A február 21-vel kezdődő parlamenti tavaszi ülésszak előtt a jövő hét közepén – az előzetes tervek szerint Balatonfüreden – tartják a Fidesz szezonnyitó kihelyezett frakcióülését – mondták el fideszesek munkatársunknak.
Ezt megelőzi Orbán Viktor évértékelő beszéde szombaton, február 12-én a Várkert Bazárban, ami kampánynyitány is lesz, hiszen aznap, a választások előtt 50 nappal veszi kezdetét hivatalosan is a kampány, és az aláírásgyűjtés a képviselőjelölteknek.
A kihelyezett Fidesz-frakcióülésnek ezúttal azért is lesz különös jelentősége a jövő hét közepén, mert április 3-án választások lesznek, a családvédelmi népszavazással egyszerre – ezért az eddigieknél is fontosabb állomása lesz a fideszes és KDNP-s képviselők számára a miniszterelnök szigorúan zárt ajtók mögött elmondott politikai-stratégiai helyzetértékelése és taktikai iránymutatása.
Ráadásul, amennyiben a hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor az első nap estéjén, jövő szerdán mond beszédet a kihelyezett frakcióülésen, annak külön hangsúlyt adhat, hogy aznap, február 16-án mondja ki a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az ítéletét az óriási vihart kavart úgynevezett jogállamisági mechanizmusról, a magyar-lengyel kereset alapján, ez pedig újabb erős front nyitását jelentheti Brüsszellel az uniós pénzcsapok és a nemzeti szuverenitás kérdésének az okán is.
“Csontig fogják nyomni …”
“Ameddig hagyjuk” – ezt felelte múlt péntek reggel az állami rádióban a műsorvezető kérdésére a miniszterelnök arra, hogy meddig fog még az Európai Bíróság “jogkiterjesztése” tartani, a magyarországi szuverenitást fenyegetheti ugyanis az a bírósági döntés, ami február 16-án esedékes. Ehhez Orbán Viktor azt is hozzátette: ha a tagállamok eltűrik, ezt Brüsszelben “akkor csontig fogják nyomni”.
A miniszterelnök a luxembourgi székhelyű uniós bíróság jövő szerdára esedékes döntése kapcsán azt vezette le, hogy ne legyen illuziónk, “mert van Brüsszelben egy olyan bürokrata réteg, hatalmas, nagy befolyással rendelkező emberek, akiknek a fejében egy olyan Európa kép él, ami leginkább a német-római birodalomra emlékeztet, ők egy európai birodalomban gondolkodnak”. Orbán Viktor arról beszélt, hogy Európának van egy nemzetállami hagyománya, és van egy másik, amelyik valamilyen egységre törekszik valamilyen keretben, erre példának a német-római császárság, és Napóleont említette. Azt mondta, hogy “nekünk magyaroknak mindig az volt az érdekünk, hogy Európa ne birodalomként szervezze meg magát”, mert akkor a magyar függetlenség csorbul. Nekünk a nemzetek Európája a jó koncepció.
Bírósági ítéletekkel “átlapátolják a jogokat a brüsszeli térfélre” ?
De szerinte Brüsszelben egy liberális demokratának mondott európai birodalmat építenek, “és ehhez az kell, hogy elvegyék a jogokat, minél több jogot vegyenek el a tagállamoktól” – “ezt csinálják”. Aztán a miniszterelnök a lisszaboni szerződésre hivatkozva azt mondta, hogy ez világossá teszi, melyek azok a döntések, “amiket közösen hozunk Brüsszelben”, és melyek tartoznak a nemzetek kizárólagos hatáskörébe.
“De egy lopakodó módosítással, – bírósági íteletekkel -, folyamatosan átlapátolják a nemzeti jogokat a brüsszeli térfélre” – jelentette ki Orbán Viktor a pénteki interjújában. Erre az uniós helyreállítási pénzeket hozta fel példának, azt mondta a műsorban, hogy ezek a pénzek azért nem jönnek Magyarországra, mert az Európai Bizottság, a brüsszeli birodalomépítési szándékok “központi szereplője” szerint ehhez módosítani kell a családjogi törvényt és az oktatási törvényt, be kellene engedni az LMBTQ-aktivistákat az iskolákba, “mert különben nem fogtok pénzt kapni”. ( A Bizottság kötekezettségszegési eljárást indított a családvédelmi törvény miatt.)
Mindezt a miniszterelnök úgy jellemezte, hogy “egy nehéz ítélet vár ránk”, és Magyarországon, ha egy bíró folyamatban lévő ügyről előre nyilatkozna, hogy majd milyen döntést fog hozni, “a jogállami dzsihád” azonnal megindulna, azonnal megtámadnának bennünket, de Brüsszelben a jogállami szempontok nem fontosak, úgy látom, hogy ott előre beszél interjúkban a bíró arról, hogy milyen döntés várható egy folyamatban lévő ügyben – jegyezte meg. És ebből tudjuk, hogy ez nem lesz számunkra kedvező” – emlékeztetett a miniszterelnök az úgynevezett főtanácsnoki véleményre. De szerinte, mint fogalmazott, több EU-s tagországnak is “a két hátsó lábára kell állni”, és azt mondani, hogy nem engedjük a nemzeti jogaink csorbítását.
Mint arról beszámoltunk, Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságon támadta meg a jogállamisági mechanizmus intézményét, ami pénzügyi szankciót – EU-s pénzek elvonását -is lehetővé teszi, ha egy tagország az uniós pénzek felhasználása során az EU-s költségvetési érdekeket közvetlenül veszélyezteti. Orbán Viktor és Morawieczki lengyel miniszterelnök korábban a vétót is kilátásba helyezték az EU-büdzsét és a hatalmas, 750 milliárdos helyreállítási pénzeket illetően, az volt ugyanis az álláspontjuk: elfogadhatatlan, hogy az EU költségvetése kapcsán összekössék az uniós pénzt a jogállami kérdésekkel.
A tavaly december elején ismertetett főtanácsnoki vélemény szerint – amit Campos Sánchez-Bordona mutatott be -, a magyar-lengyel keresetet el kell utasítani az Európai Bíróságon, mert a jogállamisági feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikkével és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.
Gyorsan az Európai Parlament napirendjére tűzik
Az EUrologus értesülése szerint nem sokkal az Európai Bíróság ítelehirdetéde után az Európai Parlament plenáris ülésének a napirendjére tűzik a jogállamisági mechanizmust. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a lapnak azt mondta, a végső döntést a napirendre vételről egy-két napon belül meghozzák, de jelentős vita nem várható, mert a parlamenti pártok többsége támogatja a javaslatot. Várhatóan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is ott lesz a téma tárgyalásakor.