Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, nem csak egy aláíráson múlik, hogy elfogadnak-e egy engedélyt, a vonatkozó jogszabályok korlátozzák be, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie.

Kiemelte: országgyűlési- és európai parlamenti képviselőtől is hangzott már el valótlan állítás, ugyanis nem csak formai, hanem tartalmi vizsgálatot is végzett a NAIH. Jogszabály szerint elő kell terjeszteni, hogy valakivel szemben miért fogalmazódik meg nemzetbiztonsági érdek sérelmének a gyanúja, miért kell titkos információgyűjtés, emellett azt is meg kell indokolni, hogy a titkos információgyűjtés eszközei közül miért pont erre van szükség. A miniszter engedélyének pedig ugyanúgy ki kell térnie az előterjesztésben foglalt indokokra.

Az Amnesty International által említett háromszáz esetből százat vizsgált a NAIH, Péterfalvi szerint nem tudják, hogy van-e ennyi eset, mivel sosem kapták meg őket. Az általuk végzett vizsgálatot a médiában megjelent személyek alapján végezték, valamint statisztikai adatszolgáltatást kértek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól, ezek után kikérték a nemzetbiztonsági szervek ilyen jellegű előterjesztését, ezekből egy statisztikai módszerrel válogatták le ez a száz esetet – magyarázta.

A sajtóban megjelent személyek közül volt, akinél volt találat és volt, amiben nem volt találat – idézte Péterfalvi Gulyás Gergely minisztert. Informatikai szakértőket is bevontak a nyomozás során, az is kiderült, hogy akinek nyomot találtak a telefonján, annál sem volt biztos, hogy a Pegasus szoftvert használták a készüléken.

Az is téves információ, hogy csak terrorizmus és súlyos bűncselekmény kapcsán lehetne bevetni a kémszoftvert, hanem a nemzetbiztonsági szervek nemzetbiztonsági törvényben meghatározott feladatainak az ellátása, tehát a nemzetbiztonsági gyanú megfogalmazása és kivizsgálása a jogos cél és indok, ami az eszköz használatát engedélyezi – fejtette ki. Hozzátette: ebbe beletartozhat a terrorizmus, bűncselekmény, gazdasági érdek, alkotmány és többpártrendszer védelme, területi integritás veszélyeztetése.

„Nem tudunk személyekre nézve információt adni” – mondta Péterfalvi Attila. Az biztos, hogy a vizsgált esetekben jogos használatról lehet beszélni. Volt olyan eset is, amelyekben további vizsgálatra is volt szükség.

A NAIH elnöke elmondta, a Pegasust nem látta működés közben, azonban a szoftverről szóló szerződést megtekintette, ebben az is benne van, hogy az alapvető emberi jogokat nem sértheti a kémszoftver használata, ez pedig vonatkozik a megszerzett információk használatára is. A jogszabályokat nem lehet kijátszani, a forrásvédelmet sem.

Magyarországon a titkos információgyűjtés és szabályozási gyakorlat nemzeti jog alá esik, nem európai uniós jog. Azonban az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló törvény együtt kezeli a bűnügyi irányelvnek a szabályait, ami uniós kompetencia, a honvédelmi és nemzetbiztonsági célú adatkezeléseket is. Ilyen szabályozási környezetben erre is alkalmazza a magyar jogalkotó az uniós szabályozást – hangsúlyozta Péterfalvi.

Az elnök úgy gondolja, hogy a határozatok érvényességét nem befolyásolja, hogy Völner Pál írta alá az engedélyezési dokumentumokat, miközben ellene is eljárás folyik több bűncselekmény miatt.

Itthon

NAIH-elnök: Nem számít, hogy a gyanúba keveredett Völner Pál engedélyezte a Pegasus használatát

kapcsolódó cikkeink