Macron francia elnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is egyeztetett telefonon tegnap este Orbán Viktor, aki Putyin orosz elnök meghívására munkalátogatásra Moszkvába érkezett.
Orbán: Mi a “deeszkalációban” vagyunk érdekeltek
Az orosz-ukrán konfliktus miatt a helyzet rendkívül kiélezett, de fel sem merült, hogy Orbán Viktor elhalassza az utazását, noha az egységes ellenzék felszólította, hogy mondja le az Oroszországi Föderáció elnökével ez év február 1-jén tervezett látogatását. Az ukrajnai konfliktus körüli jelenlegi, különösen kiélezett és feszült helyzetben “Orbán Viktor baráti találkozóját Putyin elnökkel kifejezetten károsnak és nemzeti érdekeinkkel ellentétesnek tekintik” ugyanis.
A miniszterelnök a magyar ellenzék vádját, miszerint “Putyin odarendeli a magyar miniszterelnököt Moszkvába”, határozottan visszautasította már a pénteki rádióinterjújában azzal: a magyar közvélemény elég régóta ismeri a mi politikánkat, és elég jól tudja, hogy bennünket nem lehet sehova se odarendelni. Magyarország “egy szuverén ország, a kormánya is szuverén és a vezetői is mindig szuverén módon viselkednek”. Ki fogok menni az elnökhöz – jelentette ki Orbán Viktor, aki az orosz-ukrán konfliktusra utalva azt mondta: nem fogják tudni elkerülni, hogy Putyin elnökkel beszéljenek az európai biztonsági helyzetről. De hangsúlyozta, hogy Magyarország álláspontja “teljesen egyértelmű”. “Ezt brüsszeli nyelven úgy mondják, hogy deeszkaláció, magyarul meg úgy, hogy béke. Mi a békében vagyunk érdekeltek” – fogalmazott a miniszterelnök és hangsúlyozta, hogy Magyarország NATO-tag és tagja az EU-nak, természetesen minden ilyen találkozó előtt egyeztetek és koordinálok a nyugati szövetségeseinkkel, “ezt részben már el is végezte”.
“Tehát én úgy megyek Moszkvába, hogy mind a NATO-val, mind az Európai Unióval, mind az unió elnökségét adó meghatározó politikusokkal előtte egyeztetek” – jelentette ki még pénteken a miniszterelnök.
David McAllister, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának az elnöke azt még január végén szögezte le: “fontos, hogy világos legyen az üzenet” Moszkvának, a 27 tagállam transzatlanti partnereivel együtt támogatja minden európai ország szuverenitását, területi egységét, ezért bármilyen ukrajnai katonai támadás súlyos következményekkel járna.
Azzal a tegnap Budapesten Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel tárgyaló brit védelmi miniszter is egyetértett: “nem hiba Orbán Viktor részéről”, hogy most utazik Moszkvába. Friss hír, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök ma Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel.
Peszkov: “Nagyon imponál nekünk a független megközelítés”
Moszkvában tegnap este Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Magyarország politikájának az önállóságát dicsérte, miután bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt kedden a Kremlben. Peszkov nagyon fontosnak minősítette a magyar kormányfő moszkvai látogatását.
„Nagyon imponál nekünk az a független megközelítés, amellyel Magyarország a saját érdekeit érvényesíti és megválasztja partnereit” – hangoztatta Peszkov, és mint mondta, “az is imponáló, hogy a koronavírussal kapcsolatos összes negatív tendencia ellenére sikerül folytatnunk az összes gazdasági projektet, amelyből sok van napirenden, és folytatjuk a nemzetközi ügyek közös megbeszélését, beleértve a napirenden lévő legsürgetőbb problémákat is”.
Szijjártó Péter pedig már Moszkvából jelentkezett be tegnap este. Videónyilatkozatában azt mondta: a tizenkettedik alkalommal találkozik Orbán Viktor kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, “és a jelenlegi kiélezett európai helyzet miatt ez lesz a felek eddigi legfontosabb egyeztetése”. S noha rendszeresen egyeztetnek, ennyire kiélezett helyzetben még nem került sor csúcstalálkozóra, ezért a holnapi tárgyalásoknak az eddigieknél is nagyobb jelentősége lehet.
“Túl sok minden történt ez alatt az elmúlt egy hónap alatt is. Komoly biztonsági kihívásokkal néz szembe Európa, ha a Kelet és Nyugat közötti vitát nem tudjuk kulturáltan, a kölcsönös tiszteletre alapítva, párbeszéd alapján elrendezni” – mondta videónyilatkozatában.
A külgazdasági és külügyminiszter a mai találkozó fontosságát úgy fogalmazta meg, “hogy a történelmi tapasztalatok szerint amikor Kelet és Nyugat konfliktusba kerül, azon Közép-Európa mindig rajta veszít. Ezért Magyarországnak nemzetbiztonsági és stratégiai érdeke a helyzet diplomáciai rendezése. “Fontos a párbeszéd, mi ezért jöttünk” – emelte ki.
Arra kérjük a nagy keleti és a nagy nyugati országokat, világpolitikai tényezőket, “hogy legyenek kedvesek higgadtan, nyugodtan, hideg fejjel, kölcsönös tiszteletre alapozva folytatni a párbeszédet” – ezt válaszolta Szijjártó Péter még pénteken az ATV kérdésére, hogy milyen álláspontot képvisel Orbán Viktor az orosz-ukrán konfliktus kérdésében a csúcstalálkozón Putyin elnökkel, illetve mi a véleménye a kormánynak az orosz vezetés álláspontjáról, miszerint az 1997 után csatlakozott NATO-tagországokból ki kellene vonni a NATO-infrastruktúrát és katonákat.
A találkozó jelentőségének másik oka, hogy a tavalyi volt a legsikeresebb év a magyar-orosz kétoldalú együttműködés szempontjából. Szijjártó Péter kiemelte: „megvannak idénre is azok a tervek, amelyek megvalósulása esetén a magyar emberek ismét sokat profitálhatnak abból, hogy Magyarország olyan külpolitikát folytat, amely tiszteletben tartja a szövetségesi kötelezettségeket, ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatok sikerére is komoly hangsúlyt helyez, például Oroszország vonatkozásában is”.
Világos cél: Növelni a gázmennyiséget évente 1 milliárd köbméterrel
Orbán Viktor már meghatározta azt is, mi a moszkvai látogatásának a célja. Mint mondta, “mindig vannak világos céljaink”: a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolat a legfontosabb. Szeretné megnövelni az orosz-magyar gázmegállapodásban rögzített és nekünk biztosan szállítandó gáz mennyiségét. “Azt szeretném elérni a tárgyalásokon, hogy ebben a nehéz, energia-árnövekedéssel terhelt időben a kialkudott gázmennyiséget, ami ma a rendelkezésünkre áll hosszabb távon növeljük meg Magyarország biztonsága érdekében” – jelentette be péntek reggel.
Szijjártó Péter még aznap az ATV kérdésére elárulta, miután most 4,5 milliárd köbméterről szól Magyarország szerződése a Gazprommal – 1 milliárd Ausztrián keresztül, 3,5 milliárd köbméter gáz Szerbián keresztül érkezik – azt vetettük fel, hogy a Szerbián keresztül Magyarországra irányuló szállítást egy-egy milliárd növeljük meg évente. “Miniszterelnök úr ezt a kérdést kedden meg fogja vitatni Putyin elnök úrral” – jelentette be munkatársunk kérdésére pénteken és rámutatott: “gondoljanak bele, mi lett volna, hogyha nem kötjük meg azt a megállapodást. Amikor az ellenzéki barátaink, meg a nagyon okos elemzők arról beszélnek, hogy micsoda károkat okoz nekünk, magyaroknak, hogy az oroszokkal ilyen jó kapcsolatban – pragmatikus, kulturált, normális kapcsolatban vagyunk -, akkor szeretném felhívni a figyelmet arra, ha nem írtuk volna alá a hosszú távú gázvásárlási megállapodást, akkor ugyanolyan energiaellátás krízis sújtana minket is, mint amivel Európa nyugati fele szembenéz”.
Szijjártó Péter tavaly szeptember 27-én jelentette be, hogy tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerződést kötött az orosz állami gázszolgáltatóval, a Gazprommal Magyarország. Akkor hangsúlyozta, hogy mivel aláírtuk a megállapodást, “biztos és biztonságos Magyarország gázellátása olyan áron, hogy a rezsicsökkentés eredményeit fenn tudjuk tartani”. Az árakról akkor sem beszélt, annyit mondott, hogy jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél.
Paks2: Májusban léphet csak át a “létesítési” fázisba
Orbán Viktor a mai tárgyalások egyik legfontosabb napirendi pontjaként jelölte meg a Paks2 beruházást. Azt, hogy a beruházás csak májusban léphet át a második, “létesítési fázisba”, Szijjártó Péter posztolta a Facebook-oldalán, a külügyminiszter azt írta néhány napja, hogy arról tájékoztatta Alexander Novak miniszterelnök-helyettest: a Roszatom vezetésével elfogadták a paksi építkezés következő hónapjainak menetrendjét – és “amennyiben a folyamatban lévő engedélykérelmek sikeresek lesznek, úgy májusban a beruházás átléphet a második, úgynevezett létesítési fázisba”.
Novemberben Süli János tárca nélküli miniszter a parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti meghallgatásán ezt még az év elejére tette, ami azt jelenti, csúszásban van az engedélyeztetés. A kilenc kérelemből kettőt már beadtak, a reaktortartály gyártási kérelmét, illetve a reaktorépület építési kérelmét december 30-án. Szijjártó Péter az esti oroszországi videónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy 5-6 rendkívül fontos engedélykérelem már az Országos Atomenergia Hivatal előtt van, “és pozitív elbírálás esetén a beruházást tavasszal át lehet léptetni a létesítési fázisba”.
A Népszava azt írta, hogy “legutóbb már az is felmerült, hogy az oroszok a – kétségkívül – emelkedő építőanyagköltségekre hivatkozva módosítanának az eredendően betonba öntött 12,5 milliárd eurós vételáron is”. Kormányzati forrásaink nem erősítették meg a szerződésmódosítást a 12,5 milliárd eurós vételárat illetően, de azt nem zárták ki, hogy a 2029-30-as határidő után ez felvetődhet.
Szputnyik V, vasúti szállítás élelmiszeripar, űrkutatás…
Orbán Viktor az orosz elnökkel az élelmiszeripart, turizmust és az űrkutatást és a vasúti szállítást érintő kérdésekről is tárgyal a csúcstalálkozón.
Szijjártó Péter pénteken a Szputnyik V magyarországi gyártásáról az ATV kérdésére azt mondta: a vakcina iránt óriási Európán kívüli kereslet van, nagy népességű, Európán kívüli országok adták meg az engedélyt a használatára. “Így a magyarországi Szputnyik-gyártás nem Magyarországra és nem is Európába irányulna” – mondta el a miniszter.
Szijjártó Péter ma délben orosz kollégájával, Lavrov külügyminiszterrel tárgyal Moszkvában.