Magyarországon szabad és tiszta választás lesz, ezért igaz az az állítás, hogy elvileg bármi megtörténhet április 3-án

- nyilatkozta az atv.hu-nak Mráz Ágoston Sámuel a választási esélyekről. A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy az összes intézet közvéleménykutatása Fidesz-vezetést mutat a teljes megkérdezetti körben és az aktív szavazók bázisán is, körükben 2-8 százalék körüli a Fidesz előnye az ellenzéki lista előtt.

A Nézőpont Intézet azt mérte, hogy két héttel a választások előtt sem zárul az olló a két nagy politikai tömb között. A Nézőpont Intézet március 16. és 21. közötti közvélemény-kutatása alapján egy „most vasárnap” tartandó országgyűlési választáson az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, a baloldali összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthatna. A pártok szimpatizánsainak mélyelemzéséből szembetűnik, hogy a Fidesz szavazótáborának 4 százaléka tekinthető bizonytalannak, míg ugyanez az arány a baloldal esetén 41 százalékos. Utóbbi adat Márki-Zay Péter népszerűtlenségével magyarázható. Ennek oka, hogy a kutatás szerint a baloldali szavazótábornak kicsit több mint fele (56 százalék) felelt Márki-Zay Péter nevével arra a kérdésre, hogy „Ön inkább azt szeretné, hogy Márki-Zay Péter legyen Magyarország miniszterelnöke, vagy azt, hogy Orbán Viktor?”, ami jól jelzi, hogy a baloldali kormányfőjelöltjének nincs felhajtóereje a szavazatmaximáláshoz (a válaszadók maradék része nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben).

Mráz: Vereségre készülve nehezebb mozgósítani

Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy a baloldal számára azért is okoz nehézséget a mozgósítás, mert szimpatizánsaik közül sokan látják esélyesebbnek a Fideszt a győzelemre. Alig harmaduk bízik a baloldal győzelmében, másik harmaduk viszont úgy véli, megint a Fidesz fog győzni. “A vereségre való lelki felkészülés önbeteljesítő jóslatként hathat. Letargiában, vereségre készülve sokkal nehezebb mozgósítani”

- fogalmazott. Tovább növeli az ellenzéki pártok nehézségét, hogy a miniszterelnök-jelölt egyáltalán nem tudott új szavazókat hozni, sőt a sokakat meglepő stílusával inkább eltántorított korábbi peremszavazókat. Beszédes, hogy a baloldali választóknak csak az 56 százaléka szavazna Márki-Zay Péterre egy közvetlen miniszterelnök-választáson - tette hozzá az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a választás a Fidesz számára a budapesti választókerületek nélkül is megnyerhető. Egyrészt a választókerületeknek csak a 17 százaléka található a fővárosban, másrészt az ott leadott Fidesz-szavazatok sem vesznének el, a választási rendszerben a kompenzációs ágra szállnának fel. Mindez nem jelenti azt, hogy a kormánypárt esélytelen lenne budapesti választókerületekben győzni, de az igaz, hogy minden egyes helyben megválasztott fideszes képviselő „kellemes meglepetés” lenne a kormánypártnak - fogalmazott.

Kérdésünkre, mennyivel kell adott esetben vezetnie a Fidesz országos listájának ahhoz, hogy az egyéni körzetekben az ellenzék ne fordíthasson már - vagy fordított esetben az ellenzéki listának - Mráz Ágoston Sámuel közölte, a mai választói rendszerben a választás napján a listán legalább 3 százalékos előny kell ahhoz, hogy a területi koncentráltságból adódó hátrányokat az ellenzék kiküszöbölje. A 106 választókerületen relatív többséget kell szereznie a jelölteknek, így nemcsak a leadott szavazatok száma fontos egy párt győzelméhez, hanem annak területi megoszlása is. Mivel a baloldal támogatói egy-egy városban és Budapesten koncentrálódnak, ahhoz, hogy a választókerületek többségében is megelőzzék a Fidesz jelöltjeit, vagy meg kell változtatniuk a szavazótábor földrajzi szerkezetét, amire már nincs idejük, vagy a városi fellegvárak megőrzése mellett országosan 3 százalékos előnyre van szükségük. Mivel a kutatások csak az országos támogatottságot jelzik előre, a Fidesz relatív előnye még magasabb - mondta az április 3-ai esélyekről a Nézőpont Intézet vezetője.

Závecz: “Óvatos becslés” szerint 800 ezren még nem tudják, szavaznak-e, és ha igen, kire

Amennyiben két lista, a Fidesz-KDNP és az ellenzéki lista (valamint a Kétfarkú Kutyapárté és a Mi Hazánké) kerülne a választópolgárok elé, akkor ez a szituáció aktivizálná a korábban pártnélküli választópolgárok egy részét. A kormánypártok listájának támogatottsága februárban 36 százalékos volt. A páros verseny hallatán a pártpreferenciával nem rendelkezők csoportjából 5 százalék - 400 ezer fő - a Fidesz-KDNP mellé sorakozott fel. A hat együttműködő ellenzéki párt összeadott támogatottsága 34 százalékos volt, amikor viszont közös listaként mérték, ez azt mutatta: 38 százalék voksolna e formációra, 2 százalékot kitevő ellenzéki szavazónak nem tetszett a közös lista, ők lemorzsolódnak, de a bizonytalanoktól érkező 6 százalék (nagyjából félmillió szavazó) ellensúlyozza azt - ezt mutatta a Závecz Research február 14-én publikált felmérése - még az orosz-ukrán háború kitörése előtt.

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt (Fotó: Reuters)

Egy még február elején végzett felmérésük szerint pedig a válaszadóknak 1-töl 5-ig terjedő skálán kellett értékelniük a Fidesz és az ellenzéki pártok vezető politikusait, a felmérésben összesen 18 névre kérdeztek rá. Kiderült: a teljes népesség körében és a pártnélküliek közt is jócskán népszerűbb Orbán Viktor, mint ellenzéki kihívója, Márki-Zay Péter, aki a fővárosban sem előzte meg a miniszterelnököt. Sőt, vidéken Karácsony Gergely és Fekete-Győr András is népszerűbbnek mutatkozott nála. Márki-Zaynak ugyanakkor fő erénye, hogy Európa-párti - derült ki a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research közvélemény-kutatásból, ellenben a hazafiság, illetve a nemzetközi elismertség Orbán Viktorra inkább igaz a megkérdezettek szerint. Arra viszont, hogy Orbán Viktor vagy Márki-Zay Péter korruptabb-e, Orbán Viktor 3-as osztályzatot kapott, míg Márki-Zay Péter 2,1-et.

A biztos szavazó pártválasztók között február közepén a Závecz Fidesz-előnyt mért, a kormánypártok támogatottsága 49, az az Egységben Magyarországért 46 százalékos volt. Ebben az aktív körben a Mi Hazánknak 3, az MKKP-nak 2 százalékot mértek.

Most a kérdésünkre, hogy feszül-e ellentmondás aközött, hogy korábban 3 százalékpontos Fidesz-előnyt mértek, de Orbán Viktort korruptabbnak tartják a megkérdezettek, illetve többen vannak, akik a soron következő választáson kormányváltást szeretnének, Závecz Tibor a felmérésük kapcsán azt mondta: politikai karakterű, a politika természetéről szól a “korrupciós jelleg” megítélése.

Azonban elmondható, hogy a korrupciós mutató csak “relatíve nagy”, és nem abszolút értelemben, hiszen a megkérdezettek, amikor válaszolnak, nyilván annak jegyében teszik ezt, hogy általában úgy vélekednek, “a politikusok mind ilyenek”, mind korruptak, “egyik sem jobb a másiknál”

- mondta Závecz Tibor. Másrészt, ha például Orbán Viktort valaki nem kedveli, akkor az összes negatív tulajdonsággal felruházza - tette hozzá. Ez a magyarázat arra, hogy bár a Fidesz-KDNP lista vezet, mégis korruptabbnak látják Orbán Viktort a megkérdezettek Márki-Zay Péternél, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjénél.

Orbán Viktor miniszterelnök

Závecz Tibor kérdésünkre azt is elmondta, Budapest nélkül is tud győzni a Fidesz április 3-án, de ezt úgy kell érteni, hogy a 18 egyéni választókörzet nélkül - hogy akár egyetlen mandátumot is szereznének fideszes jelöltek. Viszont a budapesti Fidesz-KDNP listára leadott nagysrányú szavazatok, szoros listás eredmény nélkül, “ez már nem érvényes” - jelentette ki. A listás voksokat a Fidesznek Budapesten hoznia kell, enélkül országosan nem tud győzni, nem tudja megnyerni a választásokat - mondta Závecz Tibor. Példaként említett több megyei jogú várost, Szolnokot, Veszprémet, Tatabányát, Pécset, Miskolcot, Salgótarjánt is, ahol szerinte jelenleg megjósolhatatlan, hogy az ellenzék vagy a Fidesz felé billen-e a választás. Ő úgy látja, hogy Budapesten a Fidesz nem kapitulált, nincs szó a kormányoldal részéről Budapest “totális feladásáról”.

A másik látszólagos ellentmondás kapcsán Závecz Tibor hangsúlyozta, hogy minden általa látott közvélemény-kutatás, mérés azt mutatta az elmúlt időszakban, hogy a kormányváltók aránya meghaladja azoknak az arányát, akik a jelenlegi kormányt látnák szívesebben a választások után is. Azonban a kormányváltók csoportjában nem mindenki szavazna az Egységben Magyarországért ellenzéki listára, ennél szélesebb azoknak a köre, akik kormányváltást szeretnének.

Závecz Tibor példaként említette a Kétfarkú Kutyákat, a híveik többsége kormányváltást akar. A Mi Hazánk esetében pedig ideológiai, elvi alapon a választóik közelebb állnak a Fideszhez, jobboldaliak és konzervatívak, esetükben 1 százalék körüli azok aránya, akik kormányváltást akarnak, azaz az egyharmaduk, hiszen a választókorú teljes népesség körében 3 százalékos a párt támogatottsága.

Závecz Tibor a kérdésünkben exponált ellentmondások feloldására azt is elmondta, a kormányváltók többségének nincs pártpreferenciája, és ez a csoport is többfelé oszlik. Óvatos becslés szerint 800 ezer olyan ember van, aki az április 3-i választói magatartása valamelyik részében bizonytalan: még nem döntötte el, hogy a soron következő választáson elmegy-e szavazni, illetve, ha részt vesz, akkor még nem tudja, hogy melyik pártra szavaz. Összességében közülük is többen vannak, akik kormányváltást akarnak, az ő számuk 500-550 ezerre tehető, míg körülbelül 100-150 ezren gondolják úgy, hogy a Fidesznek kellene a választások után is kormányoznia.

Závecz Tibor szoros küzdelemre számít április 3-án.

Mint mondta, teljesen új helyzetet eredményez, hogy egy-egy ellenzéki jelölt áll a kormánypárti jelöltekkel szemben a 105 egyéni körzetben. Ugyanakkor a választókerületekben az önálló lokális helyzetek lehetnek döntőek, például hogy az adott körzetben van-e “külön sztori”, másrészt a koronavírus-járvány kezelés megítélése, vagy a szomszédban zajló háború hatása. Ezen kívül azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor a 106 2018-as egyéni fideszes képviselőjelöltjei közül 20-at lecserélt. Kérdés, hogy az új egyéni fideszes jelöltek ”a lecserélt emberek” pozícióit el tudják-e foglalni - például a helyben ismert, jól beágyazódott Simonka György, vagy Völner Pál után - és a cserék kevesebb mandátumot eredményeznek-e majd a Fidesz-KDNP számára április 3-án?

Pulai András: Kevesebben hisznek a kormányváltásban, mint ahányan akarják

A Publicus Intézet friss közvéleménykutatása szerint arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavaznának, ha most vasárnap lennének a választások, 32 százalék nem adott határozott választ, 33 százalék mondta a Fidesz-KDNP-t és a résztvevők 31 százaléka az Egységben Magyarországért összefogást - azaz a kormánypártok listája két százalékkal, hibahatáron belül vezet. A felmérés szerint ugyanakkor erősebb a kormányváltó hangulat, mint az Egységben Magyarországért pártszövetség támogatottsága, a megkérdezettek 42 százaléka annak örülne, ha az ellenzék venné át az ország vezetését, 39 százalék bízik a további Fidesz-kormányzásban.

Pulai András, az intézet stratégiai igazgatója érdeklődésünkre azt mondta, látszólagos paradoxról van szó, a magyarázat pedig az, hogy a kormányváltást akarók táborából vannak, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem mennek el szavazni. Másrészt, kevesebben hisznek a kormányváltásban, hogy a választáson ez megtörténik, mint amennyien akarják. Ezt számok, mérések igazolják

- mondta az elemző.

Pulai András szerint valahol 3-4 százalék között kell az országos listának vezetnie ahho, - kétpárti parlamentet feltételezve -, hogy az esélyes biztosan nyerjen, de sok múlik az egyéni választókörzetekben az egyéni tényezőkön is. Az elemző kiemelte: az elmúlt 12 év parlamenti választásain soha nem volt olyan szoros a verseny, mint most.

Ugyanakkor, mint mondta, az ellenzéki oldalon több körülményt is kompenzálni kell; egyrészt a körzethatárok fideszes átrajzolását, másrészt azt is, hogy azokban a választókörzetekben, ahol az ellenzék számít esélyesebbnek általában többen laknak a választókorú népességből, ezért több voks kell a győztesnek. Míg a Fidesz számára kedvezőbb körzetekben kevesebben laknak, azaz kevesebb voks megszerzése is elég a parlamenti mandátumhoz.

Pulai András mindamellett a határon túli szavazatokra is felhívta a figyelmet, hiszen mint kiderült, a határon túliak 97 százaléka a Fideszre voksolna, ha most vasárnap lennének a választások - ez akár 2 plusz mandátumot eredményezhet a Fidesznek a parlamentben. A külföldön élő/dolgozó magyarok kétharmada inkább az ellenzékre voksolna, de számukra nem biztosított a levélben való szavazás, ezért a 600 ezer külföldön élő és dolgozó magyar egy része várhatóan nem is fog elmenni voksolni a külképviseletekre, hiszen adott esetben messzire kellene, hogy utazzanak, és sokba is kerülne, például Egyesült Királyságban továbbra is csak három helyre mehet, aki voksolni akar: Londonba, Manchesterbe, vagy Edinburgh-ba.

Arra, hogy Budapest nélkül a Fidesz számára megnyerhető-e a választás áprilus 3-án, Pulai András azt mondta, “nagyon nehezen”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az ellenzék összefogott, ez egyrészt növeli az esélyeiket, viszont az egyéni körzetekben a győztes kompenzáció kisebb lehet a számukra, mint ’18-ban volt. Ez akkor is igaz, ha például az ellenzék 18:0 győzne Budapesten - szorosabb versenyre lehet számítani. Most az elemző szerint biztosan kisebb lesz a győztes, illetve a vesztes jelöltekre leadott szavazatok száma közötti különbség, mint a korábbi választásokon, amikor egy-egy körzetben több ellenzéki jelölt is indult - így megoszlottak az ellenzéki szavazatok - és például a fideszes nyertes jóval több voksot kapott, mint a második helyezett vesztes ellenzéki.

Itthon

Závecz, Mráz, Pulai: így látják az esélyeket 9 nappal a választás előtt

kapcsolódó cikkeink