Szent-Iványi István az ATV Start című műsorában azt mondta: választási megfigyelők már a 2018-as választáson is voltak, de akkor csak egy szűkebb körű delegáció volt jelen, nem teljes körű volt a megfigyelés. Megállapították, hogy nem tekinthető teljes mértékben szabadnak és tisztességesnek a magyarországi választás, ezt pedig többek között a pártok médiához való hozzáférésének hiányosságaival és a költési aránytalansággal indokolták.
A jelenlegi kezdeményezés a külpolitikai szakértő szerint egy ennél sokkal átfogóbb megfigyelést szeretne, vagyis sok hosszú távú megfigyelő érkezhet hazánkba az egész kampányidőszakban, tehát február 12. után, a választáshoz közeledve pedig már mintegy 300 megfigyelő is jelen lehetne. Ezek a megfigyelők az ország bármely részén megjelenhetnek, a szavazóhelyiségekbe is bemehetnek, ugyanakkor elsősorban arra figyelnek, hogy a választások környékén történik-e például agitáció, vagy szervezett szállítás.
A megfigyelők nem szankcionálhatnak, csak egy jelentést készítenek a választásokról. Azonban ha jelentésükben kijelentik, hogy nem tekintik szabadnak a választást, akkor utána jöhetnek súlyos következmények, erről az EBESZ, az unió vagy végső esetben az ENSZ dönthet – mondta Szent-Iványi István.
A szakértő elmondta, már jelenleg is Magyarországon van egy négy fős „accessment”, a szükségleteket felmérő tényfeltáró bizottság, ők fognak javaslatot tenni, hogy teljes körű vagy korlátozott megfigyelés legyen április 3-án. Ugyanakkor szerinte van egy nehézség, amiről nem mindenki tud: ugyanezen a napon Szerbiában is választások lesznek, ott már kimondta az EBESZ, hogy teljes körű megfigyelés lesz, és még nem volt példa arra, hogy ugyanazon a napon két ilyen nagy volumenű akciót hajtsanak végre.
Jogállamisági mechanizmus
A jogállamisági mechanizmus várhatóan februárban elindul Magyarország ellen, Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az Európai Bizottság politikai okok miatt késlelteti a helyreállítási forrásokat, ez jogilag nem megalapozott. A szakértő szerint az Európai Bíróság fog döntést hozni arról, hogy ez jogilag megalapozott-e. Hozzátette, hogy jelenleg nem politikai okok miatt húzódnak a kifizetések, bár a kormány azt kommunikálja hogy ez a gyermekvédelmi törvény miatt van, de a bizottság küldött egy 16 pontos kifogáslistát, amin ez a törvény nem szerepel.
Ugyanakkor van benne sok minden a média és a bíróságok függetlenségével illetve a korrupcióval szembeni fellépés hiányosságaival kapcsolatban, de ezek technikai problémák, ezek alapján joga van halasztani az uniónak – fejtette ki Szent-Iványi István.
Egy esetleges kormányváltás után ez a helyzet nem változik automatikusan, és a bizottság által kifogásolt ügyek jelentős része kétharmados döntéshez kapcsolódik, így kérdés, hogyan tud ezen változtatni a következő kormány, de ha sikerül, remélhetőleg rugalmas lesz a bizottság – mondta a szakértő.