„A sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és, iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kell felügyelni a gyerekekre” – egyebek közt ez áll abban a rendeletben, amelyet a járvány miatti veszélyhelyzet adta lehetőséggel élve a kormány fogadott el.
„Számos sebből vérzik az első átolvasás után is, nyilvánvalóan” – mondta erről a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint munkaügyi problémákat vetíthet előre a rendelet.
„Valaki sztrájkol, akkor nem végez munkát, nem kap munkabért. Tehát komolyan gondolja a kormány azt, hogy egy egész napos sztrájkból az egész napos munkabért elvéve egyébként ingyen dolgoztatja továbbra is a pedagógusokat? Tehát ez akkora jogi nonszensz, hogy ez ellen biztosan meg kell találni azt a megfelelő jogi lépést is, hogy egyszerűen érvénytelenítsük ez a rendeletet”
– hangzott el Gosztonyi Gábortól.
A rendeletre a két pedagógus szakszervezet közös nyilatkozatban reagált. Szerintük ez alaptörvény-ellenes, amelynek előírásai „köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.”
„A mi véleményünk szerint a bíróságnak a joga megállapítani a még elégséges szolgáltatást, amennyiben a felek között nincs megállapodás. A sztrájkjog az alapjog, és az Alaptörvényben van szabályozva ez a jog, nem lehet véleményünk szerint semmiféle járványhelyzetre hivatkozással rendeletileg felülírni” – véli Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja.
A rendeletet ugyanakkor helyénvalónak tartja Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
Szerinte azért kellett meghozni azt, „hogy rend legyen,” és ez nem sérti a sztrájkjogokat: „jogszabály ugye meghatározhatja és meg is határozta, hogy akkor milyen legyen a sztrájk. Ilyen lesz, lehet sztrájkolni természetesen” – közölte az államtitkár.
Levélben kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Válaszukban azt írták: „A Kormány a január 31-i törvénytelen sztrájk által okozott káosz megismétlődésének elkerülése céljából és a járványhelyzetre is figyelemmel pontosan szabályozta, hogy egy esetleges pedagógus sztrájk idején a köznevelési intézményeknek milyen minimum szolgáltatást kell nyújtani” – majd hozzátették: a szabályozás nem lehetetleníti el a sztrájkot.
Nagy Attila Tibor politikai elemző azonban azt gondolja, mindebből az látszik, hogy az Orbán-rendszer nem szereti a tanárokat, ezzel a lépéssel ugyanis egyszerűen ellehetetlenítették a tanársztrájkot.
„Nevetségesnek tartom azt a kormányzati véleményt, mely szerint Magyarországon nagyobb szabadság volna, mint Nyugaton. A helyzet éppen ezzel ellentétes, az Orbán-rendszer az elmúlt években egymás után hozta az emberek szabadságát korlátozó döntéseit. Diktatúra nincs, de jelentős korlátok vannak a szabadság tekintetében”
– fogalmazott Nagy.
A szakszervezetek nem adják fel a sztrájk előkészítését és válaszlépésként más, nagyszabású akciókat is terveznek.
atv.hu