Történelmi múltja van annak, hogy a magyar emberek ahhoz vonzódnak, ami külföldről, nyugatról érkezik, hiszen évtizedekkel ezelőtt a „vasfüggönyön túl volt az ígéret földje” – magyarázta Nagy István a műsorban, hozzátéve, hogy azóta már 30 év is eltelt, és sok esetben tapasztaltuk, hogy amit a nyugati országokban már nem tudnak eladni, már nincs kereslet, azokból „utolsó szériát megvetették velünk”.
„Gondoljunk bele, hogy mennyi ilyen dolgot kellett rendbe tennie a nemzeti kormánynak” – mondta Nagy István, példaként a közműszolgáltatókat és energiacégeket említve. Ezeket mindet privatizálták, külföldi kézből kellett visszavenniük 2010-ben, mert „a baloldalnak nem fér bele a gondolatvilágába, hogy a hazait kell erősíteni” – fogalmazott a politikus.
Az Agrárminisztérium frissen készített kiadványában is azt összegzik, hogy azok, akiktől évek óta a bizalmat kérik, mi az, amit cserébe kaphattak. Bár a miniszter szerint 2010-ben „a fél Dunántúl még külföldi kézben volt”, mára a földek 98 százalékban magyar tulajdonban vannak, a nemzet szuverenitása pedig „mégiscsak a földhöz köthető”.
Legyen „kapirgálós tyúk”, de az drágább, „hangja és szaga van”
Az európai Közös Agrárpolitikában vállaltak és a hazai gazdák versenyképességének összeegyeztetése mindenkit érint, hiszen a termelés sikeressége az élelmiszerárakban is megjelenik – folytatta a miniszter.
A vállalások értelmében innentől fele annyi vegyszert használhatnak a mezőgazdaságban, mint amit eddig. Nagy István úgy látja, van egy erős társadalmi elvárás, ami a kevesebb antibiotikum- és vegyszerhasználatot, állatjóléti intézkedéseket igényelne, de ezek közül sok „illuzórikus várakozás, hamis álromantika” – hangzott el a műsorban. A „kapirgálós tyúk” ugyanis drágább – akinek elérhető, meg kell adni nekik, de a legszélesebb réteget olcsó, minőségi termékkel kell kiszolgálni – fejtette ki Nagy.
A vidéki élet velejárói komoly ellentéteket is szülnek. Az agglomerációkban általános jelenség, hogy a régi, hagyományos településmag köré „mediterrán csodaépületek” épülnek. De „a kakas kukorékol, a disznó büdös, a tehén bőg, légy van”, az odaköltözők pedig inkább „grillpartizni, medencézni” szeretnének, amiben zavarja őket a vidék „hangja és szaga” – közölte a miniszter a beszélgetésben, kiemelve, hogy már egy rendeletet is előkészítettek arra, hogy a vidékre költözők ne korlátozhassák az ott folyó állattartást és életmódot. Nagy István példát is tud arra, hogy egy településen népszavazással tiltatták be az állattartást és a reggeli harangozást is.
Kelet-Magyarország, hatósági árak
Az agrárminiszter kijelentette: drasztikus változások következnek az ország keleti részein. A vidékfejlesztési források elosztása azt célozza, hogy a hagyományos tevékenységekből is meg tudjanak ott élni, hogy a fiataloknak helyben legyenek lehetőségeik. A tegnapi kormányülésen például arról döntöttek, hogy 1500 hektárnyi ipari parkot telepítenek Nyíregyháza és Debrecen környékére. A következő kormányciklus végére már az lesz a téma, hogy milyen „hihetetlen, robbanásszerű fejlődés ment végbe Kelet-Magyarországon” – véli Nagy.
A beszélgetésben Nagy István a február 1-jén életbe lépő hatósági árplafonról is beszélt. Mint fogalmazott: a „nemzeti kormány sajátossága, lényéből fakadóan”, hogy megvédi a lakosságot. Ezt tették a benzin árbefagyasztásakor is, és szerb példát alkalmazva így vezették be a hatósági árakat – fejtette ki a miniszter.
Az intézkedés kizárólag az áruházak nyereségrészesedéséből von el: Nagy szerint ezt „észre sem fogják venni”. Nagyjából 10-15 milliárdot fog érinteni, az áruházak pedig a veszteségüket nem terhelhetik át a termelőkre, hiszen szerződéseket egyoldalúan nem lehet felbontani. Egyelőre további termékekre nem tervezik a hatósági ár bevezetését, két hónap elteltével pedig majd levonják a megfelelő következtetéseket – közölte a politikus.
Amerikai tárgyalások
Hamarosan az Egyesült Államokba utazik a miniszter, hogy többek között a John Deer traktorgyárral tárgyaljon arról, hogy Magyarországon is kivitelezhessék a járművek gyártását. Az USA és Magyarország kapcsolata a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is olyan lehetőségeket rejt, amelyeket Nagy István meglátásában előnyünkre kell fordítani, a gépgyártás, a bortermelés és az élelmiszeripar más szegmenseiben is. A Super Bowl döntőjén is, a csirkeszárny, amit a legtöbben esznek, magyar csirke, magyar termelőktől – jelentette ki Nagy István – „és ez egy nagyon menő dolog. Nem is tudjuk, hogy a világban mekkora jelentőségünk van”.
A teljes beszélgetést ide kattintva hallgathatja végig.