Az MNB testülete 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Az indoklásban hangsúlyozták, hogy a megnövekedett fundamentális inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását teszik szükségessé.

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak - erősítették meg.

Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban az infláció idén várhatóan 7,5-9,8 százalék között alakul. Az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt - ismertették. A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ - összegezték.

Az MNB szerint az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második fél évre tolódik - idézi az MTI. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja - húzták alá. Kitértek arra is, hogy az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez.

Megerősítették, hogy az MNB szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni.

Emlékeztettek arra, hogy az MNB március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét annak érdekében, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon - ezek között is kiemelten a swappiacon - és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott szinttel összhangban alakuljanak.

Az MNB szerint a háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5-4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0-5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül. A háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást - vélekedtek. Ezen felül a nyersanyagárak és a vállalati költségek emelkedése, illetve a bizonytalanság általánosan magas szintje is visszafogja a növekedést - tették hozzá.

A jegybank azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2021 végén 77,3 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről.

Az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat, de az előrejelzési horizont végére főként a gazdasági növekedésnek köszönhető fokozatos mérséklődést követően 70 százalékra csökkenhet az adósságráta - írták. Idén várhatóan romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege, 2023-tól ugyanakkor a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet - jelezték előre.

Itthon

MNB: az orosz-ukrán háború kihat a kamatpolitikára

kapcsolódó cikkeink