Balázs Péter szerint azt, hogy Putyinnak milyen szándékai vannak, elég régóta világosan lehetett látni, azonban azt, hogy ezeket mikor és milyen eszközökkel váltja valóra, már nem.

„A műholdak révén szám szerint tudtunk, hogy mikor, hol, hány harci jármű van jele. Meg lehetett számolni még a katonákat is, meg lehetett becsülni. Putyin fejébe azonban nem lehetett belelátni. Az mostanra már jól látszik, hogy miközben a legaprólékosabban megtervezték a támadást Ukrajna ellen – többek között előre felvették Putyin csütörtöki beszédét is – ez idő alatt folyamatosan tárgyalt az európai vezetőkkel, azt a látszatot keltve, mintha nyitott lenne a megegyezésre” – magyarázta.

A korábbi külügyminiszter elmondta, a tárgyalásnak mindig és minden körülmények között van értelme: „ha addig se lőnek és a legminimálisabb esély fennáll arra, hogy megegyezzenek, akkor mindig van értelme” – fogalmazott.

Nem katonai, hanem politikai műveletek zajlanak

Putyin úgy fogalmazott, a háború célja Ukrajna „demilitarizálása és nácitlanítása, ehhez képest nagyon sok célpontot támadtak egyidejűleg.

„Egy volt NATO főtiszt nyilatkozta, hogy „aki mindent támad, az semmit sem fog elfoglalni” – idézte a műsorban Balázs Péter, hozzátéve: „Tehát látszik egy katonai oldala a háborúnak, azaz, hogy lerombolták a katonai repülőtereket, légelhárító kapacitásokat, radarokat, ugyanakkor szerte az országban nagyon sok célpontra mennek rá, aminek egy politikai üzenete olvasható ki, megfélemlíteni Ukrajnát”.

„Ez nem katonai művelet, hanem politikai. Célként az látszik, hogy meg akarják törni a jelenlegi ukrán rezsimet, és a helyére ültetni egy bábkormányt”

– jelentette ki a szakértő.

Balázs Péter arra is kitért, Ukrajna NATO felvétele nincsen napirendi ponton, „hiába kopogtatott már többször a NATO ajtaján”.

Mint elmondta: „Oda nem lehet jelentkezni, hanem meghívót kapnak az országok. Ez egy elvi kérdés volt inkább, hogy Ukrajna feje felett senki ne állapodjon meg, hogy mi lesz vele, hanem hadd döntse el szuverénként – Putyin ezt megtorpedózta. Azt azonban el tudom képzelni, hogy a békéért cserébe egy semleges státuszú országgá váljanak, ezt egyébként Zelenszkij is megpendítette” – magyarázta.

Balázs Péter arra is kitért, a NATO és az EU országai által meghirdetett nem katonai jellegű szankciók nagyon súlyosak.

„Németország kedden bedobta az egyik legnagyobb adut, ez az Északi Áramlat II-nek a leállítása, aminek rendkívül súlyos gazdasági ára lesz. Annalena Baerbock külügyminiszter azonban megmondta, hogy semmi nincs ingyen, lesz veszteség, de az EU ezt kibírja. A kérdés inkább, hogy Oroszország kibírja ezt” – tette hozzá.

Itthon

Balázs Péter: Ez nem katonai művelet, hanem politikai művelet

kapcsolódó cikkeink