A menekültek közt rengeteg a gyermek, van olyan, aki szülei nélkül indul útnak. Így tett ez a 11 éves ukrán kisfiú, Hassan is, aki telefonszámmal a karján, 1000 km utazás után érkezett meg Szlovákiába. „Hassan vagyok, 11 éves. 5 testvérem van és eredetileg Szíriából származom” – mondta.

Napokat töltött a határon Varró Szilvia. Az újságíró drámai történetekről mesélt Híradónknak. Például a 12 éves Misáról, aki testvérével és édesanyjával a bombázások előtti utolsó pillanatban menekült el Kijev külvárosából.

„Az édesanyának a harmadik gyereke, a legnagyobb, 18 éves lánya valahol dolgozott, de azt a hidat lebombázták, ezért az édesanyának a sofőr azt mondta, vagy most beülsz a két kicsivel a kocsiba és elindulunk a határ felé, vagy visszamész a lányodért. 20 másodperced van dönteni. És az édesanya úgy döntött, hogy a két kicsivel ő előre megy. Amikor Misa ezt mesélte, az nagyon megrázó volt, ekkor elkezdett sírni, hogy az ő nővére ott maradt Kijevben” – taglalta a Pulitzer-díjas újságíró. Varró Szilvia úgy látta, a picik nyűgösek, a nagyobbak nem beszélnek, a szülők többsége pedig nem tudja, mit mondjon gyermekének.

Ez a fiatal anyuka és két gyermeke Lengyelországba utazik, rokonokhoz. Az édesanyát kisfia folyamatosan kérdezgette miért sír, miközben az ATV Híradó stábjának próbált interjút adni.

„Ott hagytam az egész életemet: az anyukámat, a testvéremet a férjemet, nem tudom mi lesz.”

A klinikai szakpszichológus úgy véli, az otthon elhagyása a szerettek hátrahagyása mély nyomokat hagy a gyerekekben. Ezért fontos a sok beszélgetés és az érzelmek kifejezése.

„Azt látják, hogy a szüleik is aggódnak és félnek és az ő képességeik is limitáltak abban, hogy hogyan tudják most megnyugtatni a saját gyermekeiket. Aggódás, félelem, szorongás ez nagyon gyakori lehet a gyerekeknél, ami különböző tüneteket okozhat most is, és a későbbiekben is” – magyarázta Richter Júlia, klinikai szakpszichológus.

A kék vonal gyermekkrízis alapítvány pszichológusa azt hangsúlyozta, a háború és a menekülés trauma, ezért fontos, hogy minél rövidebb ideig élje át édesanya és gyermeke.

„Az a legfontosabb, hogy arra oda kell figyelni, hogy gyerek ne szakadjon el a családjától, és amint biztonságos helyre érkeznek, egy olyan tartós elhelyezést kapjanak, ahol már van lehetőség megpihenni. Van lehetőség aludni, enni, tisztálkodni” – javasolta Táler Orsolya.

A pszichológus azt tanácsolja, ha gyerekek a háborúról kérdeznek, őszintén válaszoljunk nekik, ugyanakkor nyugtassuk meg őket, hogy biztonságban vannak.

Itthon

A szakpszichológus figyelmeztet: a háború komoly trauma a gyerekeknek, erre kell figyelni

kapcsolódó cikkeink