„Buzdítok mindenkit, hogy majd vegyen részt rajta, mert Brüsszel megtámadta Magyarországot” – ezzel indokolta július végén Orbán Viktor, hogy miért van szükség a gyermekvédelminek nevezett népszavazásra. A referendumot azután hirdette meg a kormány, hogy a parlament megszavazta az úgynevezett pedofiltörvényt.
A Momentum éppen ezt kifogásolja. Szerintük nincs értelme olyan kérdésben népszavazást kiírni, amiben az Országgyűlés már döntött. A többi között ezért támadták meg a kormány népszavazási kezdeményezését a Kúriánál. „Senki nem tudja eldönteni, hogy a parlamentnek milyen feladatai következnek ebből a népszavazásból. Innentől kezdve ez az egész egy kamu népszavazás. Csak arra jó, hogy szexuális kisebbségekkel szemben a magyar gyűlöletkeltő kormány gerjessze a feszültséget. Ez nem egy nemzeti érdek, nekünk a béke az érdekünk” – nyilatkozta híradónknak a Momentum elnöke.
Bőven akad majd feladata a Kúria bíráinak. A Momentum beadványán felül ugyanis még 23 felülvizsgálati kérelem érkezett be a testülethez.
A Kétfarkú Kutyapárt is panasszal élt, mert – ahogy a párt elnöke fogalmazott –, amikor a kormány már sokkal viccesebb, mint ők, akkor viccpártként is rákényszerülnek arra, hogy komolyan politizáljanak.
„Amennyiben az igen nyer, egész egyszerűen nem lehetne végrehajtani az eredményt. Például, hogyha az egyiknél igen lenne a válasz, az azt jelentené, hogy mostantól nyugodtan lehetne pornót mutatni hároméveseknek. Ebből azért látszik, hogy ők sem gondolták annyira komolyan ezeket a kérdéseket”
– hívta fel a figyelmet híradónknak nyilatkozva Kovács Gergely a párt elnöke.
A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet értékelése is hasonló. Az általuk benyújtott kérelemben azzal érveltek, hogy népszavazási kérdések korlátozzák a gyermekek szabad tájékozódását. „Ha a Kúria úgy dönt, hogy legalább egy vagy legalább néhány kérdésben is kiírható a népszavazás, akkor innen kezdve további jogi korlátja nincs annak, hogy a népszavazást kiírják. Lehet ugyan Alkotmánybírósághoz beadványokat írni, de az Alkotmánybíróságra nem vonatkozik ilyen záros határidő” – magyarázta híradónknak nyilatkozva Lövétei István, alkotmányjogász.
A Kúriának 90 napja lesz a beadványok elbírálására, de Lövétei István alkotmányjogász szerint ennél hamarabb fog dönteni a testület.
atv.hu