Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban azt mondta, Magyarország az európai inflációtól szenved, amelyet nem lehet a határon megállítani. A szakértők úgy látják, a járvány miatti válság valóban inflációt okoz a világgazdaságban, de erre Magyarországon más tényezők is ráerősítenek. Az ATV Híradójának riportja.

Egyre kevesebb dologra elég a pénzünk. A miniszterelnök pénteken az állami rádióban arról beszélt: Magyarország az európai inflációtól szenved, amit nem lehet a határon megállítani. Szerinte ezt a hatást kell tompítani bér- és nyugdíjemeléssel, valamint azzal, hogy ahol lehet, megfogják az árak emelkedését – például hat alapvető élelmiszer esetében.

„Amit inflációnak nevezünk, az a fogyasztói árak változása, jellemzően ezt éves alapon, tehát év per év alapon szokták mérni. Van havi inflációs mutató is, de amit leggyakrabban emlegetünk, az az éves infláció: tehát, hogy az adott hónapban az előző év azonos hónapjához képest hogyan változott a termékek és szolgáltatások átlagos ára” - fejtette ki Beke Károly elemző.

A 3 százalék körüli pénzromlás még normálisnak tekinthető, 4-5 százalék felett viszont már magasnak. Magyarországon decemberben 7,4 százalékos volt az infláció, de az elemző szerint nagyon kevés az olyan ország, ahol ez most 5 százalék alatt van.

A Portfolio elemzője hozzátette: „Az egész világon van egy nyersanyagár-emelkedés: egy alapanyagár-emelkedés az építőiparban és az élelmiszerek esetében is látunk egy globális áremelkedést, de vannak olyan magyar hatások, amelyek erre csak ráerősítenek, ilyen például a forint gyengülése.”

Beke Károly szerint az egyes élelmiszerek árának befagyasztása átmeneti intézkedés, utána viszont elképzelhető, hogy a kereskedők árat emelnek, hogy kompenzálják a kieső bevételt.

A jegybank volt alelnöke szerint azonban az élelmiszerárstop nem több, mint kommunikációs fogás. Bodnár Zoltán úgy látja, bár a járványt követő válságból való kilábalás valóban hatással volt a világgazdaságra, a magyar inflációt a kormány politikája is gerjeszti.

„Elsődlegesen az az elképesztő költségvetési költekezés, amit hosszú évek óta folytat a kormány, az erőltetett gazdasági növekedés, és ennek a jelei megmutatkoztak már a járványt megelőzően is, 2019 végén, mikor még híre-hamva nincs a járványnak, a magyar infláció már 4,9 százalék” - vélekedett a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke.

A jegybankok általában 2-3 százalékos inflációs célt tűznek ki, azonban ha a számok ennél magasabbak, beavatkozhatnak, hogy féken tartsák az inflációt, ilyen beavatkozás lehet például a kamatemelés.

atv.hu

Itthon

Szakértő: ha vége az élelmiszerárstopnak, akár még komolyabb áremelkedés is várható

kapcsolódó cikkeink