Egy nemzetközi dimenzióval gazdagabb lett a választási kampány, ugyanakkor izgalmasabb is – véli Orbán Viktor, aki szerint van, aki ezt rosszul éli meg, mások úgy gondolják, hogy ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy „végre komolyan, őszintén és mélyen beszéljünk nagyon fontos kérdésekről.”

„Én az utóbbiak közé tartozom” – idézte az MTI a miniszterelnököt. Orbán hozzátette: nem csillapítani akarja a kampányt, hanem megpróbál bevonni, mozgósítani minél több embert, kezet fogni és őszintén beszélni velük ezekről a nehéz kérdésekről.

A NATO-csúcsról

A találkozóról Orbán elmondta: a NATO szerinte szó szerint lemásolta a magyar álláspontot, hiszen a szervezet nem küld katonát Ukrajnába és fegyvereket sem szállít oda. Ugyanakkor nem is tiltja meg azt az egyes tagországok számára.

Mivel ebben a kérdésben már különböznek az álláspontok – van, aki szeretne küldeni – , a vita azzal zárult, hogy mindenki tegye, amit jónak lát, de a NATO „mindannyiunk nevében” nem fog ilyen akcióba – ismertette a kormányfő.

A lengyel békemisszióval kapcsolatos felvetésre úgy fogalmazott: a gond ezzel az, hogy nincs béke, békemissziót pedig csak akkor lehet küldeni, ha éppen tűzszünet van. Jelenleg legfeljebb béketeremtő haderő küldhető, ami azonban már részvételt jelent a harcokban.

A miniszterelnök a légtérzárra vonatkozó felkéréssel kapcsolatban azt felelte: az légi háborút jelentene, amit el kell kerülni. Aki légtérzárt rendel el, azt vállalja, hogy a harcoló légi járműveket a földre juttatja, vagyis lelövi, ezzel pedig már benne is van a háborúban.

Energiakérdés

Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval – ismertette.

A kérdés nem az, hogy Magyarország drágábban veszi-e ezeket az energiahordozókat , hanem az, hogy jönnek-e ezek egyáltalán. „Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem” – fogalmazott.

Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint az átállás erről azt is eredményezné, hogy a gazdaság éveket veszítene a fejlődéséből és 8-10 évvel ezelőtti szintre esne vissza.

Az ország mindent megtesz, amit megtehet, „de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért” – fogalmazott.

Az energiaárak emelkedésével kapcsolatban leszögezte: fel kell függeszteni a „mesterséges brüsszeli áremelések politikáját,” mert amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családokat annak, hogy három-négyszeresére növelik az energia árát.

Szerinte ettől a magyar javaslattól most még „epét hánynak” Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon „szerényen, óvatosan, szőrmentén” tudja felvetni. De meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a „brüsszeli bürokratáknak,” mint az, hogy belátják, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.

Szerinte az emelkedő infláció okai között is legalább 50 százalékos súllyal az energiaár-emelés található.

Lesz-e élelmiszerhiány?

Az ukrán-orosz háború miatti lehetséges élelmiszerhiány kérdéséről szólva felhívta a figyelmet arra: ebben az ügyben „valóban megkongatták a vészharangot„ a francia elnök vezetésével. Hozzátette: Ukrajna és Oroszország nagy gabonaexportőrök, a világ gabonakereskedelmének tekintélyes részét adják, és leginkább olyan helyekre szállítanak, például az afrikai térségbe, ahol nem terem meg a gabona, vagy nem terem elég.

A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a mostani technológiai színvonalán 17 millió ember élelmiszerrel történő ellátására képes, de ha „jobban csinálnánk a dolgunkat,” akkor ez akár 20 milliót is elérheti.

Elmondta, ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek majd olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen „kiszippantják az élelmiszerkészletet Magyarországról.” Szerinte ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést, amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és hogyha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van.

„Tehát nem veszünk el senkitől semmit, nem vagyunk kommunisták, de megvédjük a nemzeti érdeket, és ha egy adott szerződésben szereplő gabonamennyiségre szüksége van Magyarországnak, akkor belépünk és azon az áron meg fogjuk vásárolni”

– fogalmazott.

Úgy értékelt: ez ellentétes vagy legalábbis kívülről súrolja a ma fennálló Európai Uniós szabályokat, de hisz abban, hogy előbb-utóbb megváltoztatják ezeket a szabályokat, mert minden országnak szüksége lesz arra, hogy a saját polgárainak az élelmiszerbiztonságát garantálja.

atv.hu

Itthon

Orbán: a háború miatt a béke és a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé

kapcsolódó cikkeink