“Hamingway úrtól, a Honvéd elnökétől tanultam, hogy ha hálát akarsz, akkor tartsál kutyát” – ezzel kezdte a válaszát tegnap az ATV kérdésére Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatóján arra, hogy jön-e a válságkormányzás, marad-e a rezsicsökkentés – és meghosszabbítja-e a kormány a májusban és júniusban lejáró benzinárstop, élelmiszerárstop, és kamatstop határidejét?
A miniszterelnök előrebocsátotta, hogy “nem vár elismerést, ez nem az a szakma, ahol ezt megkapja az ember”, holott a kormány válság idején csökkentette le a hiánycélt az elfogadott költségvetésben, “mert úgy látták, hogy Magyarország pénzügyi érdeke ezt követeli meg”. Emellett mint mondta, “nem veregette meg senki a kormány vállát, de lecsökkentették az államadósságot is. “Olyan országot és kormányt keveset fog találni, ahol a kormányzati pozícióból induló párt a választási kampány idején csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot, mi ezt csináltuk” – mondta a miniszterelnök tegnap a Karmelitában a kérdésünkre. Az eredmények között sorolta fel, hogy államadósság 77 százalék környékén van – holott 80 százalékon volt a Covidnál. De a hiányt is levitték másfél-2 százalékkal.
“Mi egy felelős kormány vagyunk, amelyik az ország stabilitását rendkívül fontosnak tartja és meg is fogja őrizni” – üzente.
“Ameddig és amennyire csak lehet”
Ami az emberek és a családok megvédését illeti az áremelkedésekkel szemben arról Orbán Viktor azt mondta: “mindent meg fog tenni azért, hogy ameddig, és amennyire csak lehet, meg is védjék ezektől a hatásoktól a családokat”. Az, hogy milyen lesz a magyar gazdaság helyzete, az európai válság mértékétől függ, Magyarország az Európai Unió része, “ami ott történik, hatással lesz ránk”.
“Nem mondom, hogy kivédhetetlen hatással, de valamilyen hatással lesz. Azt tompítani, enyhíteni, kivédeni kell. Mindent meg fogok tenni, hogy megvédjem a magyar családokat” – ismételte meg.
Felvetődhetnek-e ágazati adók ?
Az árkorlátozó intézkedések a megszabott határidőkig fennmaradnak – jelentette ki az RTL megismételt kérdésére, hozzátéve: szeretné fenntartani ezeket később is. Erről már tárgyalnak az érintettekkel, a bankokkal, a MOL-lal, az üzemanyag kereskedő cégekkel, az élelmiszertermelőkkel (erről a miniszterelnök nem beszélt, kérdés, hogy esetleg szektorális adók felvetődhetnek-e). Ezeket szeretnék addig fenntartani, “amíg ilyen bolond az európai gazdasági helyzet”, hogy az infláció az egekben van. Szeretné és “lát rá lehetőséget” – mondta a rezsicsökkentés fenntartásáról.
A Telex kérdésére azt mondta, a gazdasági növekedés mértékétől függ, hogy marad-e a rezsicsökkentés. De aztán, ahogy az első, kérdésünkre adott válaszában is, az unióra hivatkozott. “Ha az Európai Unióban sikerül elfogadtatni a javaslataikat, hogy az ETS-rendszert függesszék föl, a hozzáadott bio üzemanyagot vezessék ki, és az áram árának a kiszámolását válasszák el a gázárétól, akkor meg tudjuk védeni a rezsicsöntést” – mondta el újra.
Éves szinten 1000 milliárd ?
A magyar államnak egyre drágább a rezsicsökkentés fenntartása. Korábbi kalkulációk szerint az MVM-nek éves szinten 850 milliárd körüli veszteséget jelentett volna a magasra felszökött piaci gázár “kompenzálása”. Most viszont a szakértők már 1000 milliárdos nagyságrendű éves veszteséget jeleznek.
Varga Mihály pénzügyminiszter március végén Szegeden, egy lakossági fórum előtt nyilatkozott arról: a háború előtt az idei évre is jóval 5 százalék feletti gazdasági növekedésre számítottak, de most át kell írni a terveket, ezzel viszont már megvárnák a választást. Utána az első és legfontosabb lépésnek nevezte, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez és károkhoz igazítsák a magyar államháztartást.
Pesszimista forgatókönyvek szerint nem lesz tartható az idei 4,9 hiánycél sem ( az eredetileg tervezett 5,9 százalékos volt). Ugyanakkor a KSH-jelentés szerint február végéig a büdzsé hiánya elérte az 1400 milliárdot – ez az éves hiány mértékének közel fele.