értékelést adta, hogy “jelentősen erősödtek” a kormánypártok, “a következő választáson pedig “már jó pár körzet fordítható lesz”.

7. Ellenzéki mantra, de “megjött Valóság Nagybácsi”

Az ellenzék elhitte, és mantraszerűen ismételgette saját retorikáját, saját előítéleteinek, propaganda szövegeinek a rabja lett Semjén Zsolt értékelése szerint. “Csak kérdezem, milyen alapon mondja valaki Budapestről a Rózsadombról, hogy mondjuk Debrecen hasonló nívójú részében fogatlan Fidesz-szavazók voksainak köszönheti a kormány a győzelmét?” “Vagy hogy Ózdon butább emberek mentek volna el szavazni, mint Budapesten, a Józsefvárosban, ahol Jámbor András, az ő jelöltjük győzött?” “A budapesti buborékból kibeszélők 3,5 millió fogatlan Fidesz-szavazóról beszélnek?” - sorolta a kérdéseket. Ennyien voksoltak nemmel a népszavazáson ugyanis. Semjén Zsolt a beszélgetésen “az ellenzéki önámítást”, a vereségüket azzal a Cseh Tamás dallal illusztrálta: Megjött “Valóság Nagybácsi…”

Konklúzió: centrális erőtér

A választások “konkluziója” a Fidesz-KDNP számára a legkedvezőbb szerinte, az, hogy véglegesen visszaállt “a centrális hatalmi erőtér”, hogy tőlük balra a Gyurcsány vezette baloldal, jobbra pedig a Mi hazánk áll.

Itthon

Semjén ezt a 7 okot jelölte meg, miért győzött óriásit a Fidesz és miért vesztett az ellenzék

kapcsolódó cikkeink