Márki-Zay Péter ugyanis már hosszú ideje dolgozik a háttérben egy ilyen szervezet alapításán. Tervét először tavaly novemberben osztotta meg a nyilvánossággal a 168.hu-nak adott interjújában, ebben már akkor úgy fogalmazott: a pártépítés “gőzerővel halad”. Céljuk, hogy egy konzervatív, szabadelvű pártot hozzanak létre a Fidesszel szemben, szerintük ugyanis az ellenzéki oldalon ilyen alternatívát senki sem kínál rajtuk kívül.

Az új politikai formáció a Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt és a Gémesi György által alapított Új Kezdet összeolvadásával jön létre, amelybe jobboldali polgármestereket, korábbi minisztereket, nagyköveteket és értelmiségieket is bevonnának.

Azt is szeretnék elérni, hogy az így létrejövő új szervezet a jövőben tagja lehessen az Európai Néppártnak. Erről már konkrét tárgyalásokat is folytatott Donald Tuskkal, az Európai Néppárt vezetőjével, amikor Varsóba látogatott az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.

Donald Tusk

A pártépítés ötlete tehát önmagában nem bírt különösebb hírértékkel, azonban az országgyűlési választás előtti hetekben beszélni erről a kampányban mégiscsak meglepő és újszerű. Ráadásul nem kis feszültséget okoz a politikai szövetségesek körében is.

Márki-Zay Péter ugyanis azzal, hogy azt hangsúlyozza, szükség van egy új, jobboldali párt létrehozására az ellenzéki oldalon, azzal gyakorlatilag a Jobbik létjogosultságát is megkérdőjelezi. Ezt nem én állítom, hanem a Jobbik Csongrád-Csanád megyei elnöke.

A jobbikos politikus a napokban közösségi oldalán bukott ki az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének szavain, posztjában azt írta:

“Márki-Zay Péter kampányáról, kommunikációjáról nem szeretnék április 3. előtt markáns véleményt mondani, de a tegnapi bejelentése mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Egy új, identitási katyvasszal bejelentett pártra nem hiszem, hogy egy választási kampány finisében szükség lenne. Ráadásul úgy, hogy a Jobbik szerepét folyamatosan megkérdőjelezi a közös miniszterelnök-jelöltünk. Ebből (is) elég volt!”

Arról viszonylag gyakran lehetett olvasni a sajtóban, hogy vannak nézeteltérések a Jobbik pártelnöke, Jakab Péter és Márki-Zay Péter között, ugyanakkor ügyeltek rá, hogy ebből a nyilvánosság a lehető legkevesebbet érezze meg. Ez érthető is, hiszen egy kampányban, egy valódi téttel bíró választás előtt nem szerencsés, ha nyíltan konfrontálódnak egymással.

Az érdekellentét azonban tagadhatatlan a szereplők között. Márki-Zay Péter ugyanis egyre hangsúlyosabban jelentkezik be a jobboldali, Fidesz-ellenes szavazók képviseletére. Bár mindig figyel arra, hogy hangsúlyozza: most a NER-rendszerének lebontása érdekében az egyesült ellenzék listájára kell szavazni, hosszabb távon mégis önálló, parlamenti képviseletre vágyik.

Célját igyekezett már idén áprilisban elérni azzal, hogy az előválasztáson aratott győzelme után azt kérte az ellenzéki pártoktól, hogy biztosítsanak neki, és az őt támogató kisebb (jobboldali) pártok és civilek számára egy hetedik frakciót. Ezt azt ötletét azonban megtorpedózták a szövetségesei.

A hetedik frakció leghangosabb ellenzői a tárgyalások során a DK és a Jobbik voltak, nem véletlenül. A Demokratikus Koalíció ugyanis a legerősebb ellenzéki párttá vált az elmúlt években. Dobrev Klára vezetésével a DK már az európai parlamenti választásokon is kiemelkedően jól szerepelt a többiekhez képest, ezért is indították őt az előválasztáson. Bár a miniszterelnök-jelölti versenyben Dobrev végül alulmaradt Márki-Zay Péterrel szemben, a legtöbb egyéni győzelmet a DK aratta (a 106 választókerületből 32 helyen győztek a jelöltjeik).

Dobrev Klára az egyik utcafórumán

Jogos követelésük volt tehát, hogy a közös listán is ők kapják a legtöbb befutó helyet, szám szerint 14-et.

A DK mellett a Jobbik szintén eredményesen szerepelt az előválasztáson, 29 egyéni választókerületben nyertek a párt jelöltjei. A közös listán így ők kapták a második legtöbb, parlamenti mandátumot érő helyet, összesen 12-t.

A fennmaradó, körülbelül 30 befutó hely a kisebb pártok (a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP) között került szétosztásra. Egyetlen szereplő érdeke sem volt tehát, hogy ebből bármennyit is átadjanak a közös miniszterelnök-jelöltnek és esetleges, új formációjának.

Ráadásul Márki-Zay Péter olyan szereplőket igyekezett volna parlamenti mandátumhoz juttatni a hetedik frakción keresztül, akikre a választók már korábban nemet mondtak. Pálinkás József például a miniszterelnök-jelölti versenybe is bejelentkezett, ám még az induláshoz szükséges aláírásszámot sem tudta teljesíteni, így végül fel sem került a szavazólapra. Egyéniben is elindult, ám a debreceniek sem neki, hanem a DK-s Varga Zoltánnak szavaztak bizalmat.

A hetedik frakció azonban olyan, korábbi jobbikos politikus számára is helyet biztosíthatott volna, mint Bana Tibor. Bana korábban a Jobbik alelnöke is volt, azonban a párt Vas megyei országgyűlési képviselője 2020 márciusában többekkel együtt kilépett a Jobbikból, mert nem értett egyet a Jakab Péter-féle irányvonallal. A tavaly őszi előválasztáson már a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával indult, parlamentbe kerülése esetén sem a Jobbikot, hanem az LMP-t jelölte meg, mint lehetséges frakciót.

A Jobbik és személyesen Jakab Péter számára tehát a hetedik frakció blokkolása nem csupán a lehetséges megszerezhető mandátumok számáról szólt. Egyik forrásunk szerint a pártban attól is tartottak, hogy a korábbi képviselőkön túl akár jelenlegi, még a Jobbikban tevékenykedő politikusok közül is lettek volna olyanok, aki csatlakoztak volna Márki-Zay Péterékhez, ezért “létkérdés volt”, hogy a miniszterelnök-jelölt ne kapjon saját képviselőcsoportot.

Jakab Péter a parlamentben

Egy másik, korábban a Jobbikban vezető szerepet is vállaló politikus azonban úgy látja, szerinte erre néhány hónapja még valóban komoly esély lett volna, mára azonban Márki-Zay Péter is elvesztette a vonzerejét, ezért, ha tényleg pártot alapít, az nem bír majd látványos “elszívó hatással a Jobbikra”. Forrásunk szerint ráadásul a most áprilisban bejutó képviselők javarészt “jakabisták”, akik lojálisak a párt elnökéhez, ezért nem tartja elképzelhetőnek, hogy belépjenek egy új, konzervatív pártba.

Márki-Zay Péter és a Jobbik kapcsolata azonban nem volt mindig ilyen. Sőt, gyakorlatilag az egész politikai karrierjének indulása hozzájuk köthető. Márki-Zayt ugyanis a Jobbik helyi elnöke, Dombi-Kiss László győzte meg arról, hogy induljon el az időközi polgármester-választáson.

A legtöbb ellenzéki párt nem igazán hitt kezdetben Márki-Zay hódmezővásárhelyi győzelmében, a Jobbik azonban még a pártigazgatóját, Szabó Gábort is levezényelte a 2018-os országgyűlési választás előtt, hogy segítsen neki a kampányban. A februári időközi polgármesteri választáson győzelmeskedő Márki-Zay így főleg a Jobbik apparátusára és helyi segítőire támaszkodva érte el első nagy sikerét, amely miatt az egész ország felfigyelt rá.

Bár mindig is voltak fenntartásai a Jobbikkal kapcsolatban a korábbi, szélsőséges múltja miatt soha nem csatlakozott volna a párthoz, mégis leginkább ők álltak hozzá a legközelebb. Ez egy, a Jobbik belügyeire rálátó forrásunk szerint olyannyira kölcsönös volt, hogy a már Jakab Péter által vezetett pártban komoly szándék volt arra, hogy beálljanak mögé és őt támogassák az előválasztáson, mint miniszterelnök-jelöltet.

Ez ügyben állítólag találkozóra is sor került Jakab Péter és Márki-Zay Péter között. Forrásunk szerint itt csúszott valami nagyon félre a kettejük személyes viszonyában is. Jakab ugyanis 2020 év elején vette át a Jobbikot, ekkor még nem ambícionálta, hogy ő legyen a párt miniszterelnök-jelöltje. Civil jelöltet akart, és bár a sajtónak nem árulta el, hogy kit, forrásunk szerint a hódmezővásárhelyi polgármesterben reménykedett.

Jakab egy rendkívül szétesett pártot vett át elődjétől, Sneider Tamástól. A belső konfliktusok nagyon meggyengítették a szervezetet, a közvélemény-kutatásokban is rosszul szerepelt a Jobbik, amely a 2018-as választásokon még az ellenzék legerősebb pártja volt. Jakab célja tehát elsősorban a párt és személyes népszerűségének növelése volt, újra karaktert akart adni a bomlásnak indult Jobbiknak. Miután azonban stabilizálta a párt helyzetét, népszerűsége pedig meredeken megindult felfelé az ellenzéki szavazók körében, ráadásul Márki-Zay Péterrel sem sikerült megállapodni, akkor döntötte csak el, hogy szembe fordul korábbi aspiráns-jelöltjével és elindul vele, és mindenki mással szemben is az előválasztáson. Így lettek végül szövetségesből politikai ellenfelek.

Itthon

Szétszakíthatja a Jobbikot Márki-Zay Péter új pártja?

kapcsolódó cikkeink