A parlament ma utolsó alkalommal ülésezik az április 3-ai választás előtt. Novák Katalin lehet az első női köztársasági elnök Magyarországon, és a rendszerváltás óta a legfiatalabb is. Az ellenzék jelöltje Róna Péter közgazdász. Az államfőválasztásról ma reggel itt írtunk részletesen. Kövér László házelnök ezúttal megtörte a hagyományt azzal, hogy a jelöltek életrajzát nem olvassák fel a parlament előtt.
Novák Katalin beszéde
Először Novák Katalin mondta el 15 perces beszédét. Azzal kezdte beszédét, hogy a legtöbb magyar számára a mai nap egy átlagos csütörtök, legfeljebb az esti híradásokból értesül, hogy új államfőt választottak. Hangsúlyozta: mindenkinek joga van tudni, ki az, akire szavazhatnak. Mint mondta, már éppen kezdtük visszanyerni a koronavírus előtti életünk szabadságát és biztonságát, amikor kirobbant a háború, egy „újabb pusztító vírus”. A múlt héten a Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként Kárpátalján járt, szerinte a bajban összefogást látunk, amire a hétköznapokban is szükség lenne. Sokan szabadnapot vesznek ki, hogy segítsenek, vagy éppen saját otthonukba fogadnak be menekülteket. Egymást segítjük a bajban, köszönet érte – mondta.
„Nincs rosszabb egy háborúnál” – mondta Novák Katalin. Úgy folytatta: nemzeti hitvallásunk kimondja, hogy múlhatatlanul szükség van a lelki és szellemi megújulása, így van ez most is, most is lelki és szellemi megújulásra van szükség. A magyarok békét akarnak, „mi nők nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét” – fogalmazott. Hozzátette: számára a mai kitüntetett nap. Húsz éve, mikor igent mondott a férjének, csak részben tudta, mit jelent életre szóló elkötelezettséget vállalni. Fontos döntéseket hozott, mikor a közgazdászi szakmát, majd a politikai pályát választotta. Köszönetet mondott Martonyi Jánosnak, amiért tőle leshette el a tudást, és Balog Zoltánnak, mert minisztériumában dolgozhatott.
Amikor húsz éve igent mondtam a férjemnek, Istvánnak, részben értettem, mit jelent életre szóló szövetséget kötni, “jóban-rosszban, egészségben-betegségben, bőségben-nélkülözésben”. Azt pedig, mint mondta, 18 éves fiuk születése óta tanulja, mit jelent, hogy vállalták, és ö világra hozhatta gyermekeiket, Ádámot, Tamást és Katát – sorolta, kijelentve: élete, “életünk legmeghatározóbb döntései ezek”.
De mint mondta, fontos döntéseket hozott akkor is, amikor a közgazdász, a diplomáciai és a közéleti szakmát választotta.
Ajándéknak tekinti, hogy 8 éven keresztül kormányzati feladata a családok jövőjének a biztosítása volt – mondta – hálás azért a 200 ezer gyerekért, akiknek a vállalásához plusz segítséget tudtak adni, de azért a 700 ezerért is, akik enélkül is megszülettek volna. A világon több mint 1 millió megszületett magyar életnek örülhetünk tíz év alatt – jelentette ki Novák Katalin. “Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy részese lehettem a nemzetépítésnek” – mondott köszönetet Orbán Viktornak.
Hozzátette: ma egyvalaki úgy megy haza, hogy a következő öt évben életével, munkájával, tetteivel és akár hallgatásával mutatja meg az ország szép arcát – folytatta. Elmondta, hogy szegedi, akkor is, ha 18 éves kora óta a fővárosban él. Nagyszüleim nélkül nem lennék valaki – tette hozzá. Nagymamájától tudja, hogyan vették el a családtól egy élet alatt megszerzett tulajdonát, hadifoglyokról, háborúról meséltek neki. Elmondta, hogy családjából ma sokan eljöttek vele a parlamentbe, köszönetet mondott nekik.
A szuverenitás bölcsője a család
Anyutól és aputól kaptuk, amit ők is a szüleiktől kaptak, a talpraállás képességét, a tisztességet, becsületet. A családból ma sokan itt vannak velem, köszönöm, hogy eljöttetek – mondta Novák Katalin, mire nagy tapsot kapott.
Mint fogalmazott, amíg van kezünk, szabad akaratunk, addig nem tudnak leigázni bennünket. A szuverenitás bölcsője a család, “a szuverenitásról a nemzet vonatkozásában soha nem fog, nem lesz hajlandó lemondani”, erre csak a családban képes, ott is csak a szuverenitás egy bizonyos részéről, Veres István javára – mondta, hozzátéve, hogy a férjét elvileg a “First Gentleman” címmel kellene illetni, de “ő Veres István marad”.
A békesség államfője lesz
Novák Katalin azt mondta, államfőként is nő marad, nőként készül tettekre, de a házassága békéjét, stabilitását is meg fogják őrizni. A békesség államfője lesz – derült ki a szavaiból.
Novák Katalin kijelentette: “nem ahhoz képest, hanem annak köszönhetően kívánok jó köztársasági elnöke lenni Magyarországnak, hogy nő vagyok” – mondta, mire nagy tapsot kapott. Tettekre készülök, anyaként és feleségként a békességre, megértésre, biztonságra törekszem. “Elnökként is a békesség embere akarok lenni” – mondta Novák Katalin.
“Mi, nemzeti érzelmű negyvenesek, magyar földről, magyar szemmel nézzük a világot. A mi világnézetünk magyar, akkor is, ha az egészre tekintünk. A miénk büszke generáció, mer felemelt fejjel járni, nem esünk hasra attól, ha valaki angolul szólal meg, képesek akár külföldön is boldogulni, s ha a szíve hazahúzza, van elég bátor hazajönni. Sokan tanultunk, éltünk Nyugat-Európában, nem majmolni akarjuk azt a világot, de vannak jó dolgok ott, amit elsajátíthatnánk. Magyarország soha nem lesz Svájc, nekünk a Balaton a riviéra – fogalmazott.
Európához tartozunk, és Európa hozzánk, ezen változtatni nem tudunk és ezért nem is akarunk -mondta Novák Katalin, amire szintén nagy tapsot kapott. Ez a magyarok hazája, itt kezdődik minden jó recept, úgy, hogy szeleteld fel a hagymát és párold üvegesre – fogalmazott.
“Itt állok a magyarok nyilvánossága előtt, tudom, hogy honnan jöttem, hogy ki vagyok, hogy mi a dolgom. Felkészültem az előttem álló, embert próbáló feladatra” – jelentette ki,hozzátéve: “tudja mi vár rá”. Aztán köszönetet mondott Áder Jánosnak és feleségének, Herczeg Anitának, amiért “önzetlenül megosztották vele az elmúlt tíz “és még korábbi évek tapasztalatait”, és Kövér László házelnöknek és Gulyás Gergely miniszternek is köszönetet mondott: “Lászlónak és Gergőnek a barátságért, s mindazért amit eddig tőlük kaptam”.
Megjeleníti az összetartozást
Novák Katalin azt mondta: az ő dolga lesz, hogy abba a magasságba emelje nemzettársait, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. “Ott megértés van, békesség és biztonság”
Mint mondta, tudja, neki kell elsősorban megjeleníteni az összetartozást. „Elsősorban, de nem egyedül” – fogalmazott, hozzátéve: Nekem majd minden magyart képviselnem kell. “De hogyan lehetne minden magyar? Hiszen nem tudunk mindenki lenni” – fogalmazott.
“Én is maradok, aki vagyok. A nekem adott tálentumokat arra fogom használni, hogy eljussak mindazokhoz, akiknek a békesség és a megértés üzenetére van szüksége” – derült ki a szavaiból.
“Nem akkor tudom azokat is képviselni, akinek más a hite, ha leveszem a nyakamból a keresztet, hanem ha a szívemhez szorítom és a hitemből merítek erőt mások megértéséhez” – fogalmazott, és erre is tapsot kapott.
Azt ígérte, így megy el a családokhoz, egyszülősökhöz, a beteg gyereket nevelőkhöz, támogatja, akik a fogantatástól vigyáznak az életre. “Hitvalló keresztyénként jelen vagyok és kelen leszek a hívő közösségben” – jelentette ki.
De elmegy a tehetséges fiatalokhoz, a határon túl és diaszpórában élő magyarokhoz, de ott lesz New Yorkban, Brüsszelben is, bárhol, “ha ki kell állni az érdekeinkért”. Felkeresi a faluvégi cigány telepeken a roma magyarokat, ott lesz a városokban és falvakban. “Nem országjárásokra készülök, egyszerűen ott leszek, ahová tartozom. Azokkal leszek, akikhez tartozom, a magyarokkal” – jelentette ki Novák Katalin.
Elmondta, első útja haza, a családjához vezet majd, és szeretne ellátogatni Varsóba, lengyel barátaihoz.
Hozzátette: április 3-án választások lesznek, döntő pillanat. Hangsúlyozta: megválasztása esetén azon a fundamentumon fog állni, amit az alaptörvény jelent, azt betartja, és betartatja. Nem a jogállam lebontásán fog munkálkodni – tette hozzá.
Legyen béke, szabadság, és egyetértés – zárta beszédét Novák Katalin.
Róna Péter beszéde
Ezután Róna Péter beszéde következett szintén 15 percben. Felszólalását azzal kezdte: köszönettel vállalja a hat ellenzéki párt jelölését arra a tisztségre, ami most messze nagyobb felelősséggel jár a szokásosnál. Az alaptörvény megfogalmazza a feladatát, azt, hogy az elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az állam demokratikus egysége felett. Megint egy véres háború közelében vagyunk, amit egy olyan hatalom indította el, amelyhez kormányunkat szoros barátság fűzi – mondta. Felidézte: a II. világháborúban hazánk kitartott Németország mellett, akkor is, amikor már mindenki elpártolt tőlük. Most megint félünk nevén nevezni a dolgokat, szorongunk, mert tudjuk, közünk van a szomszédban történtekhez – fogalmazott.
Kilúgozták volna erkölcsi ítélőképességünket? – tette fel a kérdést. Szerinte szinte hihetetlen miért nem látják közülünk oly sokan, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál, olyanokat, akik a hatalom öröméért még saját magukkal is szembefordulnak. Bízik benne, hogy Deák Ferenc bölcsessége, Göncz Árpád hazaszeretetet erősebb, mint korunk diktátumai. Azt kéri, magyar a magyarban ne ellenséget lásson, hanem egységet – tette hozzá.
Szerinte az alkotmány nem a hatalom szervezeti és működési szabályzata, hanem megállapodás a nemzet és hatalom között, amelyben a nemzet megbízza a hatalmat az ország ügyeinek intézésére az alkotmányban kijelölt korlátok között.
Róna Péter azt mondta: ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék vagy ellensúly, ami megmentene minket. Amikor járvány söpör végig rajtunk, a háború és természet rombolása milliókat tesz földönfutóvá, amikor gazdasági válságok követik egymást, akkor nem az a megoldás, ha utat adunk a gyűlöletnek. Az illiberális válasz, amikor a hatalomnak adunk minden döntést, mi pedig engedelmeskedünk – tette hozzá.
Nem lehet, hogy családokat lakoltat ki és tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom, a csalárd devizahitel konstrukció alapján, és hogy az embertelen végrehajtásból egyesek sápot húznak, vagy hogy a tanároknak a polgári engedetlenséghez kell nyúlni, hogy megkapják a minimálisat, ami megilleti őket – sorolta.
„Nyújtsunk tehát kezet egymásnak, mielőbb törekedjünk történelmi sebeink kölcsönös megértésére és gyógyítására, és bízzunk egymásban akkor is, ha a másik gyarló és esendő” – fogalmazott.
Isten áldja a hazát, isten áldja a magyarokat! – zárta beszédét Róna Péter.
Novák Katalin az új köztársasági elnök
A levezető elnök bejelentette: szavazatszámláló bizottság dél előtt nem sokkal befejezte munkáját, a szavazás érvényes volt. 193 szavazatot adtak le, ezek közül 5 érvénytelen volt, 188 pedig érvényes. Novák Katalinra 137 képviselő szavazott, Róna Péterre pedig 51. A jegyzők ezek alapján megállapították, hogy a szavazás eredményes volt.
Novák Katalin május 10-én lép hivatalba. Ezután az eskütétel következett.