Itthon

Nagy bejelentéseket tett Orbán Viktor az év utolsó Kormányinfóján

ATV.hu
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek
Magyar Péter előrehozott választásTrumpSzijjártó PéterSzijjártó Péter
Hirdetés
Hirdetés

Az év utolsó kormányinfóján válaszolt a miniszterelnök az újságírói kérdésekre. Az ATV kérdésére Orbán Viktor azt mondta, a Fudan-népszavazásra a választások előtt már nem kerül sor. Azt is elárulta: a francia elnökválasztás előtt biztosan nem hoznak létre új frakciót az Európai Parlamentben.

Hirdetés

2021-ről

Az év utolsó kormányinfóját Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Kovács Zoltán tartják. A miniszterelnök a tájékoztatót azzal kezdte: a 2021-es év két dologról szólt a magyarok életében, a vírus elleni küzdelemről és a gazdaság újraindításáról. Állandóan védekeznünk kellett, Orbán Viktor együtt érez azokkal, akik valakit elvesztettek, vagy éppen most is betegeskednek. Szerinte a védekezés tekintetében nem voltunk olyan eszköztelenek, mint 2020-ban, akkor még csak karanténnal lehetett védekezni, de 2021-re ez megváltozott, kifejlesztették a vakcinát.

Átállhatunk a korábbi, karanténra épülő védekezésről az oltás alapú védekezésre, győzni csak az oltással lehet, minden mással csak időt nyerünk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Felidézte, hogy minden vakcinából beszereztünk, és gyorsan el is értük a népesség 60 százalékát a beoltottság tekintetében, innen azonban azóta nem nagyon sikerült előre jutni.

Az oltásra épülő védekezést az év hátralévő részében is folytatjuk, most a hangsúly a gyerekek oltásán és a harmadik oltáson van, a miniszterelnök szerint ezekben is elsők vagyunk.

A másik nagy téma a gazdaság újraindítása volt, a magyar védekezésnek mindent megelőző, fontos eleme a konzultáció – jelentette ki. Mint mondta, ezzel alakítottuk ki a vírus elleni védekezés alapjait, majd a gazdaság újraindításának főbb lépéseit is.

A kormány önbizalma a védekezés irányának helyességét illetően ebből fakad – tette hozzá. Orbán azt mondta, a gazdaság újraindítását nem segélyekre, hanem támogatásokra alapoztuk, 1700 milliárdot fordítottuk beruházások támogatására. Ennek köszönhető, hogy a foglalkoztatottság elérte a válság előtti szintet, a munkanélküliség 3,9 százalék. Az európai munkanélküliségi átlag 6,4 százalék – jegyezte meg. Ezzel az újraindítási politikával magyarázta azt is, hogy a gazdaság meghaladta a 2019-es szintet is. A válság második évének végére visszakapaszkodtunk oda, ahol a járvány előtt voltunk, a következő évben a 4 és 5 százalék közötti szinten lesz a növekedés – mondta.

2022-ről

Terveik szerint jövőre olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket vezetnek be a gyakorlatba, melyek korábban nem voltak ismertek Magyarországon, például a 25 év alattiak adómentességét, ilyen a világon csak Lengyelországban van. Hogy erre hogy reagál a közvélemény, jövőre tudjuk meg – mondta a miniszterelnök. A 13. havi nyugdíjat egészen vissza fogják állítani már a következő év elején – közölte.

Orbán Viktor szerint az év első felében még nagy erőket kell fordítani a járvány elleni védekezésre, a védekezés továbbra is oltás alapú lesz. A kormány elvárása korábban az volt, hogy mindig legyen elegendő oltóanyag, a nemrég tartott EU-csúcson pedig arról volt szó, hogy az omikron elleni védekezéshez újfajta vakcinára lesz szükség, ezt a Pfizer kifejlesztette, ebből a kormány 9,5 millió adagot rendel, ezt 2022 második félévében és 2023 első részében kapjuk meg, ebből 1,5 millió lesz az, ami gyerekek számára is beadható. Volt elegendő vakcinánk, van elegendő vakcinánk és lesz is – hangsúlyozta.

A gyermekvédelmi népszavazásról a miniszterelnök azt mondta: arról szól majd, hogy a gyermekeink nevelése kinek az irányításával, felügyelete alatt és engedélyével történjen. Szerinte a szülőnek van kizárólagos joga erre, de a világ szerint ez nem így van. Az uniós megközelítést ebből a szempontból mi elutasítjuk – mondta Orbán.

Az LMBTQ-mozgalmak által javasolt gyermeknevelésről, társadalomfelfogásról komoly viták vannak, eddig Magyarország az egyetlen ország, amely ezekben a kérdésekben nem az elitek, aktivisták, politikusok véleményére alapoz, hanem szükségesnek látja a Demokratikus legitimációt, ezért erről népszavazás dönt, mint korábban a menekültügyben is.

A miniszterelnök külpolitikai kérdéseket is érintett. Az európai energiaválságról azt mondta: komoly vitát folytattak csütörtökön az Európai tanács ülésén, az ülést lezáró dokumentumban semmi nincs az energiaárak kérdéséről, mert nem tudtak megegyezni, nem lett közös álláspont. Azonban fontos eseményeket vár Orbán Viktor még az év végéig az atomenergia és gázfelhasználással kapcsolatos javaslatok terén. Szerinte nincsenek annyian, hogy ezt blokkolni tudnák, az év végéig európai álláspont születhet arról, hogy nukleáris energia nélkül a fenntartható energia nem valósítható meg. Azt is várja, hogy kimondja a Bizottság, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.

Orbán Viktor azt mondta, ezzel Európa energiaellátását hosszabb távra is biztonságba helyezhetjük. Szerinte hazánk különleges helyzetben van, a rezsi fix áras, függetlenül a piaci árak változásától, mint mondta, nagy csata volt, míg ezt Brüsszelben el tudták fogadtatni. Azt biztosan mondhatjuk, hogy most, amikor az árak emelkednek, ez a rendszer az előnyös arcát mutatja, ez védi a magyarokat attól, ami Nyugat-Európában zajlik, hogy a családok kétszer, háromszor annyit fizetnek a rezsiért.

Mint mondta, formálódik egy másik álláspont is a miniszterelnökök között: ez arra vonatkozik, hogy a mostani magas energiaárakban mekkora szerepet játszik az új energia árszabályozási rendszer, amit Brüsszel vezetett be. Ezt ETS rendszernek nevezik, ha szénből állít elő egy erőmű energiát, hiába nyereséges, megbüntetik a szén-dioxid kibocsátás miatt. Ez bennünket is sújt a Mátrai Erőmű miatt. A Bizottság javaslata, hogy büntessük meg egy adóval a gépjármű- és lakástulajdonosokat is.

Ennek az eszköznek vannak támogatói Orbán szerint, de sokan vannak, akik ezt ellenzik. Itt szintén egy gazdag-szegény törésvonal látszik – jegyezte meg. Mint mondta, a következő hónapokban eldől, hogy lesznek-e elegen, hogy ezt megakadályozzák.

A bevándorlásról azt mondta: egy újabb útvonal megnyílt, fellángolt újra a vita, hogy be szabad-e engedni a migránsokat. Magyarország álláspontja ebben változatlan. Hozzátette: egyre többen vannak Európában, akik úgy látják, hogy a menekültkérelmeket nem a célországban kell lefolytatni, hanem ott, ahonnan a migránsok érkeznek, a schengeni területen kívül.

Kérdés, hogy a védekezés költségéből vállal-e valamennyit az Európai Unió. Szerinte előbb-utóbb el kell jönnie annak a pillanatnak, hogy Brüsszel belátja: akik védik Európa közepét a bevándorlástól, azoknak a védekezés költségének egy részét vagy egészét meg kell téríteni.

A nemzeti alkotmányok és az Európai Bíróság migrációra vonatkozó ítéleteinek konfliktusairól azt mondta: 8 olyan ország van Európában, aki azt mondta, hogy a nemzeti joguk elsőbbséget élvez az Unióval szemben. A napokban a magyar Alkotmánybíróság is álláspontot foglalt, ennek lényege, hogy a határokat továbbra is meg kell védeni. A kormány úgy döntött, hogy semmit nem fognak tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a határvédelem rendje, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel minket, hogy ezen változtassunk.

Orbán Viktor azt mondta: az eddigi, absztrakt egyéni jogból az emberi méltóság jogát a kulturális közeg átvitte az individuumhoz. Az emberi méltóságba az is beleértendő, hogy ahol az egyén él, ott egy kulturális szövet veszi körül, ennek megváltoztatására senkinek nincs joga, ezt a miliőt a magyar kormánynak védenie kell.

Hangsúlyozta: Magyarország előre megy, nem hátra, a kormány álláspontja világos.

Az MTVA kérdésére a miniszterelnök azt mondta: a harmadik oltást tartják most kulcskérdésnek, ezen nem terveznek változtatni. Mint mondta, kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése, de ő szeretné ezt elkerülni. A magyar kulturális közeget, észjárást olyannak ismeri, ami a kötelező oltással szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki, mint amit most látni. Ugyanakkor mindent meg fognak tenni: telefonhívás, személyes megkeresés, oltónapok megszervezése is tervben van, Orbán nem javasol változtatást az omikron mellett sem. Szerinte a kórházi kapacitások megfelelőek, az orvosok, ápolók jó munkát végeznek, így nem lát olyan erősségű őj fertőzéshullámot, amit a magyar egészségügyi rendszer ne tudna kezelni.

Megvan az államfőjelölt

Az ATV kérdésére, miszerint Áder János mandátuma májusban lejár, a miniszterelnök azt mondta: sajnálja, hogy ennek eljött az ideje. Az eljárásrend szerint javaslatot kell tenni a köztársasági elnök új személyére, ez 40 képviselő aláírásával történhet meg, a Fidesz elnöksége megvitatta a kérdést. Az ATV munkatársának kérdésére, miszerint információi szerint Novák Katalin az esélyes, Orbán Viktor megerősítette:

Novák Katalint jelölik köztársasági elnöknek.

Szintén az ATV kérdésére azt mondta: a parlament többsége úgy döntött, hogy a kampányt 50 napban korlátozzák, kampánykérdésekkel ő is csak akkor foglalkozik, ezért egyelőre nem árulta el, látná-e értelmét egy vitának Márki-Zay Péterrel.

Az ATV kérdésére, miszerint Orbán Viktor hogyan kommentálja azt, hogy évtizedek óta nem volt arra példa, hogy államtitkári és miniszterhelyettesi szinten merül fel korrupció-gyanú az ügyészség részéről, az azóta lemondott Völner Pállal szemben, a miniszterelnök azt mondta: a bírósági ítéletig nem tudjuk az igazat, egyelőre annyi biztos, hogy a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak.

A felelősséget fel lehet vetni, de csak a bírósági döntés után – válaszolta Orbán Viktor, miután a politikai felelősségre kérdeztünk rá. 

Fudan-népszavazás: csak a választások után

A Fudan Egyetem ügyéről, az azzal kapcsolatos ellenzéki népszavazásról azt mondta, már korábban is úgy látta a kormányzat, hogy amikor a körülmények tisztázódnak, legyen erről népszavazás. Szerinte a választások előtt erre már nem kerül sor, csak utána, addig ebben a kérdésben nincs tennivaló – mondta az ATV kérdésére.

Orbán Viktor szerint nem csak a kormány szándékán múlik, mit lehet, és mit nem, ez a gazdaság teljesítményén múlik, de a pedagógusoknak igaza van, a 10 százalékos béremelés nem old meg minden problémát – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy 2023-ban lehet-e egy akár 50 százalékos bérrendezés. Vagy folyamatos béremelések lesznek, vagy ezt egyben oldják meg, ő inkább az utóbbira lát esélyt – mondta az ATV-nek.

A spanyol VOX elnöke korábban azt nyilatkozta, Orbán lehet az új Európa vezető egyénisége, de nincs még olyan frakció, amelyhez a fideszes képviselők csatlakoztak volna. A miniszterelnök az ATV-nek ezzel kapcsolatban azt mondta, a francia elnökválasztás előtt biztosan nem hoznak létre új frakciót az Európai Parlamentben, és nem is csatlakoznak egyetlen pártcsaládhoz sem.

Az ATV kérdésére, hogy Macron lehet-e az új Merkel, azt mondta: vezetők jönnek-mennek, Magyarország azokkal tárgyal, akit az adott nép megválaszt. Merkellel is együttműködtek, és várják, hogy az új német kormány megmutassa a profilját. Addig is a francia elnök meghatározó személye az európai politikának.

A BBC kérdésére hangsúlyozta, hogy a nincs kolbászból a kerítés azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítőképessége is meghatározza a mozgásteret. A határkerítés elkerülhetetlen, ettől nem lehet eltekinteni, mindenkit meg fogunk akadályozni, akik ellenőrzés nélkül akarnak bejutni az országba. Mint mondta, tudja, hogy az Egyesült Királyságban ez nem annyira nyilvánvaló, de csak ebben az évben több mint 100 ezer ilyen embert állítottunk meg, ezzel nem csak Magyarország területét védjük, mert a többség nem akar itt maradni, hanem tovább akar menni Nyugat-Európa felé.

Szerinte ez egy hosszú filozófiai vitához vezetne, hogy a nyugati országok hogy érzékelik a valóságot, és Magyarországon hogyan érzékeljük azt. Itt a frontvonalon mi nem tudunk filozofálni, hogy milyen lenne az ideális társadalom, mert meg kell védenünk az alapértékeket, Brüsszelben alkalmaznak inkább filozófiai megoldásokat, ez a konfrontáció alapja. Mi a realitások talaján élünk, ők viszont egy buborékban – fogalmazott Orbán Viktor.

Az RTL is kérdezte a miniszterelnököt Völner-ügyben. Orbán azt mondta, nem beszélt erről Varga Judittal, fel sem merült a fejében ez a lehetőség. Azt mondta, az ügyről akkor szerzett tudomást, amikor a hír kikerült a Legfőbb Ügyészség honlapjára.

Hangsúlyozta, hogy a Völner-ügyet kizárólag az ügyészség vizsgálja, a kormányzatnak erre nincs jogköre.

A miniszterelnök nem tud arról, hogy felmerült-e a koronavírus-tesztek ingyenessé tétele, szerinte az emberek inkább a gyorsteszteket használják, a kormánynak viszont kórházi körülmények között használható tesztjei vannak. A tesztek árát a versenyhivatalnak kell megvizsgálnia, azzal ő sem ért egyet, hogy egyes típusok nyugaton feleannyiba kerülnek, mint nálunk.

A korábbi lélegeztetőgép-vásárlással kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: már két éve benne vagyunk a vírus elleni küzdelemben, nehéz visszaemlékezni az elejére. Amikor a vírus felütötte a fejét, alig tudtunk róla valamit, a kormány fel akart készülni a legrosszabbra, egészségügyi szakemberek kalkuláltak, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv, hány ágy, orvos, lélegeztetőgép kell. Akkor azt mondták, 8 és 10 ezer között lehet a lélegeztetett betegek száma a legrosszabb esetben. Ezért azt mondta, szerezzenek be 16 ezret, az a biztos, mert idő nincs. Mint mondta, a vírust sikerült megfogni, most úgy néz ki, 800-1000 darab lélegeztetőgépet kell egyszerre használni, de a legrosszabból kellett kiindulni, mert emberéletekkel nem lehet játszani.

Kásler Miklós kidolgozott egy gyorstalpalót, a lehető legtöbb egészségügyi dolgozót kiképezték a lélegeztetőgépek működtetésére. Arra a kérdésre, mennyit bukhatott az állam ezeken a beszerzéseken, Orbán azt mondta: úgy gondolja, inkább életeket nyertünk.

Emelkedő infláció, külügyi kérdések

Az emelkedő inflációról Orbán Viktor azt mondta: vannak egyszeri intézkedések ez ellen, de a többség állandó, ilyenek a béremelések vagy a 13. havi nyugdíj. Tegnap is konzultált a jegybank elnökével, úgy számolnak, hogy az év vége átlagban egy 5 százalékos inflációt ad, de egy csökkenő ívet feltételeznek. Ezekre a kiadásokra a munka a fedezet, 2010-ben Magyarországon dolgozott több mint 3 millió ember, most pedig több mint 4 millióan – hangsúlyozta.

A Financial Times az ukrán helyzettel kapcsolatban tett fel kérdést. A miniszterelnök szerint két igazodási pont van: a V4-ek és Lengyelország, és az európai miniszterelnökök tanácsának álláspontja. Az EU semmilyen biztatást nem adott Ukrajna számára a NATO- és EU-perspektívát illetően sem. Ameddig lehet, megyünk a lengyelekkel, és próbáljuk tartani az uniós álláspontot is – jelentette ki.

Igyekeztük leválasztani az orosz politikánkat az ukrán politikáról – mondta. Orbán szerint jogunk van ahhoz, hogy jó kapcsolatot ápoljunk az oroszokkal, ugyanakkor támogatjuk Ukrajna függetlenségét is. Ameddig lehet, mind a két kapcsolatrendszernek megadjuk a szükséges tiszteletet – fogalmazott.

Magyarországnak kell egy évben 9-10 milliárd köbméter gáz, ennek a felét szerződtük le most az oroszokkal. 15 évre az éves szükséglet felének mindig rendelkezésre kell állnia, a másik felét beszerezzük a piacon – mondta a kormányfő. Ehhez jön még hozzá az az 1-1,5 millió köbméter, amit behozunk az országba. Például az azerbajdzsáni gáz is egy alternatíva számunkra, de az oroszok mindig szállítanak, ami le van kötve, mindig megérkezik. Az EU is ettől szenved, hogy efölött az oroszok csak akkor szállítanak, ha jó ajánlatot kapnak. A veszély inkább az LNG piaca felől fenyeget, ők azok, akik nem teljesítik a megrendeléseket.

Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban azt mondta: egy része visszavezethető az energiaárak változására, kompenzálni kell a Magyar Villamos Művek veszteségét és a Mátrai Erőműét is, de a költségvetési átütemezések nem 10, hanem 100 milliárdos nagyságrendűek. Úgy döntöttek, hogy a korábban tervezett hiányt le kell vinni, ezt úgy lehet megoldani, hogy a 2022-ben esedékes néhány vásárlást és fejlesztést átütemezik, de nem mondanak le róla, ilyen például a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása.

Az elnökség leül, mindenkinek meghallgatjuk a javaslatát, most is előkerült több név a köztársasági elnöki posztra – mondta a Telex kérdésére a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy az ATV kérdésére kicsivel korábban megerősítette: Novák Katalint jelölik az államfői posztra.

Orbán Viktor egyetlen dologra figyel, arra, hogy ki a főnök, ebből a szempontból nem az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személye fontos, hanem az, hogy ki vezeti a legerősebb ellenzéki pártot – utalt kérdésre válaszolva a miniszterelnök Gyurcsány Ferencre utalva.

Sajnálja ezt a dolgot, ami kialakult – mondta a Völner-üggyel kapcsolatban. Hozzátette, ha ilyen ügyben kikérnek valakit a parlamentből, akkor mindig kiadják.


Szerinte meg kell várni a bírósági ítéletet, akkor lehet Varga Judit vagy akár az ő felelősségéről is beszélni, ha van.

Azzal kapcsolatban, hogy Áder legközelebbi testőrségét is megcélozhatták a Pegasus kémszoftverrel, csak annyit mondott: „látom, hogy az ellenzéki kampány elkezdődött.” Hangsúlyozta: ha valamit tudni akar Áderről, akkor megkérdezi tőle, 30 éve csinálják ezt együtt, ha valami van, megbeszélik egymással. „Ebben jobban megbízom, mint bármilyen műszaki kütyüben” – fogalmazott. A Belügyminisztert megfigyelések szempontjából azzal bízták meg, hogy amilyen képességekkel rendelkeznek az európai országok, olyanokkal nekünk is rendelkezni kell.

Orbán Viktor felidézte, 16 évet töltött ellenzékben, 16-ot kormányon. Eddig az átadás-átvétel mindig sikerült – mondta arra a kérdésre, hogy ha jövőre az ellenzék nyeri meg a választást, zökkenőmentesen átadja-e a hatalmat.

A brüsszeli, kötelező kvótára vonatkozó tervekkel kapcsolatban kijelentette: ami most van, az megfelel az érdekeinknek, innen nem fogunk elmozdulni. Nem vagyunk boldogok, mert ez sokba kerül, egy rendezett bevándorláspolitika kellene, de erre Brüsszel nem hajlandó. Azt szeretnénk elfogadtatni, hogy mindenki, aki be akar jönni az EU területére, még a belépés előtt adja be a kérelmét, ezt bírálják el, és ha a válasz igen, akkor bejöhet az országba. Ma az európai rendezetlenségben egy rendezett ország van, ez Magyarország – fogalmazott.

Az Origo kérdésére azt mondta, Magyarország egy fontos geopolitikai pozícióban lévő ország, ennek megfelelően az érdeklődés a döntések, belső viszony iránt élénk, minden irányból. Mindenki tudni akarja, mire számítson, mi fog a Kárpát-medencében történni. Ráadásul Magyarország nem támogatja az európai föderalista birodalomépítési törekvéseket sem, ezért nem kell meglepődni, ha a titkosszolgálati érdeklődés is megnövekedett az elmúlt időszakban – jelentette ki a kormányfő.

Az új német kancellárral kapcsolatban azt mondta: úgy látja, Németországban erős befolyásra tettek szert azok, akik elképzelnek egy társadalmat, és aszerint akarják alakítani az emberek mindennapjait. Egyelőre két malomban őrölnek, de a magyarok a magyar-német kapcsolatról nem mondhatnak le, nem lenne jó, ha pártpolitikai megfontolások ezeket a jó alapokat is kikezdenék. Ugyanakkor azt kérjük, hogy értünk semmilyen felelősséget ne vállaljanak – fogalmazott Orbán. Szerinte a szilárd talapzatra fel lehet építeni a jövőben is egy jó kapcsolatot.

Nem állnak jól a csillagok, de sose álltak jól – válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre, milyen esély van az unió bővítésére. Szerinte jelenleg egy bővítési ernyedtség lett úrrá az EU-n, mindent megtesz annak érdekében, hogy rábeszélje a vezetőket, hogy bár a Balkán lehet, hogy messze van tőlük, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés. Ha a mostani állapot marad, akkor is mindent meg kell tenni, hogy minden lehetséges bekapcsolódást megadjunk az európai gazdaságba a szerbeknek vagy a bosnyákoknak.

A helyreállítási alap

A helyreállítási alap egy hitel, az EU az összes tagállam nevében hitelt vesz fel, a tagállamok egy részét szintén hitelként, másik részét támogatásként kapják meg, ezért nincs jogalapja senkinek azt mondani, hogy a nekünk járó részt nem adja oda – hangsúlyozta a miniszetrelnök, hozzátéve: ez veri szét az uniót. „Ki fog bízni ezután a Bizottságban?” – tette fel a kérdést. Ezeket a forrásokat már rég ide kellett volan adnia Brüsszelnek – mondta. Szerinte az unió fair versenyről beszél, míg egyes tagállamok már nyáron hozzájuthattak ehhez a pénzhez, mi meg még decemberben sem.

Miután nincs jogalapja a visszatartásnak, ezt a forrást előbb-utóbb megfogjuk kapni – jelentette ki. Szerinte az Európai Bizottság egy politikai játszmát játszik, támadja a kormányt és ezzel támogatja az ellenzéket. Olyan kormányt akarnak, akár az ellenzék személyében, ami nem nemzeti alapon áll – fogalmazott. Ha egy programot megbénítanak, azzal nem fognak célt érni, ha meg minden programoz megbénítanak, véget ér az Európai Unió története – mondta a miniszterelnök.

Karácsony Gergely korábban azt állította a Városháza-üggyel kapcsolatban ordított Pintér Sándor belügyminiszterrel. Ezzelk kapcsolatban Orbán azt mondta, ő még egyszer sem merte felemelni a hangját a belügyminiszterre, ezért becsüli a főpolgármester bátorságát.

A Hír TV kérdésére, hogy szilveszterkor várható-e korlátozás, azt mondta: nap mint nap kéri be az adatokat, ha a helyzet megkívánja, vezetnek be korlátozásokat, de most úgy látja, mintha az utóbbi napokban inkább kedvezőek lennének a járványügyi állapotok. Szerinte karanténnal nem lehet ezt a vírust megfogni. Van egy oltási end és egy védettségi igazolvány, ami kimondja, hogy bizonyos szolgáltatásokat csak így lehet igénybe venni, tervezik, hogy január végén legkésőbb harmadik oltáshoz kötik a védettségi igazolványt – közölte a miniszterelnök.

Mint fogalmazott, 2020 márciusában, mikor berobbant a vírus, mindenki „összehúzta magát”, nem tudtuk, mire számítsunk, azt gondoltuk, hogy a kiadásokat inkább vissza kell fogni. De aztán 2021-re már megvolt a tudás, látszott, hogy nagy gazdasági növekedés jött, ezért döntöttek úgy, hogy megkezdhetik a beruházások mellett a bérek emelését is – mondta Orbán Viktor. Szerinte az újraindítás sikeres volt, sokan mondják, hogy egy választási spekulációról van szó, de szerinte kizárólag a piac újraéledése adta meg a kormányzatnak a lehetőséget és a bátorságot. A nyugdíjaknál vállaltak egy kockázatot, hogy a 13. havi nyugdíjnak az egészét próbálják meg visszaadni 2022-ben.

Azzal kapcsolatban, hogy korábban hogyan rögzíthették az Alkotmányvédelmi Hivatalban Kövér László titkosszolgálattal kapcsolatos beszédét, azt mondta Orbán Viktor:

van, amikor titkosan beszélnek, ami ott elhangzik, az egy minősítést kap, van, amikor szakmai körben beszélnek, de az nem titkos – ez történt ebben az esetben is.

Ha egy minősítéssel ellátott rendezvényen hangzott volan el, és onnan szivárgott volna ki, annak következményei kellene, hogy legyenek.

Az ellenzék által emlegetett, feles többséggel történő alkotmányozásról azt mondta: ez egy komolytalan dolog. „Visszaadom a diplomámat, ha ebből egy szó is igaz” – fogalmazott a kormányfő. Magyarországon egy szigorú alkomtánmyos rend van, ez „nem egy kóceráj, nem egy sufni”, nem lehet kihúzogatni dolgokat belőle – mondta.

Orbán hangsúlyozta: 20-30 éve dolgozik azon, hogy a kelet-nyugat törésvonal eltűnjön, de a különbségek nem eltagadhatóak. A világháború után a kontinens egyik felét megszállták az oroszok, másikat az amerikaiak, kulturális értelemben is. Az oroszok megpróbálták itt felépíteni a „homo szovjetikuszt”, mi ellenálltunk, ez az embertípus itt nem tudott szárba szökkenni, és mivel védekezni kellett, a nemzeti identitásunkat folyamatosan erősítettük – tette hozzá. Szerinte a magyarok életösztönévé vált, hogy a minket átformálni akaróknak ellenállunk. Azt szeretné, hogy a nyugatiak megértsék, hogy Európa nem csak az amerikaiak által elfoglalt kontinensrész történelmét jelenti, hanem a szovjetek által elfoglaltét is. Mint fogalmazott, napi erőfeszítéseket kell tenni, hogy átlendüljünk az ebből adódó konfliktusokon.

Az AP kérdésére azt mondta, amikor Brüsszelben találkozott az osztrák kancellárral, azt mondta, 30 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországról Ausztriába, ők azok, akik elérték a határt. Van egy brüsszeli szám is, ami pedig 50 ezres, tehát nem tudjuk pontosan, hány illegális határátlépés történik.

Pintér Sándor azt mondta, 2010 óta nem volt törvénytelen megfigyelés Magyarországon, a miniszterelnök ebben bízik – válaszolta egy újabb Pegasus-üggyel kapcsolatos kérdésre.

A kormányzat nem egy hatóság, ami a közmédia felett áll – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: a kormánypárt soha nem fog nyomást gyakorolni a közmédiára abban, hogy mit tegyen és mit ne tegyen, ilyen szempontból a választások tiszták lesznek. A magyar sajtóban sokféle vélemény megjelenik, ez különbözik a nyugati társadalmakétól – tette hozzá a kormányfő. Szerinte a magyar sajtó 50 százaléka keresztény-konzervatív, másik 50 százaléka pedig liberális, progresszív.

Szerinte Brüsszelben ma már mindenki egyetért azzal, hogy a migránsokat meg kell állítani, de van egy hatályban lévő jogrend, ezt még 2015 előtt írták, békeidőben, nem erre a helyzetre, amiben vagyunk, és az európai hatóságok ezt a jogot alkalmazzák. Most Magyarország ennek az áldozata, a jogrend miatt el vagyunk ítélve, de itt a realitás, amit mindenki elfogadott. Szerinte a valósághoz kell igazítani az európai szabályokat, a 26 miniszterelnök ezt kérte az Európai Bizottságtól.

Ötven nappal a választás előtt teszik majd közzé a Fidesz listáját, de a választás időpontját egyelőre még nem tűzték ki, nem lehet pontos dátumot mondani – közölte az Index kérdésére a miniszterelnök.

A Szputnyik vakcinával oltottak utazási nehézségeiről azt mondta Orbán Viktor: próbálkoznak, de egyelőre vastag falak vannak előttük. A Sinopharmmal jobb a helyzet, mert azt a WHO már elismerte, az orosz oltóanyagot viszont nem, holott látjuk, hogy biztonságos. Várják, hogy a nemzetközi hatóságok rányomják a pecsétet, addig a kormány vár, a harmadik oltásnál lehet olyan vakcinát kérni, amit elfogadnak nyugati országokban – tette hozzá.

Ausztria megmaradt a korábbi védekezési rendszernél, mi pedig áttértünk az oltás alapú védekezésre, ezért az osztrák történéseket figyeljük ugyan, de nem vonunk le belőle közvetlen tanulságokat

 – mondta a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, hogy továbbra is Ausztriát tekintjük-e labornak a járvány elleni védekezésben.

Orbán Viktor közölte: a kormány felhatalmazta az Operatív Törzset, hogy döntést hozzon azzal kapcsolatban, hogy a harmadik oltás beadatásához kössék a védettségi igazolvány érvényességét.

Fontosnak tartja, hogy a harmadik oltás működjön, mert az emberek be fognak sokallni, mert „az oltás mégis csak egy bizalmi kérdés” – fogalmazott a miniszterelnök. A nemzetközi hírek szerint úgy tűnik, az omikron nem okoz súlyosabb tüneteket, ezért bízik benne, hogy az egészségügyben megjelenő fertőzötteknek csak a száma nő meg, az álalpotuk nem lesz súlyos.

Szerinte a Völner-ügyben nem tudni, mi az igazság, mert Völner Pál tagadásban van. Ha nem lenne tagadásban, egyszerűbb lenne a helyzet. Ilyenkor le kell mondani az állami tisztségviselésről, ezt Völner meg is tette, ahogy várták tőle.

A hvg.hu kérdésére, hogy a választási eljárási szabályokban, a választási kerületek határaiban várható-e változás, illetve hogy felmerült-e a választás elhalasztása, a miniszterelnök úgy fogalmazott: ez eddig nem merült fel, választásnak lennie kell. Mint fogalmazott, ez nem Amerika, hogy bármikor változtatgatni lehet a választási szabályokat.

Volt egy Pfizer-vakcinabeszerzés az unióban, abban részt vettünk, később volt egy ilyen gyerekek számára is, abban is részt vettünk, ekkor az EU felajánlotta, hogy meghosszabbítjuk-e az első beszerzésben való részvételt, akrra a kormány nemet mondott – szögezte le a kormányfő. Amikor viszont utána az EU egy omikron variánsra specializálódott Pfizer-beszerzésről kérdezte Magyarországot, arra igent mondtunk – tette hozzá.

A miniszterelnök azt mondta, nem szeretne visszatérni a lezárásokon alapuló járvány elleni védekezéshez, de kizárni semmit sem lehet. Mint mondta, itt emberek haltak meg, az együttérzésnek, empátiának volna itt helye, hogy akik veszteséget szenvedtek, úgy érezzék, velük is törődnek, ezeknek a gesztusoknak lenne helye, ehhez képest azon veszekednek, hogy hányan haltak meg pontosan, ez szerinte ad egy „rossz atmoszférát”. Orbán Viktor azt mondta, a halálozási többletszámot kell nézni. A védekezésben szerinte mindenki kiteszi a lelkét, de elégedettnek nem lehet lenni, mert emberek haltak meg. Egyelőre úgy látja, a kormány tudja védeni azt a pozícióját, hogy mindent megtett, amit meg lehetett tenni, sőt, beszerzett például olyan vakcinákat is, amit mások nem. „Jó lelkiismerettel tudom vállalni a felelősséget” – jelentette ki.

A családtámogatási rendszernél a miniszterelnök szükségesnek látná, hogy esetleg alkotmányos védelmet kapjon, hogy ebből a szeintől visszavenni már nem lehet, de ez a választás előtt szerinte már nem várható.

Nem szabadna, hogy kapcsolat jöjjön létre a pénzügyi kérdések és ideológiai megfontolások között – mondta Brüsszellel kapcsolatban Orbán. Szerinte amit a brüsszeli bürokraták csinálnak, gyengíti az unió versenyképességét. Egy idő után az EU be fogja látni, hogy ahogy ő halad, az lassabb tud lenni, mint azoknál, akik a dolgokat nézik, a kereskedelmet vagy a beruházást – tette hozzá.

Völner Pál ügyével kapcsolatban azt mondta, mivel az ügyészség nincs a kormány alá rendelve, nem meglepő, hogy aközlemény kiadása előtt ő maga nem tudott az egészről. „Akkor lett volna baj, ha tudtam volna” – fogalmazott a miniszterelnök. Ha tudomása lenne ilyesmiről, azonnal fel kellene lépnie ellene – tette hozzá. Van a Fideszben egy fegyelem, de a képviselői mandátumot nem lehet elvenni senkitől – mondta a 24.hu kérdésére.

Arra a kérdésre, hogy kínai és orosz vakcinát rendelünk-e, Orbán azt mondta, jelen pillanatban nincsen rá szükség. Ha a raktárak kiürülnek, a miniszterelnök szerint most már csak nyugati vakcinát hozunk.

Arra kéri az orvosokat, hogy vállaljanak karácsonyi ügyeletet, mert mint mondta, nem szeretne szigorúbb eszközökhöz nyúlni. Korábban a Magyar Orvosi Kamara tett közzé egy videót arról, hogy nehezen állnak össze az intézményekben a karácsonyi ügyeleti műszakok, mert ezeket önként kell vállalniuk a dolgozóknak. A miniszterelnök azt mondta, azért van az Országos Kórházi Főigazgatóság, hogy ezt megolja, az eddigi években is sikerült ezt kivitelezni valahogy.

Márki-Zay Péter korábbi kijelentésére, miszerint kevesebb vizet és áramot kell használni, és azzal is kevesebb lesz a rezsi, Orbán Viktor úgy reagált: az ilyen kijelentés kívül esik az ő „koordináta-rendszerén”.

A kormány tudott róla, hogy a WHO kiadta és elismerte a kínai vakcinát, a Szputnyikkal kapcsolatban pedig két gyárban is jártak a magyar szakemberek Oroszországban, ezeket az ellenőrzési köröket nem hagyhatták ki – jelentette ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy a kormánynak vannak-e adatai a koronavírus miatt kórházban fekvő oltott és oltatlan betegek arányáról, Orbán Viktor annyit mondott: az NNK minden adatot gyűjt és elemez, néha összeállítanak erről egy-egy tájékoztatót ezeket érdemes elolvasni.

Arra a kérdésre, hogy mi az oka, amiért nem ejti ki Márki-Zay Péter nevét, Orbán úgy reagált: „mi hasznom lenne az ellenkezőjéből?”. Azt elismerte, hogy kínosan ügyel erre.

atv.hu

Hirdetés
Címkék:
Kapcsolódó cikkek