Kövér László azuzlet.hu portálon szerdán megjelent interjúban úgy fogalmazott: önmagában is megtisztelő volt számára, hogy voltak olyanok, akik erre a pozícióra alkalmasnak tartották. A köztársasági elnöki megbízatás azonban nem egy jutalom, amire a kiválasztott rászolgált, hanem annak a reménynek és bizalomnak a kifejeződése, hogy az adott történelmi pillanatban az adott személy tűnik megfelelőnek arra, hogy a pozíciójában a legtöbbet tudja tenni a közösségért – fogalmazott az Országgyűlés elnöke, megjegyezve: itt és most Novák Katalinnál alkalmasabb jelöltet nem tud mondani.
Kitért a jelölt személyiségére, arra, hogy három gyermekének „tisztességes nevelése” mellett olyan teljesítményt tett le a politikában, illetve az államigazgatásban az asztalra, amely „fölhívta a figyelmet a tehetségére, szorgalmára, munkabírására”.
Nemzetközi színtéren is ismert és már elismert: erre a francia és a lengyel állami kitüntetése a bizonyíték, továbbá beszél négy nyelven. Novák Katalin emellett egy olyan szakpolitikai ágazat – a családpolitika – képviselőjeként volt az elmúlt esztendőkben sikeres, ami a népesedés, azaz Magyarország, a magyar nemzet első számú sorskérdésének megoldását célozza – közölte.
Nagy valószínűséggel a köztársasági elnöki feladat felfogása során is az első helyen marad számára a magyar családok megerősítésének, a népesedési folyamatok megfordításának a kérdése – mondta a házelnök. Kövér László közölte: a magyar kormánynak világszinten egyedülálló a családpolitikája.
„Hisszük, hogy a családok támogatása, megerősítése a záloga annak, hogy mi magyarok évszázadok múlva is legyünk, és Magyarország magyar ország maradjon” – fogalmazott. Hozzáfűzte: a nemzet határai addig tartanak, amíg a magyar intézmények hatósugara elér, ezért különösen fontos, hogy a Kárpát-medencében a családoknak megélhetést, a gyerekeknek minőségi oktatást, a vállalkozóknak világszínvonalú fejlődést, minden családnak biztos és biztonságos megélhetést biztosítsanak.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: az identitást megtartani cselekvően és közösségben lehet. Ezért 2010 óta az a cél, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában megerősítsék a magyar közösségeket támogatásokkal, nekik szervezett programokkal, működésük, saját sikeres programjaik segítésével. A diaszpórában nagyon fontos szerepet töltenek be például a hétvégi magyar iskolák, hiszen ezek azok a közösségek, amelyekben a most felnövekvő nemzedék magyar nyelven tanulhat, magyar közegben lehet – mutatott rá.
Kövér László elmondta, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság több mint 5000 külhoni intézmény és szervezet tevékenységét támogatja folyamatosan. A bölcsődétől a felsőoktatásig támogatják a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencében és a világban 300 ezer gyerek számára tették lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást.
A külhoni régiókban mintegy 1000 településen megtartották, illetve növelték a magyar oktatásban résztvevők számát. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében több mint 900 bölcsőde és óvoda épül, illetve újul meg. A Határtalanul Programnak köszönhetően már csaknem félmillió magyarországi diák vett, illetve vesz részt kiránduláson a Kárpát-medence valamely külhoni régiójában. 1600 templomot és egyházi intézményt építettek és újítottak fel – sorolta.
2015 óta a nemzetpolitikában az oktatás támogatásán kívül kiemelt szerepet kap a gazdaságfejlesztés, megerősítették a külhoni szakképző intézményeket, létrehoztak 145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program révén több mint 3500 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításának támogatásához járultak hozzá.
A gazdaságfejlesztési támogatásokon kívül fontosnak tartják azt is, hogy a vállalkozók egymásra is számíthassanak, ezért – a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program hatékonyságát még tovább erősítve – a nemzetpolitikai államtitkárság évről évre Kárpát-medencei találkozókat szervez és 2019-ben elindította a nagyvállalkozói mentorprogramot is. A programban több mint 500 vállalkozó vesz részt Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Horvátországban és Muravidéken.
Felidézte azt is, hogy az élet minden területén, minden korosztályban, a külhoni magyar nemzettársakkal közösen számos eredményt értek el. Példaként említette, hogy több mint 1,1 millió külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé. Megtízszerezték a nemzetpolitikai célú kormányzati források összegét. Támogatásaik, programjaik minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében, és a magyar-magyar kapcsolatokat az intézményes fórumok keretében újra folyamatossá tették – összegzett Kövér László.
atv.hu/MTI