“Orbán Viktor, a Fidesz elnöke beszélt velem, rajta keresztül kaptam a megtisztelő felkérést, hogy vállaljam el a kormánypártok jelölését” – mondta Novák Katalin egy interjúban nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a karácsony előtti Kormányinfón az ATV kérdésére bejelentette, Novák Katalint jelölik köztársasági elnöknek, mivel Áder Jánosnak május 9- el lejár a mandátuma.
https://www.facebook.com/csaladesifjusag/posts/465594874928100
Az ellenzéki bírálatokra, kritikákra – amik a Fidesz pártalelnöki tisztsége, Orbán Viktorhoz való lojalitása, és még a fülbevalói miatt is fogalmazódtak meg, Novák Katalin válaszul közölte: „Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet” – nyilatkozta, és egyúttal kinyilvánította: a nemzet “minden különbözőség feletti egységének” a kifejezése lesz a legfontosabb feladata. Leendő köztársasági elnöki imázsáról szólva a Mandinernek adott interjújában azt mondta: “maradok, aki vagyok”.
2020-21: A legbefolyásosabb magyar nő
A Novák Katalinról szóló 2018-as portrécikkünkből kiderült: minden paramétere stimmel az orbáni koordinátarendszerben: 3 diploma, 3 nyelv, 3 gyerek, keresztény-antikommunista családi örökség – és lefutja a maratont.
Orbán Viktor nem is ismerte személyesen, de 2014 májusában egy „papír”, az asztalára tett életrajza alapján mégis Novák Katalint választotta ki családügyi államtitkárnak. Ez azt is jelentette, hogy megbízott Balog Zoltán ajánlásában, Novák Katalin akkor már második éve az EMMI miniszterének kabinetfőnöke volt. Elotte összesen hat évet töltött otthon a három, egymás után születő gyerekével. A karrierről, pozíciókról/tisztségekről ugyanis vallotta: „Sokkal kevésbé meghatározó, mint az, hogy anyuka vagyok”.
Balog Zoltán volt családügyi államtitkára szakpolitikusi erényeit úgy jellemezte, Novák Katalin a német példát követi, cselekvő családpolitikát visz, kezdeményező szerepet vállal, offenzív a problémák kezelésében, de nem a problémák kezelése jelenti számára a családpolitikát, hanem az eredményekre, az emberekre, a családokra, az ügyekre koncentrál. A döntéshozatalok előtt pedig diskurzív, azaz bölcsen meghallgat minden okos érvet.
Novák Katalin az apai nagyszülők révén középbirtokos csongrádi családból származik. Ezen a vonalon évszázadokra visszamenőleg kikutatták a családfát honnan jöttek, „mi a családi örökség”. Keresztény-antikommunista örökséget kapott, a családot a polgári értékrend jellemezte és jellemzi. A nagyszülőktől gyerekként is sokat hallotta azt, hogy igazságtalanság történt, de a család mindig talpra állt. A tanulság pedig az volt: hogy ha a 0-ról kell kezdeni, akkor is fel kell újra állni. A nagymama egyik testvére recski rab volt, később Svájcba emigrált. Amikor Recsket rekonstruálták a rendszerváltást követően, építészmérnök lévén, maga tervezte a tábor épületeinek rekonstrukcióját, majd hazajött, ott volt az „ünnepségen”. Jó barátságban volt Faludy Györggyel, az íróval is. Novák Katalin református, a férje görög katolikus, görög katolikus esküvője volt a szegedi dómban. Szeretné, ha a gyermekei életének része lenne a hit, a hit világába a bepillantást megkapnák. „Később ők is el tudják dönteni majd, mi az útjuk. De ezt az ajtót nyissuk ki nekik” – vallotta.
Orbán Viktor politikusi pályaívét kifeszítve Novák Katalinról korábban azt mondta: „Van egy másik lány, illetve egy másik hölgy, mert van három vagy négy gyereke is, aki szintén ott dolgozik, családpolitikával foglalkozik, beszél három nyelvet, nagyon jó képességei vannak és jól viszi a családpolitikát. Szerintem ott is van erő meg kurázsi”.
Novák Katalin 2020-ban lett családügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
A legbefolyásosabb magyar nők közéleti Forbes-listáján ő volt az első 2020-ban, és 21-ben is vezette, sorrendben Orbán Ráhelt, Varga Judit igazságügyi minisztert, Mager Andra, a nemzeti vagyon kezelésével megbízott tárca nélküli minisztert, Schmidt Máriát, Dobrev Klára EP-képviselőt, Tüttő Kata főpolgármester-helyettest, Müller Cecília országos tisztifőorvost, Lévai Anikót, Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét és Karikó Katalint, a BioNTech vezető alelnökét előzte meg.
Számos díja, kitüntetése mellett megkapta a Becsületrend lovagkeresztjét is.
Az Index-nek adott interjújában azt mondta: államfőként is szívügye lesz a magyar gyerekek és családok sorsa. Áder János a Sándor palotában államfőként a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot képviselte. Novák Katalin vallja: ahhoz, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, szükség van a gyermekekre, a következő generációkra. „A közös magyar jövő részei a határon túl élő nemzettársaink, ugyanígy a beteg gyermeket nevelő vagy egyszülős családok, de a felzárkózó roma közösségek is. Rájuk különösen oda fogok figyelni”- mondta államfői prioritásait vázolva.
Európában több államfő kollégája is nő, Szlovákiában Zuzana Ćaputová, Görögországban Ekateríni Szakellaropúlu, Moldáviában Maia Sandu, Koszovóban pedig Vjosa Osmani.
“Magyarország első női köztársasági elnökének lenni többletfelelősség. Az elmúlt napokban számtalan nőtől hallottam, hogy ezt a saját sikerének is érzi” – nyilatkozta Novák Katalin, aki nemcsak Magyarország első női, de 44 évesen egyszersmind a legfiatalabb köztársasági elnöke is lesz, a mai parlamenti megválasztása után.
A miniszterelnök az államfőválasztásra kötelező parlamenti jelenlétet írt elő
A titkos parlamenti szavazáson ma a képviselők öt évre választanak köztársasági elnököt, Novák Katalin – akit hivatalosan a Fidesz-KDNP-frakció jelölt államfőnek, Kocsis Máté, és Simicskó István frakcióvezetőkfebruár 28-án nyújtották be a hivatalos jelölését Kövér László házelnöknek. Novák Katalin minden bizonnyal már az első fordulóban megszerzi a megválasztásához szükséges, “teljes” kétharmados többséget, azaz a 133 voksot. A hvg.hu azt írta, hogy a miniszterelnök kötelező megjelenést írt elő a kormánypárti képviselőknek, hiszen teljes létszám, azaz 133 Fidesz-KDNP képviselővel van meg az Országgyülésben a kétharmad, ami szükséges az elsőfordulóban a köztársasági elnök megválasztásához ( ez nem rendkívüli, fontos szavazásoknál így járnak el) . Az államfőválasztás, a titkos szavazás a már korábban kiküldött parlamenti menetrend szerint 9.30-kor kezdődik, a voksolásra pedig 10 órától háromnegyed 11-ig lesz lehetősége a honatyáknak. Az szinte biztosra vehető, hogy a második körre az államfőválasztáson nem lesz szükség. (Másodszorra már feles többség is elegendő a sikerhez.) Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök-választáson részt vesz, de a parlament, az ellenzék által az orosz-ukrán háború miatt kezdeményezett esti rendkívüli ülésén már nem, miután délután a párizsi EU-csúcsra utazik, erről itt írtunk. Mivel szinte biztosan a Fidesz-KDNP képviselői sem lesznek ott, ezért az esti rendkívüli ülés határozatképtelen lesz, elfogadott napirend hiányában.
A hvg.hu azt írta, a parlament házbizottságában elfogadták, hogy mindkét jelölt felszólalhasson 15 percben a szavazás előtt, de Kövér László – szakítva a hagyományokkal – azt nem hagyta jóvá, hogy felolvassa a két jelölt életrajzát, holott öt évvel ezel az ellenzéki/balliberális pártok által javasolt Majtényi László életrajzát is ismertette Áder Jánosé mellett, mielőtt a köztársasági elnök-jelöltek elmondták a beszédeket.
Róna Péter a Kossuth téren tart sajtótájékoztatót
A köztársasági elnökválasztáson a parlamentben elsőként Novák Katalin mondhatja el a beszédét, utána következik Róna Péter, az ellenzék köztársasági elnök-jelöltje – aki a sajtóhírek szerint családja mellett Iványi Gábort és Elek Istvánt is meghívta díszvendégnek, nyilván azèrt, mert az ő nevük is felmerült a lehetséges jelöltek között az ellenzéki oldalon. Róna Péter nem tarthat sajtótájékoztatót az államfőválasztás után a Parlament épületében, a házszabály szerint csak az országgyűlési képviselők jogosultak erre, és Kövér László nem tett kivételt tenni az ellenzék jelöltjével – így a hírek szerint Róna Péter a Kossuth téren nyilatkozik a sajtónak a parlamenti procedúra után.
Megbékélés, a “társadalom szövete”, uniós jog a magyar fölött
Róna Péter – akit a jelölésekor Simor András határozottan bírált, de mások is fogalmaztak meg vele szemben kritikát az ellenzéki oldalon – az ATV Egyenes beszédben a legnagyobb feladatnak a társadalmi megbékélést nevezte. Göncz Áprád volt államfőt példaként említve azt mondta: “ez egy mélységesen megosztott társadalom, tele van fájdalommal, görccsel, gyűlölettel, panasszal, de ez teljesen érthető, nem valami bizarr dolog”. Ennek okaként azokat a megrázkódtatásokat nevezte meg, “amiken végigmentünk” a 20. században, ami szétszakítja a társadalmi szövetet. Első számú feladatának ezért e társadalmi szövet helyreállítását nevezte meg, amikor kiderült, hogy ő lesz az ellenzék államfő-jelöltje.
Bár mint mondta, tudja, hogy esélytelen, hiszen a kormánypártok kétharmaddal meg tudják választani Novák Katalint, elvi jelleggel kijelentette: az alaptörvény is azt követeli meg, hogy a köztársasági elnök testesítse meg a nemzet egységét. Ő Is híve a közvetlen államfő-választásnak – tette egyértelmüvé.
Az Alaptörvényt Róna Péter minden tekintetben érvényesnek tartja, amelynek a rendelkezéseit el kell fogadni és alkalmazni kell. De szerinte nem alkotmányként, “mert nem felel meg az alkotmány nemzetközileg elismert ismérveinek”. Kell egy új alkotmány, amit népszavazással erősíttetne meg. Az új alkotmánynak az Alaptörvény fölé kell kerülnie szerinte. Azok a passzusok érvényüket veszítenék, melyek ütköznek az új alkotmány rendelkezéseivel. “Ha az alkotmányt a hatalom írja, módosítja és alkalmazza, akkor az olyan, mintha kecskére bíznánk a káposztát” – fogalmazott az ATV Egyenes beszédben korábban.
Róna Péter akkor azt az üzenetet fogalmazta meg az ellenzék számára, szokjon hozzá a gondolathoz, hogy kormányozni kell egy olyan jogi kontextusban, amit az EU is jogállaminak ítél. “Hozzák rendbe a jogrendszert, az uniós jogrendnek megfelelő jogi keretek közt kormányozzanak” – hívott fel akkor. A kormánytöbbségnek pedig azt üzente: a 2003-as a csatlakozásunkról szóló, népszavazással megerősített egyetlen cikkelye az Alaptörvénynek az, hogy az uniós, európai jognak elsőbbsége van az Alaptörvényünkkel szemben. “Tessék ezt tisztelni és elfogadni, tegyék meg az európai jogrendszer honosítását a magyar törvényhozásban” – üzente.
A kétharmados törvényeket lehet-e feles többséggel módosítani kérdésben/vitában – ami az ellenzéki oldalon kinontakozott – azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy “nem lehet”, ezzel egyetért.
De mint mondta, az a kérdés, hogy ha egy magyar törvény, határozat, rendelet ütközik az EU-s joggal, “akkor az egy semmis törvény”. Példaként azokat a törvényhelyeket, és az Alaptörvény azon pontját hozta fel, melyek az uniós 7-es cikkelyes eljárásban érintettek, melyekről EP-határozat van, mert állítása szerint -nem felelnek meg az európai jogrendnek.
Egy új kormány – abban az esetben, ha az ellenzék győz – bejelentheti szerinte, hogy elfogadja az EP-nek ezt a határozatát, “beviszi a parlament elé a kifogásolt részeket, és a parlament feles többséggel is elfogadhatja a korrigálást” – vezette le Róna Péter. De azt is példaként említette, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával az uniós források kifizetését a jogállamisági kritériumokhoz lehet kötni. Az magyar új Alaptörvényröl pedig 2011-ben a Velencei Bizottság leírta az álláspontját, a sok kifogás egy részét a magyar kormány el is fogadta, sok más részt viszont nem – szerinte azokat az ajánlásokat is át kell vezetni.
Értelmezése szerint ugyanis amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a csatlakozási szerződésben elkötelezte magát a tekintetben, hogy “az európai jognak elsőbbsége van a magyar joggal, Alaptörvénbyel szemben és ennek megfelelően az akkori kormány az akkori alkotmányba ezt a kötelezettséget be is illesztette”. “Az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlatában egy pillanatig sem kérdőjelezte meg az európai jog elsőségét – állította Róna Péter, aki szerint ha pedig vita van az elsőségről, az az Európai Bíróság és nem a magyar Alkotmánybíróság hatásköre”.