Palkovics László törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, miután az Európai Bíróság tavaly ősszel kimondta, hogy a felsőoktatási törvény módosítása sértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezéseket.
Palkovics László innovációs miniszter törvényjavaslata szerint “az oklevelet adó képzési tevékenység folytatására, a külföldi felsőoktatási intézményben folyó oktató és kutatómunkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni – és “a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak.”
Előtte a törvényjavaslatban az szerepel: “Magyarország területén az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben nem részes államban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által – a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűsége – tárgyában kötött nemzetközi szerződésben az szerepel.
A Magyarországon nyújtott képzés a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű, a képzés felvételi követelményei megfeleltethetőek az intézmény képzésével egyenértékű képzést nyújtó államilag elismert felsőoktatási intézményre vonatkozó felvételi követelményeknek, és az oklevelet adó képzési tevékenységét az oktatási hivatal kérelemre engedélyezte – tartalmazza a javaslat.
Hogy a vita lezárható legyen…
Az általános indoklásban Palkovics László azt írja: annak érdekében, hogy a vita lezárható legyen (Európai Bizottság, Európai Bíróság), a törvényjavaslat egy más európai országban már bevált, hatályos jogszabály magyar jogrendbe történő átültetésére tesz javaslatot.
A javaslat a bajor jogot alapul véve eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államban (EGT-állam) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben nem részes államban (nem EGT-állam) székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországi működésére – hangsúlyozza a miniszter.
Az új előírást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményére építve, a bajorországi szabályozás (Bayerisches Hochschulgesetz) mintájára, a felsőoktatási tevékenység folytatására vonatkozó szakasz feltételeit lefordítva és tükröztetve emelheti be az Országgyűlés a hazai rendelkezésekbe.
A kormány a javaslat tartalmáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely ezzel kapcsolatos kifogást nem jelzett – írja az indoklásban Palkovics László, megjegyezve: mivel a rendelkezések más tagállamban hatályos, az uniós testületek, intézmények által sem kifogásolt szabályozás átvételét jelentik, a kiigazított felsőoktatási törvény vonatkozó szakasza vélhetően minden további próbát kiáll majd.
A Magyarországon működő egyetemek jelenleg is teljesítik a pontosított elvárást, vagy annak különösebb nehézség nélkül képesek lehetnek megfelelni – teszi hozzá.
A CEU ugyanakkor képzései nagy részét már 2019-ben Bécsbe költöztette.
Hiller István volt oktatási miniszter, a parlament szocialista alelnöke a törvénymódosító javaslat kapcsán érdeklődésünkre azt mondta: a Palkovics László miniszter által benyújtott tervezet nemhogy kedvezne a CEU esetleges visszatérésnek, hanem a feltételeket még szűkebbre szabja. És nem új rendelkezéseket alkotnak, hanem egy meglévő, az Európai Unióban elfogadott jogi koncepciót vesz át a javaslat.