Ellenzéki fiatalok a „hazaárulók” szót festették fel a Külügyminisztérium épülete elé egy könnyen lemosható krétafestékkel, amiben a készenléti rendőrök sem tudták megakadályozni őket, majd egy áthúzott Putyin-táblát rögzítettek a minisztériumi épület elé. A tiltakozók arra is utaltak akciójukkal, hogy a Fidesz lemondta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését, amelyen a Külügyminisztérium belső informatikairendszerét ért orosz hackertámadás lett volna az egyik téma. A bizottság jobbikos elnöke szerint különös, hogy a Fidesz-tagok kezdeményezték az ülést, majd a hacker-botrány kirobbanása után kampányelfoglaltságra hivatkozva lemondták.
Az ATV Start vendége Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági Bizottság MSZP-s tagja volt, aki szerint a kialakult kellemetlen helyzet miatt mondták le az ülést a fideszes képviselők, így elkezdték a „szokásos bujkálást, ködösítést”, ez pedig egy beismeréssel egyenértékű Molnár Zsolt értelmezésében.
Meghívót kapott eredetileg az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Magyar Hírszerzés és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetősége is, elsősorban a Külügyminisztériumot ért orosz hackertámadás miatt, mivel ezek a szervek jóval több információ birtokában lehetnek. Az ügyről kevés információt lehet tudni, azt viszont megerősítette az MSZP-s képviselő, hogy valóban nem hetekről, hanem jóval nagyobb időhorizontról kell beszélni a megfigyelés kapcsán.
Köze lehet a háborúhoz a hackertámadásnak?
Molnár Zsolt kiemelte az orosz-ukrán háború összefüggésében: a mariupoli ostrom Sztálingrádot idézi, ilyen értelemben pedig különösen izgalmas, hogy Magyarország, mint NATO- és európai uniós tagállam a szövetségi rendszeren kívüli hackertámadás vagy „kémkedési kísérlet” kapcsán nem tud tájékozódni a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén. Ez pedig az egész kormány „példátlan felelősségét” vetíti előre – tette hozzá.
A bizottsági tag kijelentette: a bő egy évtized után elmondható, hogy az orosz próbálkozásokkal kapcsolatosan nem kellő intenzitással lépnek fel a magyar védelmi szolgálatok. Itt szerinte nem szakmai hibáról van szó, inkább az a kérdés, hogy van-e politikai akarat „szembeszállni” egy mindenkori nagyhatalommal, hiszen ez komoly aktivitást követel és kockázatos.
Ha megnézzük, hogyan reagálnak a NATO- és EU-tagországok az ilyen ügyekre, kiutasításokkal vagy burkoltabb diplomáciai formában, akkor látható, hogy Magyarország „gyanúsan passzívan” cselekszik – magyarázta Molnár.
„Azt kell tisztázni, hogy Magyarország eleget tesz-e a NATO-s és európai uniós kötelezettségeinek, vagy valamilyen burkolt cinizmustól vagy más motivációtól vezérelve passzivitással nézi az orosz medvének a térfoglalását” – mondta a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja.
Győzhet az ellenzék a választáson?
A háború szerves része lett a belpolitikának is, értékrendi kérdésről is van szó, így arra kér mindenkit Molnár, hogy aki komolyan veszi az EU-s és NATO-tagságot, akkor az aszerint szavazzon. Az MSZP-s politikus szerint látható, hogy a Fidesz milyen „békét” ajánl, azt pedig megígéri, hogy az ellenzék és Márki-Zay Péter semmilyen háborúba nem viszi bele Magyarországot.
A Medián egy jelentős Fidesz-győzelmet mért, 128-71 százalékos parlamenti összetétellel. Márki-Zay Péter, valamint Kovács László, az MSZP korábbi elnöke is kijelentette, hogy nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. Ha a közvélemény-kutatások alapján indulnánk ki a tényekből, akkor még mindig Tarlós István lenne a főpolgármester. A helyzet nagyon egyszerű, három nap múlva minden kiderül – fogalmazott Molnár Zsolt. Hozzátette: szoros ellenzéki győzelemmel, de kormányváltás lesz.