Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban az ígérte: a tanárok legalább háromszor 10 százalékos béremelése mindenképpen meg fog valósulni. „De több százmilliárd forintot igényeltünk tanárbéremelésre Brüsszelből is” – tette hozzá.

Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője erre reagálva az ATV Start című műsorában úgy reagált: „Gulyás Gergely teljesen el van tévedve”. Brüsszelnek ehhez nincs köze, a közszféra béreit minden ország maga állapítja meg – hívta fel a figyelmet és hozzátette: a pedagógusbérekről nem Brüsszelben kell tárgyalni, hanem itthon a szakszervezetekkel. Ezt írja elő a sztrájktörvény és a józanész is – mondta.

Az ellenzéki politikus egyébként a biztosra beígért háromszor 10 százalékot is kevésnek tartja. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusok a következő években számíthatnak az inflációnál nagyobb béremelésre – mutatott rá. Ez továbbra is csak annyira elég, hogy a tanárok bére ne csússzon a szakmunkás minimálbér alá – tette hozzá.

Arató szerint a tegnap elkezdődött pedagógussztrájkot látva (ami megmutatja, hogy a tanárokat nem lehet megfélemlíteni) megijedt a kormány. Mindig megijednek, ha azt látják, hogy erő van velük szemben – vélekedett.

Szerinte az sem igaz, amikor azt mondja a kormány, hogy 87 százalék nem sztrájkolt, Aratóék tapasztalata szerint ugyanis valamilyen módon az iskolák nagy részét érintette a sztrájk. Még sok alapítványi és egyházi intézmény is csatlakozott, ez pedig megmutatja mekkora a szolidaritás, mert ők nem feltétlenül a bértábla alapján kapják a fizetést – tette hozzá.

Mit tenne az ellenzék?

Arató a műsorban azt is felvázolta, hogy kormányváltás esetén mit tennének az ügy érdekében. Azt mondta, először azt kellene tisztázni, hogy mi tartozik a pedagógusok munkakörében, jelenleg ugyanis óriási munkateher nehezedik rájuk, miközben túlórapénzt nem kapnak. A teljesen felesleges adminisztrációs feladatokat meg kell szüntetni, és ki kell fizetni a túlórákat, már csak ez óriási segítség lenne – vélekedett.

De az ellenzék megváltoztatná az egész tantervi rendszert, és korszerűsítené az alaptantervet is. A legfontosabb azonban, hogy az iskolák maguk választhassák meg, hogy mit tanítanak és hogyan

– hangsúlyozta Arató. Emellett megszüntetnék a jelenlegi tankerületeket, és új, a helyi közösségek bevonásán alapuló fenntartói rendszert vezetnének be, de csak lépésről lépésre, hogy legyen idő az átállásra.

Arató szerint nem alaptalan az ellenzék 50 százalékos pedagógusbéremelési ígérete sem, ezt ugyanis egy „komoly közgazdász csapattal” számolták ki, és a négyéves ciklusok alatt biztosan tudják is teljesíteni. Az ellenzéki politikus emellett ígért egy gyorsabb, szintén jelentős összegű emelést, ennek mértékét azonban még nem látják előre, ugyanis a 2022-es költségvetés nagy részét már elköltötte a jelenlegi kormány, ezért nem lehet tudni, mire lesz pontosan pénz. Ennek ellenére azonban már 2022-ben is emelnének valamennyit a béreken, 2023-ban pedig, amikor már maguk készítik a költségvetést, nagyobb lesz a mozgásterük.

Itthon

Arató Gergely szerint a kormány megijedt a pedagógusoktól

kapcsolódó cikkeink