Újra felvetődött, hogy az Oroszországból Európába történő energiaszállításokat szankcionálni kellene – nyilatkozta Szijjártó Péter a mai brüsszeli uniós külügyminiszteri tanácsülés után. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a EU tagországok „jól meghatározható köre” képviseli egyértelműen ezt az álláspontot, a tagországok másik része kevésbé kezdeményezően, de támogatólag viszonyul ehhez. Vannak viszont olyan tagországok is, köztük Magyarország, amelyek vörös vonalként kezelik az energiaszállításokkal szembeni szankciókat – jelentette ki, és úgy fogalmazott, ebben a kérdésben “nagyot küzdöttünk” egy hete, és az EU nem vezetett be energetikai szankciót.
Új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében, a következő időszakban még keményebben kell fellépni a nemzeti érdekek, a béke és a biztonság magyarországi garantálása érdekében – szögezte le Szijjártó Péter, aki úgy fogalmazott: az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés.
A következő 1-2 évben nem reális, hogy az Oroszországból származó energiahordozókat nagymértékben vissza lehetne szorítani. A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy „ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint annak, akit szankcionálni akarunk”. A magyar kormány álláspontja váratlan helyekről is kapott támogatást ebben a kérdésben – tette hozzá. Ö azt javasolta, hogy ne csak az EU-ba irányuló orosz energiaszállításokat sorolják a kivételek közé, hanem a tagjelölteket érintőket, Szerbiát is, “régi bűnnek hosszú az árnyéka” – utalt arra, hogy elhúzódtak Szerbiával a tárgyalások és még nem lett uniós tagország.
A repülésmentes övezetre, békemisszióra vonatkozó javaslatok, kockázatok
A miniszter új dimenzióról azért is beszélt, mert mint mondta, “egyre erőteljesebbek” azok a javaslatok, amelyek repülésmentes övezet létrehozásáról szólnak Ukrajna felett.
Más tagországok egyre erősebben javasolják, hogy legyen szárazföldi misszió, békefenntartás Ukrajnában. De – mint mondta – ez magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát – szögezte le. „Világosan kell beszélni ezekről a kérdésekről. Ez egy új háborús kockázat” – fogalmazott a miniszer, és hozzátette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű, Magyarország ki akar maradni a háborúból. Ragaszkodik a NATO álláspontjához és ellenezni fogja azokat a javaslatokat, amelyek például repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása révén légi, békefenntartó misszió felállításával Ukrajnában pedig szárazföldi háború kockázatát hordozzák magukban – jelentette ki.
A fegyverszállításról: nem engedélyezi a kormány…
Magyarország nem blokkolja, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert szállítsanak Ukrajnába – jelentette ki Szijjártó Péter, de leszögezte: Magyarország nem szállít fegyvert, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén. Mivel az ilyen szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontoknak minősülnek, a magyar kormány sem Magyarországot, sem az Ukrajnában, köztük a Kárpátalján élő embereket nem akarja kitenni ilyen kockázatnak – ismételte el ezúttal is.
Uniós forrásokról: “visszafogják”
A menekültek befogadásával és megsegítésével kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, noha mások mellett Magyarország és Lengyelország érdemeit elismerik, ettől a két országtól mégis visszafogják az uniós forrásokat.
„Amíg az Európai Unió nevében és részben helyett viseljük ezeket a terheket, mi vagyunk az a két ország, melynek nem adják oda az uniós forrásokat” – fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette: Magyarország jelezte a helyzet hitelességének a hiányosságait.
A menekültekről
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy Kárpátalja megyei kormányzója kérésének eleget téve Magyarország készen áll a háború elől Ukrajna belső területéről a régióba érkezők megsegítésére, és minden, Magyarországra érkező menekültnek biztosítja az ellátást.