A Versailles-i kastélyban rendezi meg az Európai Unió állam- és kormányfőinek március 10-én és 11-én esedékes informális találkozóját az EU soros elnökeként Franciaország. A napirenden Európa "energetikai függetlenségének stratégiája" és "az európai védelmi politika" szerepel. Az orosz-ukrán háború következményei miatt történelmi döntésekre van szükség - fogalmazott Macron francia elnök néhány napja.

Orbán Viktor biztosan ott lesz a jövő csütörtökön kezdődő EU-csúcson - jóllehet pont aznap lesz a köztársasági elnökválasztás a parlamentben, Áder Jánost Novák Katalin követheti a Sándor palotában - az, hogy az energia kártya felkerül-e az uniós szankciós listára a kormány számára érzékeny kérdés a Paks2 és a magyar-orosz hosszútávú gázszállítási szerződés miatt is. A Szijjártó Péter által aláírt tíz plusz 5 évre szóló szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz vásárlását biztosítja, a gáz Szerbia, illetve Ausztria felől érkezik. Arról, hogy évi plusz egy milliárd köbméter gázt is szállít-e majd a Gazprom Magyarországnak, nincs megállapodás, az ígéret elhangzott Putyin részéről a Kremlben az Orbán Viktorral tartott sajtótájékoztatón, de utána nem sokkal az oroszok megtámadták Ukrajnát, kitört a háború.

Gázfront: a német kormány “nem-orosz” gázvásárlást jelentett be

Mindeközben a német gazdasági miniszter már kimondta a héten, hogy felkészültek a legrosszabb forgatókönyvre is, hogy az oroszok adott esetben elzárják a gázcsapokat. A német kormány döntött is, azon túl, hogy már felfüggesztette az Északi Áramlat2 vezeték engedélyeztetését, most megbízást adott a gázbeszerzésért felelős intézménynek, hogy vegyen 1,5 milliárd euró értékben “nem-orosz“ cseppfolyósított földgázt.

Egyre több jelzés utal arra, hogy benne lehet az uniós pakliban a szankciók között az orosz gázszállítási import “letekerése” is.

Múlt pénteken a brüsszeli EU-csúcs után, amit az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása miatt tartottak, Orbán Viktor a hajnali videónyilatkozatban azt jelentette be, hogy a szankciók nem érintik az energia területét.

Borrell nem zárta ki, Macron pedig azt mondta: nem függhetünk az orosz gáztól

Egy energetikai szankció lehetőségét Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője ugyanakkor tegnap este már nem zárta ki Brüsszelben, sem az EU-s külügyminiszterekkel folytatott megbeszélése előtt, sem utána. Azt nyilatkozta: "Mi nem vagyunk az orosz nép ellenségei, az Oroszország elleni uniós szankciók arra szolgálnak, hogy hatástalanítsuk a Kreml háborús gépezetét”. Minden lehetséges szankciót megfontolunk, minden elképzelés az asztalon van - reagált Borrell az újságírók kérdéseire, a Reuters tudósítása szerint arra a konkrét kérdésre is ezt válaszolta, hogy a készülő új szankciók között az uniós orosz gázimport felfüggesztése is előfordulhat-e.

Újabb komoly jelzés ebbe az irányba, hogy Macron francia elnök szintén arról beszélt a március 10-re Versailles-ba tervezett EU-csúcs és az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán tett előzetes nyilatkozatában, hogy mostantól "nem függhetünk másoktól, elsősorban az orosz gáztól nem, sem a közlekedésben, sem a fűtésben vagy a gyáraink működtetésében". Európának el kell fogadnia, hogy a béke, a szabadság és a demokrácia árát meg kell fizetni - jelentette ki Macron.

Szankciók: “Ez rossz, de van ennél rosszabb is, ha nincs energia”

Ezzel szemben Orbán Viktor és a kormánykommunikáció folyamatosan azt hangsúlyozza - a miniszterelnök a mai Gazdakongresszuson is elmondta - fontos, hogy a kormány olyan döntéseket hozzon, ami megakadályozza, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg. Az pedig, hogy Oroszország elleni EU-s szankciók politikáját “zsákutcának” ítélik, nem zárja ki, hogy a magyar kormány minden olyan szankciót megszavazzon, amiben egységes az álláspont az EU-ban.

Orbán Viktor ma a Gazdakongresszuson elmondott beszédében a háború után a szankciók problémáját nevezte a “másik komoly veszélynek, ami fenyeget bennünket”. Azt mondta, hogy ha az ember a tévéből hallja ezt, az nem tűnik olyan riasztónak - “valakit jól bokán rúgnak”, “jó, hát ilyen van, szankció…” - gyakran hallani ilyesmit szerinte. De ez a szankció más, mint a korábbiak - állította.

Ez most egy olyan szankció, amit “a nyugati világ kivetett az oroszokra”, ami nekünk is fájni fog. Ha szerencsénk van, akkor nekünk fog kevésbé fájni, “de erről nem tud senki semmi biztosat mondani” szerinte. Itt olyan intézkedések várhatók, alapvetően a háborút megindító Oroszországgal szemben, amelynek következményeit a Nyugat is viselni fogja, s miután Magyarország a Nyugat része, így mi is viselni fogjuk - mondta.

A mai beszédében is azt nevezte a legfontosabbnak, hogy sikerüljön elérni: a szankciós politikából az energia területe kimaradjon.

“Most is az egész magyar nemzetgazdaság bajban van az emelkedő energiaárak miatt, de ebből még úgy ahogy ki tudjuk venni és meg tudjuk védeni a családokat, mert a rezsicsökkentés rendszere őket megvédi. De a gazdálkodók esetében csak a legkisebbekre tud a kormány védelmet adni, a többiekre nem - mondta. “Ez rossz, de ennél van rosszabb is, hogyha nincsen energia” - fogalmazott, mert “akkor nem többet fizetünk, hanem megáll a gazdaság, illetve a gazdaság bizonyos szegmensei”.

Ezért, “mindannyiunk érdeke, hogy a Nyugat csak olyan szankciókat vessen ki, amely nem érinti az energia-ellátás biztonságát, és nem hajtja fel az egekbe az energia árát”. Nem lehetetlen, hogy ez sikerüljön - mondta Orbán Viktor, és arra emlékeztetett, “csak ügyesen kimaradtunk” 1999-ben, amikor a déli határainknál volt háború.

“Ott is nyitva volt a szívünk, akik átjöttek a határon, mindenkinek segítettünk. De semmilyen nyugat-európai követelésnek (vagy inkább amerikainak) nem tettünk eleget, amelyik beletolt volna bennünket egy szomszédos ország háborújába” - jelentette ki. A 2015-ös krími konfliktusról, orosz-ukrán háborúról pedig azt mondta, hogy akkor “sikerült a szankciós politikát úgy alakítani, hogy a magyar gazdaság, ha nem is észrevétlenül, de nagyobb megrázkódtatás nélkül át tudta vészelni azt az időszakot”.

Paks2: “Ne engedjék, hogy a derék városi népek kiénekeljék a sajtot a szánkból”

“Energiaszuverenitás” - e kérdéskör kapcsán Orbán Viktor a Paks2 építéséről is beszélt a mai rendezvényen. “Ne engedjék, hogy ezek a derék városi népek kiénekeljék a sajtot a szánkból, és lebeszéljenek bennünket a Paks2 megépítéséről” - figyelmeztette a hallgatóságát.

Mint mondta, azért se engedjék ezt, “mert olcsó, elérhető árú energia nélkül nincs versenyképes magyar mezőgazdaság. És ha nem építjük meg az atomerőművünket, és a régit nem újítjuk fel, nem erősítjük föl, és folyamatosan energiaimportra fogunk szorulni, annak az árát önök fogják megfizetni - figyelmeztette a Gazdakongresszuson a hallgatóságát.

“Nem vétózunk” - de semmilyen érv nem szól az együttműködés megszakítása mellett az oroszokkal

Ami a szankciókat illeti, a magyar kormány nem emel vétót, nem akadályozza meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Ez volt az eddigi gyakorlat, és minden bizonnyal így lesz ezután is. Ezt Orbán Viktor a Mandinernek adott nagyinterjúban is egyértelműen kijelentette.

Viszont, az interjúban arról is beszél, hogy “Oroszország a háború után is létezni fog. Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei”. Mint mondja, semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket.

A Mandiner-interjúban - ami csütörtökön jelent meg - Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az unió vezetői leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energiaszállításokat, hiszen ez tönkretenné az európai gazdaságot.

“A paksi beruházással is ez a helyzet. Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége” - tette hozzá.

A Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ennél is magasabb, rezsiemelkedéssel kalkulált, a magyarországi gázkészletről viszont azt mondta, hogy biztonságos az ellátás, jó néhány hónapra elegendő mennyiség van a gáztározókban.

Szijjártó Péter az energiaellátás biztonságáról péntek este Brüsszelben, az EU-s külügyminiszterek egyeztetése után a sajtótájékoztatóján azt mondta: az energia ellátásunk “rendben zajlik”, a Magyarországra történő földgáz- és olajszállítások a vonatkozó szerződéseknek megfelelően történnek. Szerbia felől a gázvezeték kihasználtsága folyamatosan nő, most napi szinten 15 millió köbméter beszállítására került sor. Ausztria felől az ilyenkor szokásos 5-13 millió köbméter napi szállítás zajlik, néha a teljes kapacitás kihasználásra kerül, és a Magyarországom keresztüli földgáztranzit is zavartalan - mondta. A kőolajszállítás is zavartalan, tegnap 18 700 tonnányi import volt.

Közvéleménykutatások - szilárd Fidesz-előny, a gáz- és energiaellátás is a szempontok között

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a Fidesz-KDNP megszilárdította vezető pozícióját, a Medián felmérése szerint a teljes népességben 7, a biztos pártválasztók körében 6 százalékpontos a kormánypártok előnye. Nem volt konkrét kérdés a háborúval kapcsolatban a felmérésben. A biztos szavazó pártot választók körében hat százalékos a Fidesz-KDNP előnye, 49-43 arányban népszerűbb az egységes ellenzéki listánál.

Török Gábor a hvg.hu-nak adott interjújában a még a Fidesz-tábor megosztottságáról beszélt, ami veszélyt jelenthet a kormánypártok számára szerinte az áprilisi választáson. „Nincsenek friss kutatási adatok a kezemben, de amúgy is szkeptikus lennék azokkal kapcsolatban. De anélkül is látszik, hogy a Fidesz szavazótábora az orosz–ukrán háború és az elvárt magyar álláspont kérdésében megosztott. Ez persze nem független a Fidesztől, amely az elmúlt években gondosan »felnevelt egy olyan szörnyet«, a propagandájával táptalajt adott egy olyan gondolkodásnak, amelyik most részben a lépéseit veszélyezteti, korlátozza, részben a saját politikájára lehet veszélyes” – fogalmazott.

A Publicus Intézet az MSZP-s Ujhelyi István EP-képviselő megbízásából még az orosz-ukrán háború előtt, február 3-a és 14-e között végzett felmérést arról, hogy mi a magyar emberek véleménye Orbán Viktor külpolitikájáról. Eszerint

“a megkérdezettek 67 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy Orbán Viktor és kormánya Putyin orosz elnök érdekeit szolgálva bomlasztja az európai egységet, ezzel veszélyeztetve Európa és Magyarország biztonságát”. Az ellenzéki szavazóknál tízből 9, míg a Fidesz-szavazóknál tízből 1 szerint igaz ez - derül ki a felmérésből.

A Századvég legfrissebb márciusi felmérése szerint a megkérdezettek 25 százaléka látja úgy, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná és 71 százalék mondja azt, hogy Orbán Viktor a magyar gáz- és energiaellátást garantálja azzal, hogy Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani. Emellett a kutatás hangsúlyozza, hogy a válaszadók 91 százaléka úgy véli, a kialakult helyzetben „Oroszország fenyegetése nem segít, inkább a feszültségek mérséklésére van szükség”.

A Nézőpont Intézet legfrissebb, ma publikált közvélemény-kutatása azt mutatja: tízből 6 aktív szavazó szerint a jelenlegi orosz-ukrán háborúban Orbán Viktor jobban tudja képviselni a magyar érdekeket Márki-Zay Péternél. A kutatóintézet február 28. és március 2-a között végzett felméréséből az látszik, a megkérdezettek 43 százaléka tartja alkalmasabbnak a feladatra az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét.

Itthon

Nekimegy az Unió az orosz gáz-importnak? – Macron Versailles-ba hívta az uniós vezetőket, így Orbánt is

kapcsolódó cikkeink