Gyakran változnak az árak az élelmiszerüzletekben. Januárban a szokásosnál lényegesen nagyobb áremelések voltak: az elmúlt 10 év átlagának háromszorosa. A pénzügyminiszter a gazdasági évadnyitón arról beszélt a hétvégén, hogy az árstop, a kamatstop és a rezsiintézkedések nélkül még ennél is nagyobb lenne a drágulás.

Januárban a Statisztikai Hivatal adatai szerint 7,9 százalék volt a pénzromlás mértéke. Ez 14 éves csúcsnak számított. Az adatok szerint igazából 2016-17 környékén indult be az infláció, a koronavírus-járvány 2020-es megjelenése pedig egyértelműen felgyorsította a pénzromlást.

„A szegények adója az infláció, minél szegényebb valaki annál közvetlenebbül érinti…” Csaba László szerint a 10 százalék feletti bérnövekedés, a 13. havi nyugdíj, az adóvisszatérítés, a túlpörgetett beruházások mind azt jelzik, hogy az infláció dinamikusan nőhet a jövőben is. A közgazdász hozzátette, „miközben a költekezés folyik -magán és állami költekezés is - a forint gyenge, az importált infláció jön befelé, akkor semmi okunk nincs feltételezni, hogy az infláció csökkeni fog.”

A jegybank alelnöke Virág Márton nyilatkozata is ezt erősíti. Ő azt mondta, hogy februárban az eddigi csúcsot is meghaladó infláció várható, ami akár a 8 és fél százalékot is elérheti.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon a pénzromlás mértéke meghaladja az uniós átlagot ami 5,6 százalék. Több országban egyébként sokkal magasabb árnyomás figyelhető meg. A listát Litvánia vezeti 12,3 százalékos inflációval. A pénzromlást ezekben az országokban az elszabaduló gáz- és energiaárak, illetve a koronavírus miatti hiánygazdaság okozza.

A DK gazdasági szakértője szerint a gyenge forint, a magas államadósság, és a választásztásokhoz kapcsolódó juttatások kifizetése mind mind gerjeszti az inflációt. Dávid Ferenc elmondta: „az, hogy stopokat rendelnek el…tized százaléknyi tompitó hatását sem fogadom el.”

Az ATV Híradó megkeresésére a Pénzügyminisztérium helyett az Innovációs és Technológiai MInisztérium válaszolt: eszerint az áremelkedés nem magyar jelenség, az inflációs adat a térségben a legalacsonyabb. Azt írták, hogy a kormány ár és kamatstoppal és rezsicsökkentéssel védi a családokat. Ráadásul szerintük a reálkeresetek növekedése miatt az emberek a magas infláció ellenére idén is több pénzt vihetnek haza, mint tavaly.

atv.hu

Itthon

Csaba László: „a szegények adója az infláció, minél szegényebb valaki annál közvetlenebbül érinti”

kapcsolódó cikkeink