A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával. Azt a magyar és lengyel álláspontot is megcáfolja a főtanácsnok, amely szerint nem megfelelő eljárásban és jogalap hiányában hozták meg ezt a rendeletet. Mint ahogy alaptalannak tartja azt az érvelést, hogy az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás már megfelelő eszköz ezen problémák kezelésére – írja a hvg.hu.
Előzmények
Egy éve a komoly kérdés volt, hogy vajon a magyar és a lengyel kormány hajlandó-e megvétózni a hétéves költségvetést, a helyreállítási alapot azért, mert a tagállamok többsége az uniós pénzek felhasználását jogállamisági feltételekhez akarja kötni. Budapest és Varsó végül elállt a vétótól, cserébe kaptak engedményeket. Egyrészt kimondták, hogy a jogállamisági mechanizmusnak nem lesz visszamenőleges, tehát a 2014-2020-as költségvetésre érvényes hatása. Továbbá a két tagállam megtámadhatja a rendeletet az Európai Bizottság előtt, és ha az Európai Bíróság ítéletet hoz ebben az ügyben, akkor a jogállamisági eljárásról szóló kézikönyvbe belefoglalják annak releváns megállapításait.
A jogállamisági mechanizmus az EU pénzügyi érdekeit hivatott védeni. Akkor lehet alkalmazni, ha a jogállamisági elvének (elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségének) sérelme veszélyezteti az uniós források felhasználását. Ilyen esetekben a tagállamnak járó juttatások csökkenthető, felfüggeszthetők, visszavonhatók. Az eljárás viszonylag rövid, 7-9 hónapos és végig az Európai Bizottság felügyelete, döntő befolyása alatt áll
A két uniós tagállam még márciusban támadta meg a luxembourgi testületnél a tavaly elfogadott kondicionalitási rendeletet, pontosabban azt a részét, hogy a jogállamisági mechanizmust lehet alkalmazni a tagállamokkal szemben a nekik járó EU-s források kifizetésének felfüggesztésére.
Varga Judit úgy indokolta a döntés megtámadását, hogy “a kondicionalitás rendelet számos súlyos hiányosságban szenved és összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Hibás a jogalapja, megkerüli az uniós alapszerződéseket, ráadásul durván megsérti a jogállamiság alapkövetelményeit, különösen a jogbiztonság és a normavilágosság elveit”.
“Az uniós jogállamisági eljárások mára ideológiai alapú politikai boszorkányüldözéssé váltak, megosztották a tagállamokat: párbeszéd helyett egyoldalú vádaskodást, kölcsönös megértés helyett feloldhatatlan konfliktusokat szültek, és a demokratikus véleménycsere helyett a politikai érdekérvényesítés eszközeivé váltak” – írta közösségi oldalán a miniszter.
Fontos látni, hogy az Európai Unió Bírósága csak jövőre hozhat ítéletet, de a főtanácsnoki szakvéleményből az irány kiolvasható. Ugyanakkor az EUB-nek nincs jogi kötelezettsége arra, hogy a főtanácsnoki döntéssel egyetértő döntést hozzon, de általában azzal megegyező ítéletet szokott születni.
Mind Magyarország, mind Lengyelország számára komoly anyagi tétje van a kérdésnek: a döntés érinte a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítására vonatkozó alapot érinti (Magyarországnál ez 7,2, Lengyelországnál 36 milliárd eurót jelent), továbbá a 2021–2027-es EU-s költségvetésből járó, az előbbieknél jóval magasabb összeget is.
atv.hu