A bíróság elutasítja a kerestet és kötelezi Magyarországot, valamint Lengyelországot a rájuk eső perköltségek megfizetésére.
Magyarország és Lengyelország március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.
Reakciók
Varga Judit máris értékelte a EUB ítéletét, ami szerinte politikai ítélet. “Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott a magyar és lengyel kereset kapcsán.A döntés elő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. Az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket” – írja Varga Judit a Facebook-oldalán.
Az Európai Bíróság mai döntése után egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetni – írja közleményében az Egységben Magyarországért. Az egységes ellenzék közleményében úgy reagált: a Fidesz végérvényesen elbukta a csatát az Európai Bizottsággal szemben, így kimondható, hogy mostantól az Uniónak joga lesz szankciókkal sújtani a jogállamisági normákat megsértő tagállamokat.
„Nem lehet, hogy Orbán barátai, oligarchái, rokonai, szomszédai továbbra is ellopják a magyar embereknek járó európai uniós támogatásokat” – ismertette Dobrev a bíróság döntését. „Ez a döntés egyértelműen arról szól, hogy a magyar jogállamiság leépítése, az nem összeegyeztethető az európai értékekkel. Nem lehet a bíróság függetlenségét korlátozni. Nem lehet üldözni a szabad sajtót. Nem lehet vegzálni a civil szervezeteket, és nem lehet kézi vezérléssel irányítani az ügyészséget.” A DK-s EP-képviselő elmondása szerint, mindezt azért tette meg az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben, hogy „szabadon gazdagodhassanak”.
Fontos korszakhatárt jelent az Európai Unió Bíróságának ma kihirdetett ítélete, amelyben – az előzetes várakozásoknak és nyilatkozatoknak megfelelően – elutasították a lengyel és a magyar kormány beadványát a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Ezzel zöld utat kapott az uniós források kifizetésének jogállami elvárásokhoz történő rögzítése, amely egyúttal véget vet az orbáni maffiarendszer uniós közpénz-zabálásának is – reagált Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. „Mocskosmód hazudik a Fidesz, amikor politikailag motivált kettős mércéről beszélnek a jogállamisági kifogások kapcsán; mint a bolti tolvaj, aki kikéri magának, hogy őt bezzeg megállítják a kijáratnál, de a hóna alatt ott van egy nagyképernyős színes tévé. Egy normális országban egy igazságügyi miniszter ilyenkor azonnal és önként távozik, főleg miután megkérdőjelezi annak a bírói testületnek az ítéletét, amelyhez ő maga fordult jogorvoslatért” – fogalmazott.
Vita a mechanizmusról
Az ítélettel egy közel másfél éve húzódó ügy zárulhatott le. Az Európai Unió vezetői még 2020 decemberében fogadták el azt a hétéves költségvetést és helyreállítási alapot, amelyek pénzeinek felhasználását jogállami kritériumrendszerhez kötötték. Az úgynevezett kondicionalitási rendelet lehetővé teszi, hogy ha az Európai Bizottság szerint egy tagállam megsérti az uniós jogot, vagy az adott országban sorozatosan, folyamatosan sérülnek a jogállami feltételek, akkor kezdeményezheti egy jogállamisági eljárás megindítását. A mechanizmus pedig lényegében lehetőséget ad arra, hogy egy tagállamtól a fentebb említett okok miatt támogatási pénzeket vonjanak el.
A magyar és a lengyel kormány azonban tiltakozott az új szankciórendszer bevezetése ellen – olyannyira, hogy vétóval fenyegetett a költségvetés és a helyreállítási alap elfogadása előtt. Orbán Viktor és Morawieczki lengyel miniszterelnök 2020-ban először vétót helyezett kilátásba, melytől végül elálltak, bizonyos engedményekért cserébe. Egyrészt kimondták, hogy a jogállamisági mechanizmusnak nem lesz visszamenőleges, tehát a 2014-2020-as költségvetésre érvényes hatása. Továbbá a két tagállam megtámadhatta a rendeletet az Európai Bizottság előtt, és ha az Európai Bíróság ítéletet hoz ebben az ügyben, akkor a jogállamisági eljárásról szóló kézikönyvbe belefoglalják annak releváns megállapításait.
Magyarország és Lengyelország 2021 márciusában aztán meg is támadta a luxembourgi testületnél a kondicionalitási rendeletet, pontosabban azt a részét, hogy a jogállamisági mechanizmust lehet alkalmazni a tagállamokkal szemben a nekik járó EU-s források kifizetésének felfüggesztésére.
Főtanácsnoki álláspont
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka még tavaly év végén ismertette állásfoglalását a magyar és a lengyel kormány jogállamisági mechanizmust támadó keresete kapcsán.Campos Sánchez-Bordona azon a véleményen volt, hogy „el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be”, és melyben az kérték, hogy az uniós törvényszék mondja ki, hogy a rendszer jogellenes.
A főtanácsnok szerint azonban kiemelten fontos a jogállamiság védelme az unióban, ezért a mechanizmusról szóló jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik – vagyis a döntés nem minősíthető tévesnek.
Campos Sánchez-Bordona azt a magyar és lengyel álláspontot is megcáfolta, amely szerint nem megfelelő eljárásban és jogalap hiányában hozták meg ezt a rendeletet. Ahogy alaptalannak tartotta azt az érvelést, hogy az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás már megfelelő eszköz ezen problémák kezeléséreez a főtanácsnoki rész