Éjszakába nyúlt a péntek esti uniós csúcs, ahol az EU állam-, és kormányfői mindenekelőtt az orosz energiafüggőség csökkentéséről, és a közös földgázbeszerzésről tárgyaltak. „Továbbra is támogatjuk Ukrajnát, élesítjük a szankciókat, és megszabadulunk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól” – fogalmazott Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Ennek érdekében Amerika vállalta, hogy már idén 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgázt szállít az európai piacra. Az energetikai szakértő szerint ez az unió gázimportjának 10 százalékát sem éri el, ráadásul a technikai féltetelek sem adottak a zökkenőmentes átálláshoz. Holoda Attila azt mondja:

„Az Európai Unióban nincs elegendő LNG terminál ahhoz, hogy hirtelen mindent átforgassunk LNG beszállításra. Azt hiszem 28-29 darab van, ami ebből a szempontból releváns lehet, de Németországnak például nincs is nagyméretű LNG lefejtője.”

A függőség egyébként mindkét oldalról erős. Az a paradox helyzet állt elő, hogy miközben gazdasági szankciókkal sújtják Moszkvát, továbbra is hatalmas pénzeket fizetnek ki az orosz gázért és olajért. Csak a háború kezdete óta 18-20 milliárd eurónyi energiahordozót vásárolt Európa Oroszországtól.
Nem véletlenül sürgette az ukrán elnök az uniós vezetők előtt, az energetikai szankciók bevezetését, ugyanis ez már valóban kritikus helyzetet teremtene Oroszországban. Ugyanakkor Európa sem engedheti meg magának a teljes leállást.

Orbán Viktor szerint „ha a szankciókat kiterjesztjük az energiákra, akkor olyan helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság egy elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben ez az oroszoknak ez feltehetően meg sem kottyan.”

Ugyanis a magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, a kőolajimport 64 százaléka pedig Oroszországból érkezik.
Az amerikai földgázellátást, biztonsági megoldásnak nevezte a Greenpeace klíma és energiakampány felelőse. Perger András úgy fogalmazott:

„Nagyságrendileg 2025 környékére történhet az meg, hogy leválik az Európai Unió az orosz földgáz szállításról, de ezt az import igényt is még mindig csak a kétharmadát lehetne megspórolni.”

Perger András szerint fosszilis források helyett az Uniónak alternatív megoldásokban és az energiafelhasználás csökkentésében is gondolkodnia kellene.

Itthon

Greenpeace: Nagyságrendileg 2025 környékére válhat le az Európai Unió az orosz földgáz szállításról

kapcsolódó cikkeink