Nem először beszélt Orbán Viktor az augusztus 20-ai Kossuth téri ünnepségen arról, hogy a Nyugat nem elég vonzó a számunkra többé.
A miniszterelnök már egy júniusi rádióinterjújában a COVID/különleges jogrend miatt a magyar kormányra zúduló nyugat-európai bírálatok apropóján úgy fogalmazott: ha ránéz az ember az európai térképre, akkor egészen megdöbbentő dolgot lát. “Én egy olyan miniszterelnök vagyok, aki részt vett 1988-ban a Fidesz megalakításában, és én jól emlékszem arra, hogyha az a szó, hogy Nyugat, elhangzott, akkor ott csak pozitív képzettársítások történtek”.
A szocialista kritika: a “Coca-Cola mámor”, és a “verik a feketéket”
A júniusi műsorban Orbán Viktor idézett is az akkori szovjet propagandából, miszerint “a feketéket bezzeg verik Amerikában” – amin mint mondta, jót nevettek -, meg hogy “Coca-Cola-mámorban fetrengenek a fiatalok Nyugaton”. Ennyit tudott a szocializmus kritikaként mondani a Nyugatról – magyarázta a műsorban. Mint mondta, itt akkor mindenki úgy gondolta, hogy nincs bonyolult dolga a kommunisták összeomlása és a szovjetek távozása utáni magyar vezetésnek: azt kell csinálni, amit ott, mert ott minden rendben van.
Harminc évvel később…
“Na, most ránézek Nyugat-Európa térképére, harminc évvel később, és azt látom, hogy emberek halnak meg, mert nem tudják őket ellátni. Azt látom, hogy a négy legnagyobb európai gazdaságból hármat meg kell mentenünk, mert a pénzügyi csőd felé rohan… Azt is látom, hogy a törvény meg a rendőrség kivonul az utcákra, és erőszakhullám söpör végig, szobrokat döntögetnek, áldatlan állapotok vannak, bandaháborúk zajlanak civilizált nyugat-európai országok gyönyörű szép kisvárosainak az utcáin”. Szóval, ránézek azoknak az országaira, akik ide üzengetnek nekünk, hogy hogyan kell helyesen élni meg jól kormányozni, meg jól működtetni a demokráciát, és nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek – Orbán Viktor júniusban ebben az interjújában európai értékválságról nem beszélt.
Azt viszont még az interjú elején külön nyomatékosította, hogy ő Nyugat-Európával kapcsolatban a hanyatlás kifejezést nem használja, “mert, ugye, nem mai gyerek” – és emlékszik, hogy a kommunista időkben egyfolytában a Nyugat hanyatlásáról beszélt a kommunista párt meg Moszkva, “és az olyan mulatságos volt”.
Miközben, ha kimentek, látták, hogy tele vannak a polcok, az emberek sokkal boldogabbak, mint mi, meg szabadabbak, és közben itthon a Nyugat hanyatlásáról beszéltek. “Az egész képtelenség volt” – magyarázta Orbán Viktor júniusban a Kossuth Rádióban.
Más interjúiban is inkább azt a kifejezést használta, hogy “hátrálásban van”, vagy “visszaszorulóban van” az Európai Unió, és ezért kell beszélnünk a problémákról.
A Kossuth téren az augusztus 20-ai beszédében Orbán Viktor kijelentette – ez kapott visszhangot is -, hogy a Nyugat elveszítette a vonzerejét a mi szemünkben. “A legmélyebb kétségek gyötörnek bennünket. Most nem a hazánk, hanem az európai civilizáció jövője miatt. Ráadásul kontinensünk nemzetei széttartó pályán haladnak. Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról” -sorolta a különbségeket. Helyette, mint mondta, “istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik. Eközben Közép-Európa népei éppen visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeink és szüleink iránti kötelességet, ezért mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat”.
Barátok összegyűjtése
Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy Magyarország számára minden uniós egyeztetés kiváló lehetőséget jelent “a barátok összegyűjtésére”. Mert, ugye, Magyarország azért száz éven keresztül az első világháborútól számolva mégiscsak elszigeteltségben volt – emlékeztetett egy másik Kossuth Rádiós interjújában.
A január 9-ei kormányinfón a Karmelitában fogalmazott úgy a Trianoni száz éves évforduló kapcsán, hogy véget ért Magyarország számára a “száz év magány” korszaka. Ezt a korszakot egy másik alkalommal úgy írta le, hogy “egy kisantant nevű vasgyűrűt hoztak létre Magyarország körül, egyfajta karantént, és ez a száz év magány korszakát hozta el Magyarország számára. A térségben nem voltak barátaink a lengyeleket leszámítva, akik az ősidők óta azok, de a szomszédos világban nem”. De ez a korszak véget ért, sok minden megváltozott, és nekünk barátokat kell találnunk és gyűjtenünk, “ezért van a V4-ek” – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint “az északi barátok” mellett ugyanakkor délre is kellenek barátok, “és a szlovénok és a szerbekkel való együttműködés kiváló” – erősítette meg az elmúlt hetekben, Trianon száz éves évfordulója kapcsán többször is. A horvát–magyar viszonyt szerinte “néha egy-egy konkrét ügy meg egy-egy horvát politikus azért megbillenti”, de Szlovéniával és Szerbiával szépen épül a baráti kapcsolatrendszerünk, a szövetségesi viszony. S egy ilyen, Európa jövőjéről szóló konzultáció lehetőséget adott nekünk arra, hogy a szerbekkel és a szlovénokkal nyilvánosság előtt együtt gondolkodjunk, hogy lássa mindenki, hogy ezek az országok hasonló módon képzelik el a jövőjüket – mondta a nemrégiben Európa jövőjéről rendezett online konferencia kapcsán, melyen Vucic szerb elnök és Jansa szlovén miniszterelnök vett még részt.
A “vastörvény”
Orbán Viktor egy másik alkalommal a kérdéskörben azt fejtette ki, hogy “van egy vastörvény” – kicsit nyersebben fogalmazva ezt úgy magyarázta el, hogy “van ez a világ, a mi világunk, ami mondjuk a németek, meg az oroszok világa között van. Ez egy földrajzi terület, s a kérdés a történelem során leginkább úgy hangzott a mi számunkra – és a velünk egyívású népek számára -, hogy ezt az orosz és német területek közötti világot ki fogja és hogyan fogja megszervezni”.
Mint kifejtette, a második világháború végéig a németek próbálták ezt megszervezni, aztán meg bejöttek a Szovjetunióval ide a kommunisták, és akkor meg keletről próbálták megszervezni. Orbán Viktor szerint a tanulság az: “meg kéne próbálnunk egyik vagy másik helyett inkább saját magunknak megszervezni ezt a térséget, az itt élő népeknek. Magyarország jó társ ebben, és keressük azokat az országokat, akikkel mi magunk, közösen szervezhetjük meg ennek a gazdasági és politikai térségnek az életét”.
Hogy lesz így egység?
A most péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnököt a műsorvezető Nagy Katalin arról kérdezte, hogy a mostani az összetartozás éve is, de – utalva a miniszterelnök beszédére – azt vetette fel, úgy tűnik megint különbség van Kelet és Nyugat-Európa értékrendje között, és hogy nekünk más célokat kell megfogalmaznunk. “De hogy lesz így egység?” – kérdezte.
Orbán Viktor erre Kövér László június 4-ei, a Trianon-emléknapon “nagy meggyőző erővel” elmondott parlamenti beszédéből idézett: ha az ember végigtekint a magyar politikai gondolkodás történetén, akkor azt látja, hogy az elmúlt 150 évben a közjogias gondolkodás került előtérbe. Ennek szerinte nyilván az volt az oka, hogy az Osztrák-Magyar Monarchián belüli kapcsolatrendszer folyamatosan jogi természetű vitákat generált. De a trianoni országvesztés után az ország újraszervezése is közjogi formában vetette fel a kérdéseket – tette hozzá. Aztán mint mondta, a különböző megszállások utáni időben is csak arról gondolkodtunk – “ő is ebben nőtt fel”, hogy a kommunistákat hogyan lehet úgy megdönteni és a szovjeteket kiszorítani, hogy lehetőleg senki ne haljon bele, ne kelljen embert ölni, és lehetőség legyen arra, hogy az alkotmányjog, a közjog kényszerítő eszközeivel szorítsuk vissza a szovjeteket, buktassuk meg a kommunistákat, és legyen szabadság és demokrácia.
De – hangsúlyozta a miniszterelnök – volt másik 850 évünk is, amikor ez nem így volt, azaz nem közjogias természetű volt a magyar gondolkodás, hanem alapvetően nagy politikai kérdésekről tudtunk gondolkodni.
Aztán Orbán Viktor hosszan sorolva az akkori kérdéseket – hol van Magyarország, mekkora a népessége összevetve a szomszédainkkal, mekkora területet tudunk megvédeni, fenyegetést jelentenek-e a szomszédaink, tudunk-e velük egyeztetni, kik a legközelebbi “nagyok” és rá akarnak-e lépni a torkunkra, el tudjuk-e kerülni a konfliktusokat, vagy bele kell-e állni a küzdelmekbe, “mint ahogy bele kellett állni a törökkel, hogy egy példát mondjak” – megállapította, hogy a magyar politikának ez az “elegánsan mondva” geopolitikai-geostratégiai dimenziója “elenyészett”.
A “nagyfiúk”: a németek, az oroszok és a törökök
De mint Orbán Viktor a mostani rádióinterjúban hozzátette, ő azt szeretné, – és olyan időket is élünk szerinte -, amikor van értelme, hogy ez a gondolkodásmód visszajöjjön. Hiszen jól látható, hogy Magyarország ott van, ahol a honfoglalók kialakították: tehát továbbra is a “nagyfiúk” a németek, az oroszok meg a törökök. Az ezekhez való viszony kulcskérdés, fontosabb mint bármilyen közjogi kérdés Orbán Viktor szerint.
De…
A szomszédainkkal való viszony, ahol az elcsatolt területeink egy része az ott élő magyarokkal együtt van, szintén kulcskérdés a számunkra – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök meggyőződése szerint ez nem közjogi kérdés, hanem sok szempontból politikai, akarat, szándék és erő kérdése. “Mi a viszony velük? Tív évet fektettünk bele, én magam is rengeteg erőt, energiát, hogy a szomszédainkkal kialakítsunk egy olyan viszonyt, hogy azt lehessen mondani, hogy a magyarokat nem elszigetelni akarják a szomszédai – ez volt száz éven keresztül az ő politikájuk – hanem készen állnak arra, hogy együttműködjenek velünk. Ehhez nekik is kellett változni, de nekünk is más megközelítéseket kellett alkalmazni” – magyarázta a szomszédságpolitikáról. Trianon századik évfordulójának az évében méltatta a korábban soha nem látott jó viszonyt a szerbekkel és a szlovákokkal, az elmúlt tíz év “fantasztikus fejleményeinek” nevezve ezt. A miniszterelnök szerint az elmúlt tíz esztendő azt mutatja, hogy aki a magyarokkal együtt akar működni, az megtalálja ennek a módját, sőt jól is jár.
Nem kell a németek, vagy oroszok “hóna alá futni”
Orbán Viktor szerint kialakult “egy Közép-Európa építkezés lehetősége”. Ezért szerinte ma már nem arról kell gondolkodnunk, mint az elmúlt 100-150 évben gondolkodtak a közép-európai népek, hogy hol találnak maguknak náluknál jóval nagyobb protektorokat, “a németek hóna alá fussanak, a szovjetek hóna alá, vagy a Portánál (törököknél) kopogtassanak”. Hanem ahelyett, hogy egymással szemben keresnénk protektorokat, most itt a lehetőség, hogy összeálljunk, megpróbáljunk együttműködni, megpróbáljuk megszervezni magunkat – jelentette ki. Meggyőződése szerint “a fantasztikus életlehetőséget”, amit tudásban, szellemben, energiában, gazdasági potenciálban Közép-Európa jelent, a szuverenitásunkat természetesen megőrizve, “valahogy összerendezzük”.
A vezérhajó: Lengyelország
Orbán Viktor szerint ehhez tudomásul kell vennünk, hogy egy vezérhajóra szükség lesz, de ezt most nem kell idegenből hívni, mert Közép-Európában van vezérhajó, ezt Lengyelországnak hívják – jelentette ki a legfrissebb rádióinterjújában. Meg is indokolta, miért mondja ezt: Lengyelország egy negyvenmilliós ország, fantasztikus fejlődéssel, komoly hadsereggel és hatalmas gazdasági potenciállal, és szerteágazó érdekekkel ebben a régióban. “Ha jól rendezzük el a mi saját hajóinkat, a csapatainkat a lengyelek körül és meg tudunk velük egyezni, akkor Közép-Európa sokkal inkább képes lesz az érdekeinek a megvédésére, gazdagabbak leszünk, gyorsabban fogunk fejlődni, mintha külső protektorok után néznénk”.
“Ez itt a dilemma”
Péntek reggel a rádióinterjúban a műsorvezető kérdésére Orbán Viktor cégül azt mondta: “ez itt a dilemma”, erről próbált beszélni a Szent István napi ünnepségen, “és próbálta biztatni a honfitársakat a tekintetben, hogy nem kell félni az ilyen dimenziókban való gondolkodástól, mert mert 850 éven keresztül az elődeink ezt elég bátran megtették”.
A fehérorosz helyzet megítélésében mindenesetre megegyezett a magyar kormány álláspontja a lengyelekével, pontosabban Szijjártó Péter – némi késéssel – a Facebook oldalán tudatta, hogy a lengyel álláspontot osztja a magyar kormány.
Előtte Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta, hogy Fehéroroszországban nemzetközi megfigyelők részvételével meg kell ismételni a választást. Orbán Viktor a szerdai EU-s egyeztetés előtt tette világossá, hogy egyetértés van a V4-ek között Fehéroroszország ügyében, a lengyel álláspontot a V4-ek mindegyike – így Magyarország is – a leghatározottabban támogatta.
A Balti-tengertől le a Balkánig
Orbán Viktor 24 órán belül kétszer mondta el, hogy a lengyeleknek kell lenniük a zászlóshajónak a térség együttműködésében. “Évszázadok ködébe vész, mikor kínálkozott legutóbb ilyen remek esély, hogy a közép-európai népek a lengyel vezérhajó körül okosan elrendeződve a Balti-tengertől le, a Balkánig maguk szabják meg saját sorsukat. Mi, magyarok ma annyit tehetünk, hogy felkészülünk az együttműködésre, és sürgetjük barátainkat, emlékeztetve őket, hogy a csillagok szerencsés együttállása nem tart örökké” – fogalmazott a tegnapi ünnepi beszédében.
Kormányközeli forrásaink szerint a lengyel vezető szerepet, a geopolitikai realitásokból adódó tézist Orbán Viktor nem most fogalmazta meg először, és politikai szövetségesei Kaczynski és Mateusz Morawiecki miniszterelnök értik ezt – és az ideológiai/kulturális közelség is megvan.
S ahogy tavaly Macron-Orbán tengelyről beszéltek Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké jelölésekor, kiegészülve a V4-ekkel és az olaszokkal, a legutóbbi maratoni uniós csúcs után – ahol az EU hétéves költségvetéséről és a 750 milliárdos uniós segélyalapról született megállapodás – Orbán Viktor a lengyel miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón jelentette be: Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte a nemzeti büszkeségét is az EU-csúcson. A sajtótájékoztatójukon a miniszterelnök azt mondta, “a tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet felettünk”.
A Balkán is tele van válaszra váró kérdésekkel
Orbán Viktor és Morawiecki a nyugat-balkáni régió uniós integrációjának a kérdésében is azonos platformon álltak az EU-csúcson. A brüsszeli megállapodást az EU-költségvetés bővítésre elkülönített összege szempontjából is sikeresnek tartották. A miniszterelnök szerint Szerbia nélkül nincs jól működő európai biztonsági architektúra. Morawiecki szerint pedig az Európai Uniónak kell ott lenni a Nyugat-Balkánon, melyen ha vákuum keletkezik, akkor azt Oroszország, Törökország vagy Kína töltheti ki.
A miniszterelnök a Trianoni száz éves évforduló alkalmából a sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriánál június 6-án mondott beszédében is kitért a Balkánra, annak kapcsán, hogy “a világ mozgásban van”. Úgy fogalmazott, hogy “a változások tektonikusak”, az Egyesült Államok nem egyedül ül már a világ trónján, Eurázsia gőzerővel épül újra, az Európai Uniónk eresztékei recsegnek, és most egy szaltó mortáléval reméli megmenteni önmagát. Keleti szomszédunk lába alatt remeg a föld. A Balkán is tele van válaszra váró kérdésekkel – fogalmazott, hozzátéve, hogy “új rend van születőben”.
Kormányközeli forrásaink megfogalmazása szerint a miniszterelnök Nyugat-Balkán stratégiája “nem újkeletű”. Ezt nemcsak az mutatja, hogy az Európai Unió bővítési biztosa Várhelyi Olivér. Forrásaink nem tekintik “részletkérdésnek” azt sem, hogy Orbán Viktor dolgozószobájában évekkel ezelőtt, az Országházban a térség térképe függött a falon.