Volt nyilvános autodafé október 13-án este a Lendvay utcában?
– Nem. Miért kellett volna hogy legyen?
Mit látott a miniszterelnök szemében, amikor kiderült, elveszítették Budapestet?
– Nem tartozom azok közé, akik a miniszterelnök úr szemét vizsgálva keresik a megfejtést, különösen, hogy mindenki, így ő is elmondta, amit az eredményről gondol.
Új időszámítás kezdődött, vége az évtizedes álomnak, a centrális erőtérnek.
– Mindenki reálisan szembesült az eredményekkel. Mi október 13-án este azt láttuk, hogy a kormány támogatottsága országosan erős, a szavazatok 52-53 százalékát megkaptuk, a választásokon résztvevő szavazók többsége tehát a jelenlegi kormánypártoknak szavazott bizalmat. A 2006-os önkormányzati választásokon kísértetiesen hasonló eredményt értünk el, amelyet mindenki földcsuszamlásszerű fideszes győzelemként értékelt. Akkor “csak” nem nyertük meg Budapestet, most pedig elvesztettük. A végeredményt tekintve ugyanaz, mégis micsoda különbség! A veszteség azonban nem azonos a vereséggel.
Ez a „Mike Tyson-faktor”?
– Igen, a miniszterelnök példája találó: aki kiütéssel szokott nyerni, annak a pontozásos győzelem visszalépés.
A Hír Tv-s sajtóklubos újságírók, Bayer Zsolték nem győzelmi hangulatban beszélgetnek már, a Civil körben Dörner György társai szerint “nagy a baj”, elkezdtek aggódni 2022 miatt. Lázár János pedig kimondta: a Fidesz elveszítette az önkormányzati választásokat, “kár ezt jobbra, balra magyarázni”.
– A vita értelmetlen. Ha tértől és időtől függetlenül nézzük az eredményeket – a pártok megnevezését egy pillanatra elfelejtve – hogy “A” párt hol nyert és “B” párt hol nyert, akkor mindenki a világon azt mondaná, hogy “A” a győztes. Mert országosan mi adjuk a legtöbb polgármestert, 19-ből 19 megyei közgyűlésben szereztünk abszolút többséget, 13-10-re nyertünk a megyei jogú városok polgármesteri székéért folytatott küzdelemben, míg a fővárosi közgyűlési többség és a főpolgármesteri cím az ellenzéké. Tény, hogy fontos pozíciókat vesztettünk. Senkit nem szeretnék a másik oldalon visszatartani attól, hogy ezt az eredményt győzelemként értelmezze, de akkor az ellenzék mai mércéje szerint számukra a szűkebb vereség is győzelemmel ér fel.
Van a Fidesz és a „nem-Fidesz”
Budapestet is az ellenzéki pártok összefogása vagy Borkai Zsolt adriai szexvideója miatt veszítették el?
– Is-is. Különösen a fővárosi eredményekhez mindkettő jelentősen hozzájárult.
De volt még valami más is?
– Ennek a kérdésnek a megválaszolásához vissza kell térjünk az eredmények reális értékelésére. A vesztes települések között is kevés van, ahol a kormánypártok iránti bizalom megcsappant volna és olyan sem sok, ahol az ellenzék iránti szimpátia jelentősen erősödött. Akár a parlamenti, akár – a részvételben az önkormányzati választáshoz legközelebb álló – európai parlamenti választás budapesti eredményét nézzük, azt mondhatjuk: itt Budapesten a kormánypártok 40-42 százalékot tudnak szerezni. Mi ezt október 13-a előtt is pontosan tudtuk. Azért bíztunk a győzelemben, mert úgy gondoltuk, hogy az a teljesítmény, amely Tarlós István főpolgármester és a kerületi polgármestereink döntő többsége mögött áll, elegendő lesz ahhoz, hogy ezt a 40-42 százalékos Fidesz-támogatottságot a hivatalban levő városvezetők személyes népszerűsége átlökje az 50 százalékon. És ugyan többet is kaptak a polgármestereink és a főpolgármester is a 40-42 százaléknál, de sok kerületben nem annyival, hogy meghaladják az 50 százalékot, azaz több mint felét kiérdemeljék a leadott szavazatoknak. Strukturálisan az ellenzéki összefogás azt jelentette, amit Lázár János találóan fogalmazott meg: van a Fidesz és a “nem-Fidesz”. A Borkai-ügy pedig a választási kampány utolsó tíz napjában az ellenzéki szavazókat mozgósította, és főleg éppen azok közül bizonytalanított el sokakat, akik a kormánypártokat nem tisztelték volna meg bizalmukkal, de kormánypárti polgármesterek munkájával elégedettek voltak.
„Zaklató színházak”? Nincs kultúrharc
Boross Péter volt miniszterelnök azt írta a Magyar Nemzetben, hogy Budapest mindig is hajlamos volt a baloldali attitűdre, és a főváros levegője – szerinte nem szabad finomkodni – “régen is mérgezett volt szellemi szempontból”. És ha harmadszor is kétharmados többséget tudtak szerezni a választásokon, akkor a kormányzópártok nem szemérmeskedhetnek, el kell foglalniuk a tudományos és kulturális pozíciókat az “értéktagadó, nemzetietlen”, szélsőségesen baloldali/liberális áramlatoktól. Ez a jogos demokratikus közakarat érvényesítése – írja Boross Péter. Ez folyik most, a színházak elfoglalása? A kultúrharc?
– Én ebben nem látok kultúrharcot. Elfoglalásról pedig nagyon nehéz beszélni akkor, amikor valamennyi ma hivatalban lévő színházigazgató – azok is akik ellenünk tüntettek – a fővárosi közgyűlés Fidesz-KDNP-s többségétől nyerte el a megbízatását. Milyen kár, hogy sokan elhitték a balliberális média álhíreit a kormány kulturális változtatási szándékairól és mire a valóság kiderült már kínos lett volna lemondani a tüntetést. A színházak kapcsán nincs szó kultúrharcról, csak felelősségvállalásról és egy egyszerű, világos, finanszírozási kérdésről.
Pénzkérdésről?
– A kiszámítható, hosszú távú finanszírozás érdekében, ha szükséges, az önkormányzat döntsön arról, hogy milyen színházakat kíván saját maga fenntartani, melyeket nem kíván, hol kíván az állammal közös fenntartást. Az, hogy ilyen megállapodás jöjjön létre, a hosszú távú, normális, színvonalas, kiszámítható működtetést szolgálja.
És hogy csak a kormány EMMI-miniszterének az egyetértésével lehessen színházigazgatókat kinevezni. Miért most léptek?
– Mert eddig azt láttuk, hogy a fővárosi többség és a kormánytöbbség a legfontosabb kérdésekről azonosan gondolkodik, ezért a kulturális Tao megszüntetése után nem azonnal határoztunk meg világos felelősségi viszonyokat. Ezek után két aggasztó jelenséggel találtuk szembe magunkat a választásokat követően. Az egyik, hogy míg Tarlós István időszakában senki nem vitathatja, hogy nem pártpolitikai alapon történtek kinevezések és a jobboldalhoz a legcsekélyebb mértékben sem sorolható személyiségek is vezető tisztséget tölthettek be budapesti közintézmények élén, addig most ahogy lejárt a Szabad Tér Színház vezetőjének a megbízatása, az új fővárosi vezetés részéről máris egyértelművé tették: ennek meghosszabbítására nincs mód. Ráadásul még jövőbeni fenyegetések is elhangzottak az Újszínház esetében a főpolgármester részéről. A másik, elfogadhatatlan, ami a Katona József Színházban történt.
A mi felfogásunkkal, a zaklatással szembeni fellépésre való eltökéltségünkkel összeegyeztethetetlen, hogy az igazgató személyére vonatkozóan a főváros nem vonja le a konzekvenciáját annak, hogy egy zaklatási ügyet egy éven át a tudtával tussoltak el a színházban.
De ezt a csatát elvesztették.
– Miért veszítettük volna el?
A kormányinfón azt mondta, elfogadhatatlan, hogy Máté Gábornak „a haja szála se görbüljön” azok után, hogy a szexuális zaklatásos Gothár-ügyet a színházában egy éven keresztül eltussolta. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes viszont a Népszavában kijelentette: “Máté Gábor igazgató marad”.
– Máté Gábor annyival volt korrektebb, mint az új főpolgármester által Gyurcsányéknak átengedett fővárosi kultúrpolitikai vezetés, hogy ő legalább beismerte saját mulasztását. Ezért veszélyes a szocializmushoz minden ízükben kötődő embereket visszaengedni a kultúra területére, mert túlteljesítővé válnak.
Gy. Németh Erzsébet?
– Általánosságban is igaz.
Megnyerhető ez a küzdelem az önök számára?
– Itt nincs győzelem, csak vesztesek vannak. A legnagyobb vesztes a főváros, mert az új fővárosi vezetés azt a bizonyítványt állította ki saját magáról, hogy elnézi a saját intézménye vezetőinek, hogyha egy zaklatási ügyet egy éven át eltussolnak, sőt, úgy tűnik a főpolgármester kulturális helyettese ezt tekinti helyesnek.
Bumeránghatás: Gy. Németh Erzsébet szerint éppen az Újszínház esetében Dörner György igazgató nem vizsgált ki hivatalosan egy 2015-ös esetet. Az “érintett” Mihályi Győző már vissza is mondta a főszerepeit…
– Ma azt tudjuk, hogy a Katona József Színházban mi történt, az Új Színházban nem tudjuk, hogy történt-e valami, sőt, az a vizsgálat, amit lefolytattak, az ennek az ellenkezőjére jutott.
Van eszköze, hogy elérje, Máté Gábor ne legyen többé színházigazgató?
– A fővárosnak van eszköze, a fővárosnak kell világossá tenni azt az álláspontját. Gy. Németh Erzsébet elfogadhatónak tartja az ügy ilyetén kezelését, de még a főpolgármester úr is nyilatkozhat az ügyben.
A főpolgármester tüntetett a Katona József Színház mellett.
– Még szerintem új a hivatalában, adjunk neki is időt, hogy ne tanúsítson toleranciát a zaklatással szemben. Én bízom benne, hogyha Karácsony Gergelynek választania kell Gyurcsány Ferenc pártja és a zaklatással szembeni fellépés között, akkor nem az előbbi mellé áll.
Különben?
– A választópolgárok októberben döntöttek. Ma Karácsony Gergely a főpolgármester, ő viseli a saját és helyettesei döntéseiért is a felelősséget.
Országosan ismert színészek tüntetnek a kormány ellen, Weöres Sándor-verssel tiltakoznak, Nagy Ervin színész kontroll nélküli, szokatlanul durva hangnemet használt a “zaklató színházról” posztoló Kocsis Mátéval, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjével szemben. A Fidesznek Budapesten szavazatot hoz, vagy ellenkezőleg, visz a szexuális zaklatásokat ürügynek használó kulturális hadviselés?
– Hadviselésről szó sincs. Egy elvi kérdésben kitartunk a szerintem helyes álláspontunk mellett. Ez nem többség vagy kisebbség kérdése.
Olvasta a Harry Pottert?
Harry Potter és Pókember vs. Egri csillagok és Hetvenhét magyar népmese? – Maróth Miklós Pesti Srácoknak adott interjúja nagy vihart kavart, “felrobbantotta” a netet, mert az derült ki, hogy őszerinte a Harry Potter miatt van veszélyben a magyar identitás. Mi a véleménye? Ön olvasta a Harry Pottert?
– Ez szerintem Maróth professzor interjújának téves olvasata. Nem az a baj, ha valaki Harry Pottert olvas – én csak a filmet láttam -, hanem az ha Egri csillagokat nem.
Karácsonyról: „közös hazánk rágalmazásával tölti immáron drága idejét”
Milyen tárgyalópartner Karácsony Gergely?
– Rövid idő telt még csak el a választások óta. 2010 után a parlamentben egymáshoz nagyon közel ültünk és bár én személyesen Schiffer Andrással voltam a legjobb kapcsolatban az ellenzéki padsorokból, Karácsony Gergely is azok közé tartozott, akivel beszélőviszonyban voltunk. Az én politikai viszonyulásom az LMP kettészakadása után a szakadárokhoz árnyaltabbá is vált, majd az ő parlamentből való kikerülésével és zuglói szerepvállalásával szinte meg is szűnt. Ami személyes viszonyunkat illeti…
Korrekt?
– Pillanatnyilag korrekt. De miután két hónap nem elég idő átfogó tapasztalatok levonására, most azt tudom mondani, hogy személyekben rejlő akadálya nincs annak, hogy Budapest érdekében, ott ahol szükséges, a kormány és a főváros együtt tudjon működni.
A kormány–főváros meccs 2019-es mérlege?
– Nincs ilyen meccs.
Finanszírozás, tömegközlekedési klauzula, színházak/kultúrharc, Liget-projekt, szuperkórház, Állatkert-Biodóm, az atlétikai vb… és “baljós árnyak” – ahogy Karácsony Gergely fogalmazott.
– Én nem látok ilyen meccset. Mi nem vagyunk érdekeltek abban, hogy meccs legyen a fővárossal. Természetesen miután különböző politikai oldalról érkezett a főpolgármester, mint a kormány és a kormánypártok, ezért lesznek politikai viták és vannak súlyos ideológiai nézetkülönbségek. Amikor Karácsony Gergely a hazánkról szóló hírhamisításban élenjáró der Spiegelnek magyarországi führerkultuszról beszél, vagy az általában – még szélsőséges szövetségesei által is elismerten – független bíróságok pártatlanságát vonja kétségbe, vagy kirakatdemokráciáról és a valódi politikai verseny hiányáról mesél, akkor elbizonytalanodom, hogy vajon értesült-e arról, hogy megválasztották főpolgármesternek. Vagy annyira megszokta az ellenzéki létet, hogy Budapest vezetése helyett továbbra is közös hazánk rágalmazásával tölti immáron drága idejét. Ezek valóban baljós árnyak… Ami a fejlesztéseket illeti, az elmúlt 9 év budapesti fejlesztéseinek nagy többsége nem ideológiai színezetű volt, hanem a főváros fejlődését, jövőjét, egy XXI. századi európai világváros mércéjét alapul véve szolgálta. Ennek szerintem része, hogy minél több sportesemény van Budapesten, hogy jó a tömegközlekedése a városnak, hogy van olyan múzeumi negyed, mint amilyet a Liget-projekt keretében a fővárossal közösen megálmodtunk, ennek része az Állatkert fejlesztése, a Vár fejlesztése. Ahogyan része az egészségügyben a járóbeteg ellátás fejlesztése is, ahol, ha jól látom, talán a legközelebb állunk az egyetértéshez a főpolgármesterrel.
Szuperkórház?
– Remélem, hogy ha már a stadionstopot sikerült feloldani, talán a kórházstopot sem fogja hosszú ideig fenntartani a főpolgármester. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy ennek a városnak szüksége van egy új, zöldmezős beruházás keretében megépülő közkórházra. Ezt hol támogatja a főváros és a XI. kerület jelenlegi vezetése, hol pedig ellene van. Amikor éppen támogatja, akkor is kétféle magatartást tanúsít: vagy azt mondja, hogy jó úgy, ahogy elterveztük, vagy alternatív helyszíneket keres. Mi az önkormányzati választások óta első Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán azt mondtuk, mondják meg, ha nem szeretnének ilyen kórházat. Ha pedig szeretnének, jelöljék meg a helyszínt, van-e ideális fővárosi telek. Nézzük meg, mit tudnának felajánlani, és azt vizsgálják meg együtt a kormány és a főváros képviselői.
Milyen határidőt szabott a fővárosnak a kormány?
– Azt, hogy január végéig jussunk eredményre. Pontosan tudni kell, hogy bármilyen esetleges változtatás milyen költségekkel járna, hiszen a tervpályázatnak már van eredménye, a tervezés zajlik, ha máshol kell megvalósítani, annak jelentős többletköltsége lehet, amelyeket magára vállalhat akár a főváros is. De nézzük végig ezeket a lehetőségeket. Mi mindenre nyitottak vagyunk, ami Budapest érdekében áll.
Tarlós István tanácsát ki szokta kérni Karácsony Gergellyel kapcsolatban?
– Rendszeresen szoktam Tarlós főpolgármester úrral beszélgetni, és budapesti ügyek is szóba kerülnek. Aktuális vagy az ő távozásakor folyamatban volt budapesti beruházásokkal kapcsolatosan a volt főpolgármester megtisztel azzal, hogy szükség esetén teljeskörű tájékoztatást ad.
Hazahívják-e Habonyt Londonból?
A Népszava értesülése, hogy Habony Árpád tanácsaira ismét szüksége van a miniszterelnöknek a kormányzati politika és kommunikáció alakításában, mert sok volt a “baki” a kampányban, ezért hazahívják Londonból. Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni nagykövet is e legszűkebb kör tagja lesz, és ők segítik majd a 2022-es győzelmet, Rogán Antallal közösen.
– Senkinek nem javaslom, hogy kormányzati belső ügyekről a Népszavából tájékozódjon.
Habony Árpád nem fog tanácsokat adni?
– Az én ismereteim szerint semmilyen változás a Habony Árpáddal fennálló viszonyban nem lesz, és ha jól tudom, semmilyen hivatalos viszonyban a kormány Habony Árpáddal nincsen.
De a “tudástranszfer” működik London és Budapest között?
– Sokak tanácsára számít a miniszterelnök. Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövetről a legjobb személyes véleményem van, kiváló eredményeket ért el nagyköveti szolgálata alatt is, de milyen összefüggésben beszélünk most róla?
Kumin Ferenc lesz az új londoni nagykövet. Szalay-Bovrovniczky Kristóf a Népszava szerint Habony Árpád jobbkezeként dolgozott Londonban. De korábban ő maga is úgy nyilatkozott, hogy bajtársa Habonynak, és a jobbközép intézményrendszer kiépítésének, az elitcserének cselekvő részese volt.
– Ez nemes cselekedet. A Népszava spekulációival viszont a szilveszteri mulatság keretében érdemes mélyrehatóan foglalkozni.
A kormánykommunikációban szükség van változásra?
– Természetesen, a kormánykommunikációnál az a legjobb, ha minél világosabban, minél érthetőbben és főleg minél naprakészebben tudunk a média legszélesebb spektrumán megjelenni. Ehhez kapcsolódnak a személyi döntések is.
Szentkirályi Alexandra kinevezése kormányszóvivőnek, illetve az, hogy a Facebookon megosztott első videójában tegezve szólt a hallgatósághoz, mit szimbolizál?
– Először is a kormánynak örülni kell annak, hogy egy olyan fiatal hölgy, aki jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen öt éven keresztül volt főpolgármester-helyettese Budapestnek, vállalja azt, hogy a kormány kommunikációjának szolgálatába áll. És miután a modern kommunikációt teljes egészében jól ismerő személyről van szó, és közéleti tapasztalatai is vannak, azt remélem, hogy a kormánykommunikáció hatékonysága az ő érkezésével javulni fog.
Az általánossá váló tegeződéstől pedig engem a hideg ráz ki, de a kormány kommunikációja aligha lehetne eredményes, ha mindenben az én igényeimhez igazodna.
Egy másik fiatal hölgy érkezésének még nagyobb volt a visszhangja. Rácz Zsófia lesz az ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár Novák Katalin államtitkárságán, és kiderült, hogy nincs diplomája, ezért törvényt módosított a parlament miatta. Nem lett volna hatásosabb, ha előbb történik a törvénymódosítás és utána a kinevezés?
– Így történt. Nem nevezte még ki a miniszterelnök, a törvénymódosítást pedig már elfogadta az Országgyűlés.
Úgy értettem, hogy kinevezésének a bejelentése előtt kellett volna talán a törvényt módosítani.
– Nem vitás, hogy a döntés – amit én teljes mértékben támogattam – komoly ellenérzéseket váltott ki. Mégis néhány érvet megfontolásra ajánlanék azoknak is, akik tévesnek vagy helytelennek tartják a kinevezést. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy a kormány jó néhány tucat helyettes-államtitkára közül indokolt-e, hogy az az egyetlenegy, aki az ifjúságpolitikával foglalkozik, ne csak diplomával láthassa el a feladatát, akkor ez egy legalábbis vitára érdemes felvetés – a feladatra egyébként kiválóan alkalmas Rácz Zsófia személyétől függetlenül. Az ifjuságpolitikában az egyetemistáknak is lehetőséget kell adni és ha valaki valóban cselekedni akar, ha az ifjúságpolitikát formálni akarja, akkor ezt tanácsaival aligha tudja eredményesen megtenni, egész egyszerűen az államigazgatáson belül kell lennie.
Ez Lex Rácz Zsófia lesz? Azaz, a többi helyettes államtitkárra nem vonatkozik, hogy diploma nélkül kinevezhető?
– Csak az ifjúságügyi helyettes-államtitkárnál van erre lehetőség, ahol a különbségtételnek alkotmányosan is méltányolható indoka van. Ugyan az érettségivel sem rendelkező Martin Schultz 5 évig az európai parlament elnöke lehetett, de nálunk ez még az ifjúságügyi helyettes-államtitkárnál sem fordulhat elő.
Azt észrevették, hogy a fiatal 17-20 éves korosztály egy részében Gyurcsány-kultusz van?
– Ennyire sértően nem nyilatkoznék a legfiatalabb korosztályról.
Gyurcsány Ferenc szerint ez már “Feri-kultusz”. Az utcán utánakiabálnak a tinik, hogy “hello, Feri”.
– Ha ez az öröm maradt meg Gyurcsány Ferencnek a magyar politikában, én ezt nem venném el tőle.
A “Feri-szimpatizáns” fiatalok már nem tudják, mi volt az őszödi beszéd, viszont Gyurcsány Ferenc piros tornacipője a mainstream elleni lázadást jelenti számukra. Tizenéves vloggerek vendége szokott lenni, százezres nézettséggel, és a saját YouTube csatornája is népszerű. Kövér László házelnök novemberben Gyurcsány Ferencet a magyar politika „legaljának” nevezte, de a DK májusban négy képviselőt küldött Brüsszelbe, az ellenzék legnépszerűbb formációja.
– Egyetértek azzal, hogy senki 1990 után a magyar közéletben olyan bűnöket a saját hazájával szemben megközelítőleg sem követett el, mint Gyurcsány Ferenc. Nyilván jobb esélye van azokat átverni, akik korukból adódóan ezt az időszakot tudatosan még nem élhették át, mint azokat, akik elszenvedői voltak.
Az EP választáson Gyurcsány Ferencék illetve a DK 4, vagy a Momentum 2 brüsszeli mandátuma volt Önöknek a rosszabb? Nem érzik a sikerüket veszélyes tendenciának? 2022-re 500 ezer első szavazó lesz az országban.
– Én Gyurcsány Ferenc népszerűségét a fiatalok körében nem látom. Azt el kell ismerni, hogy azzal a 14-15-16 százalékkal, amit a közvélemény-kutatók a DK-nak mérnek, ma ők számítanak a legerősebb ellenzéki pártnak. Az a mai ellenzéket minősíti elsősorban, hogy Gyurcsány Ferenc az ellenzék vezetője, de én ebben inkább a szocializmus után még mindig vágyakozó vagy nosztalgiát érző idősebb korosztály kisebbségét látom, nem pedig a fiatalokat.
A Momentumnál más a helyzet, hiszen a Momentumban alapvetően 25 és 35 közötti fiatalok vannak, tehát ott nem csoda, ha ebben a korosztályban a támogatottságuk magasabb, mint máshol.
Ne felejtsük el, ez a helyzet az ellenzéken belül gyorsan változik, mert ezelőtt nyolc évvel ez az LMP-re volt igaz, különösen 2014 után már a Jobbikra, most pedig éppen a Momentumra, miközben ebben a korosztályban is a legtöbben a kormánypártokkal szimpatizálnak. Szerintem a Momentum – bár ez a fiataloknak már szintén nem mond sokat – valóban az SZDSZ újjászületése, sokkal rosszabb szellemi kapacitással és a saját hazájukhoz való még gyengébb kapcsolódási pontokkal, mint ami az egykori SZDSZ-t jellemezte. Ezért én a legfiatalabb generációt attól a sértéstől is megóvnám, hogy őket bárki a Momentummal azonosítsa. A Momentum egy korosztályos párt pillanatnyilag, ezért azon nincs mit csodálkozni, hogy ebben a korcsoportban ők a többi ellenzéki pártnál vélhetően népszerűbbek.
Orbán Viktor még a „támadó középpályás”?
Stumpf István azt nyilatkozta a 168 órának, hogy Orbán Viktor is öregszik, “ő sem bírja már futballistaként sem a támadó középpályás játékot”.
– Politikai értelemben a miniszterelnök ma egy középkorú politikusnak számít, függetlenül attól, hogy több mint három évtizede megszakítás nélkül a magyar közélet meghatározó szereplője. Az 56 éves kor a politikában fiatal középkornak minősül, hogyha valaki az európai politikatörténetet megnézni. Éppen ezért szerintem ez komoly előny, hogy a felelőtlen ígérgetőkkel, vagy éppen az országot államcsődbe vezetőkkel szemben a kormány mögött teljesítmény áll, amely bármelyik elődünkkel összehasonlítva felettébb vállalható.
De folytatódik a csatazaj, a háború, vagy inkább konszolidációra van szükség? Kövér László azt üzeni az ellenzéknek, hogy “a gyűlölet nem pálya”, de a leromlott közélet színvonaltalanságáról szólva a “demokrácia salakjának” nevezi a fiatal párbeszédes Tordai Bencét, és e tónusban utal Hadházy Ákosra is.
– A házelnök visszafogottságát dicséri, hogy az önmagukat a demokratikus politikai élet keretein kívülre helyező provokátorokra nem használ ahhoz hasonlóan durva kifejezéseket, mint amit ők naponta megengednek maguknak.
Stumpf István szerint morális értelemben a többség már kormányváltást akar, “van egy érzelmi töltetű lázadás”. Az interjúban ennek kapcsán elsősorban Mészáros Lőrinc meggazdagodásáról beszélnek, miután a miniszterelnök falubelije lett az ország leggazdagabb vállalkozója, és az oligarchákról, közpénzekről, korrupcióról.
– Ön egy hosszú interjúból egy mondatot idéz, de ugyanebben az interjúban éppen Stumpf István ismeri el a kormány által elért eredményeket és állapítja meg, hogy ezzel szemben ma hiteles ellenzéki alternatívának írmagja sem látszik.
Bizonyos vádakat nyilván mindig a hivatalban lévőkkel szemben lehet megfogalmazni. Néhány hónapja vannak újra nagyobb számban ellenzéki polgármesterek, és máris azt látjuk, hogy olyan sok időnként már-már egyszerű kifizetőhelynek látszó új tisztséget hoztak létre saját maguknak a fővárosban és a kerületekben, amennyi soha korábban – főleg fideszes városvezetés alatt – nem volt.
Ha valaki novemberben belépett valamelyik ellenzéki önkormányzatok kapuján, komoly eséllyel alpolgármesterként, vagy főpolgármester-helyettesként távozott. Tehát, hogyha a közpénzek elherdálását az ellenzék oly gyakran hányta az önkormányzatokban is a kormány szemére, akkor először arra kellene választ adniuk, hogy csak Budapesten az általuk létrehozott új tisztségek miért kerülnek az adófizetőknek több mint egymilliárd forinttal többe évente, mint a fideszes fővárosi és kerületi vezetés időszakában. Aki közhatalmat gyakorol, az ilyen vádakkal szembesül, vannak megalapozottak, mint amit most az ellenzék fejére olvasnak és vannak megalapozatlanok, amelyek önmagában a kormányzással vagy akár az önkormányzással együtt járó döntésekből következnek. Egyedi ügyekről érdemes beszélni. Azt látjuk, hogy egyedi ügyekben a magyar igazságszolgáltatás, ügyészség, különböző magyar és európai uniós hivatalok készítenek jelentéseket, és ezek igazolják a magyar jogállami intézményrendszer függetlenségét.
2022: Orbán Viktor lesz a miniszterelnök-jelölt?
Ezzel sokan vitatkoznak is … 2015-ben Lánczi Andrással filozófus, aki ma a Corvinus Egyetem rektora, azt fogalmazta meg egy Népszabadságban interjúban, amit készítettem vele Orbán Viktorról, hogy “amitől el vagyunk szokva, hogy létezik vezető. A vezető, az ilyen. A politikai ellenfelek ezt autoriternek nevezik”. Azt is hozzátette, hogy a miniszterelnök nagy stratéga és tudja, mi az a néplélek. “Van valami nagyon fontos érzéke és igénye, hogy a néplelket megértse”. Ez érvényes még?
– A magyar politikában a jelenlegi kormánypártoknál és ezen belül a hivatalban lévő miniszterelnöknél jobban senki nem ismeri a néplelket. Nem csupán az elmúlt három választás eredményével, vagy ha úgy tetszik az 1990 óta tartó fideszes eredményekkel, hanem a miniszterelnök esetében ez saját személyes kötődéseivel is magyarázható. A kormányfő ma is nagy figyelmet fordít arra, hogy legyenek olyan csatornái, ahol közvetlen visszaigazolást kaphat egy-egy kormányzati döntésről.
2022-ben ő lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje?
– Hivatalos döntés erről nincs, de nem tartom reálisnak, hogy más legyen.
Az ellenzéki oldalon sok az esélyes kihívó, Karácsony Gergely azt nyilatkozta, hogy ő most nem látja magát miniszterelnök-jelöltként, de Dobrev Klárával vagy Szél Bernadettel, Hadházy Ákossal, Márki-Zay Péterrel szemben kell az Önök győzelmi esélyeit mérlegelni.
– A mi győzelmi esélyeink elsősorban nem attól függnek, hogy ki a másik oldal miniszterelnök-jelöltje vagy kik a kihívók. Jó kormányzati teljesítménnyel és ennek érthető kommunikációjával és kézzelfogható, a mindennapokban is megnyilvánuló eredményekkel lehet választást nyerni 2022-ben.
De most az önkormányzati választásokon az bizonyosodott be, hogy a jó kormányzás eredményeinek a prezentálása nem biztos, hogy elég a győzelemhez.
– Az én válaszomból is az derül ki, hogy “csak” jó kormányzással lehet választást veszíteni…
2002-ben ez történt.
– Így van, 2002-ben ez történt. A jó kormányzás nem teszi bizonyossá a győzelmet, de nagymértékben javítja a győzelem esélyét.
Milyen kommunikációs fordulatra van szükség? A fiatalok megszólítása, a klímavédelem lesz prioritás?
– Nincsenek nagy titkok vagy csodák. A lehető legszélesebb körben kell közvetlenül kommunikálni. Szokás gúnyolódni a nemzeti konzultáción, de nagyon fontos és jó hagyomány, hogy az embereket, ha lehet, akkor be kell vonni a döntésekbe és meg kell kérdezni. Ennek minden formáját keresni kell. Minden ebbe a körbe tartozik, ha valaki a piacra kimegy és ott aláírást gyűjt, az is közvetlen kapcsolattartás a választópolgárokkal. Egy nagygyűlés is, még akkor is, hogyha természetesen az nem reprezentatív, mert többnyire oda szimpatizánsok jönnek el. A 106 egyéni választókerületből több mint 90-et mégiscsak mi nyertünk, ezért a parlamenti frakcióban önmagában is megvan a társadalmi visszajelzések érzékeléséhez és értékeléséhez szükséges képesség. Ezeket hasznosítani kell.
„Kásler Miklós kiváló egészségi állapotnak örvend”
Azt meg tudja erősíteni – a 24.hu számolt be róla karácsonykor -, hogy a miniszterelnök válasza az lesz az önkormányzati választási kudarcra, hogy 15-20 választókerületi elnököt lecserél?
– Nem tudom megerősíteni. Az biztos, hogy a miniszterelnök konzultálni fog valamennyi választókerületi elnökkel külön-külön is, akiknek döntő többsége az Országgyűlésben ülő, egyéni választókerületben megválasztott képviselő.
De lesznek személycserék?
– Miután 106 egyéni választókerületről beszélünk, olyan még soha nem volt és vélhetően nem is lesz, hogy ugyanaz a 106 ember induljon el két egymást követő választáson. Legutóbb is volt személycsere, nagyjából az Ön által említett mértékű. De nincs döntés arról, hogy melyik választókerületben hol, ki induljon. Ennek megfelelően esetleges személycserékről sincs végleges döntés.
A miniszterelnök szerint indokoltak most a változások?
– Nem. Az az indokolt – és ezzel így voltunk a ’18-as választások előtt is –, hogy félidőben, ’16-ban döntöttünk arról, hogy kik indulnak egyéni választókerületben. Ezért jövőre, a 2020-as évben is mindenkinek tudnia kell, hogy a Fidesz és a KDNP úgy számol, hogy ő az, aki az egyéni választókerületben a kormánypártokat a 2022-es választáson képviselni fogja.
Orbán Viktor valóban azt mondta a Fidesz-frakció kihelyezett ülésén, hogy 2022-ben a választások másnapján ő elégedett lenne 101 parlamenti mandátummal? Ez a hír jutott el hozzánk.
– A miniszterelnök már 2018-ban is elégedett lett volna száz mandátummal. Én is minden nyilatkozatomban 2010-től azt hangoztattam, hogy a kétharmad az egyszeri és kivételes. S bár úgy tűnik, hogy vannak csodák, ezért háromszor egymás után is összejöhetett, de legyünk őszinték, a magyar választójogi rendszerben kétharmad csak akkor képzelhető el, ha óriási a különbség az első és a második helyezet között, és a 106-ból legalább 90 egyéni választókerületet meg tud nyerni ugyanaz a pártszövetség.
El tudja képzelni, hogy a mostani kormánynévsorral futnak neki a 2022-es választának a „nix ugribugri“ jegyében, vagy lesznek a miniszteri bársonyszékekben változások?
– Azt is el tudom képzelni, hogy változtat a miniszterelnök és azt is, hogy nem. De komoly, nagy változásokra én nem készülök.
Kásler Miklós “kihúzza” 2022-ig?
– Hála a jó istennek, kiváló egészségi állapotnak örvend…. Aki például a brit választási kampányt figyelte, láthatta, hogy vannak olyan egészségügyi témák, amelyek a világon mindenhol politikai vitákat szülnek, legfeljebb más mértékben vagy más ellátási színvonal mellett. Magyarországon a vidéki egészségügyben komoly infrastrukturális fejlesztések mentek végbe, míg az orvosok esetében az első két ciklusban, különösen ’14 és ’18 között jelentős bérfejlesztés történt. Az sem vitás, hogy ezt az ország teherbíró képességéhez viszonyítottan folytatni kell. Kásler professzor úr az egészségügyet évtizedek óta kiválóan ismerő szakemberként vállalta el a miniszterséget.
Elnézést, miért döntöttek évvégén hirtelen arról, hogy a rendvédelmi szervek tagjainak adnak 500 ezer forintot? És ettől függetlenül lesz számukra béremelés?
– A fegyveres hűségpótlékkal az állam azok szolgálatát ismeri el, akik arra tesznek esküt, hogy életük árán is megvédik az országot, illetve polgárait. Az említett 500 ezer forint mellett általános 10 százalékos béremelésre és mostantól számítva minden három szolgálati év után hathavi bérnek megfelelő többletjuttatásra számíthatnak a rendőrök és a katonák.
Ön kancelláriaminiszter marad?
– A kormány tagjairól a magyarhoz hasonló kancellári típusú rendszerekben a miniszterelnök dönt. Nem tudok arról, hogy a miniszterelnök változtatni szeretne.
Orbán Viktor tart sajtótájékoztatót, kormányinfót januárban? Mert ezt ígérte.
– Ha a miniszterelnök valamit ígér, akkor azt be fogja tartani.
A Néppártról: A Fidesz távozása “a vég kezdete” lenne
Fidesz-Néppárt: több ami összeköt, vagy több, ami elválaszt? A teljes jogú tagságra vagy a kizárásra lát nagyobb esélyt?
– Donald Tusk éppen a múlt héten mondta azt, hogy szeretné a Fideszt a Néppárt soraiban tudni és tartani.
A New York Times interjúra gondol, amelyikben Tusk a miniszterelnökről azt mondta, hogy nagyon okos és intelligens, ám cinikus, a migrációs kérdésben Orbán Viktor megközelítését nagyrészt helyesnek tartja, de a retorikáját “megveti”, és hogy a migrációs ügyben alapvetően nem Merkelnek volt igaza, hanem neki?
– Igen. Teljesen világosan azt mondja, hogy nincs olyan tagpártja a Néppártnak, amely a Fidesz kizárását szeretné.
A kizárás mint olyan eleve lehetetlen, mert Orbán Viktor elmondta márciusban, hogy ez esetben maga lépne ki a Fidesz a Néppártból…
– Belátva azt, hogy hiába ismétlem el sokadjára, ettől még a magyar sajtó jelentős része nem fogja elhinni nekem, de a Néppártban is a legtöbben úgy gondolják, hogy itt nem a Fidesz tagságáról van szó. A Fidesz maradása vagy távozása a Néppárt számára irányválasztás kérdése. Ha a Néppárt az a kereszténydemokrata, jobbközép, konzervatív pártcsalád kíván lenni, amely célok mentén a hetvenes években létrejött, akkor az nélkülünk és azok nélkül, akik ma a Fideszhez Európában barátilag viszonyulnak, nem fog menni. Tehát a Fidesz távozása a Néppárt számára a vég kezdete lenne.
És a Fidesz számára?
– A Fidesz számára pedig valami újnak a kezdete.
Hol?
– Egyelőre azt vizsgáljuk, hogy mit tehetünk a Néppártért.
A Fidesz távozása esetén is maradnának a fideszes EP-képviselők Brüsszelben a néppárti frakcióban?
– Mi még abban gondolkodunk, hogy van-e lehetőség, hogy a Néppártnak tudjunk segíteni és a Néppárt számára ne legyen a vég kezdete a mi távozásunk. Ezért egyelőre nem más egyéb jövőbeni forgatókönyvekkel foglalkozunk.
Donald Tusk jelezte, a liberális demokrácia alapértékeinek az elfogadása a vörös vonal.
– Ha Donald Tusk elmondja, hogy számára a mainstream médiának való megfelelésen túl valójában mit jelent a liberális demokrácia, akkor lehet, hogy egyetértésre tudunk jutni.
Mert kiderül, hogy az valójában az “illiberális demokrácia”?
– A szemantikai vita természetesen nagyon fontos, de hiába vetődik fel értékvitaként, nem az. Vagy ha mégis, akkor csak arra alkalmas, hogy az Európai Néppárt néhány alapvető kereszténydemokrata értékeket feladó tagpártja a liberális demokrácia szavakból felépített paravánjával takarja el azokat az elvszerűnek nehezen tekinthető változtatásokat, amelyeket az elmúlt évtizedben saját politikai irányvonalában végrehajtott.
Tehát ha a kérdés az, hogy az alapvető szabadságjogok fontosak-e, akkor aligha van a Néppártnak még egy olyan tagja, amelyik számára olyan fontosak, mint a Fidesznek. Az is biztos, hogy az Európai Néppártnak nincs még egy olyan tagpártja, amelyik többet tett az alapvető szabadságjogok érvényesülése érdekében, mint a Fidesz. Mégiscsak ez a párt a kommunista diktatúrával szembeni küzdelemben a szabadságért alakult.
Az régen volt.
– A Gyurcsány-kormány viszont még nem volt olyan régen. Lovasroham, állami erőszak az alkotmányos alapjogaikat gyakorló polgárokkal szemben, a gyülekezési jog lábbal tiprása. A Fidesz mai pártvezetőinek jelentős része nem a jólétben és szabadságban papolt az európai értékekről, hanem egy diktatúrában küzdött a szabadságért, a jogállamért és a demokráciáért. Ugyanezt ma a Néppártból nagyon kevesen mondhatják el magukról, ráadásul akik igen, azok a kevesek mellettünk állnak.
Ez mire jogalap ma?
– Arra, hogy kikérjük magunknak, amikor politikai vitákat és nézetkülönbségeket – különösen a bevándorlás ügyében elfoglalt következetes elutasításunk miatt bosszút szomjazva – jogállami vitákként tüntetnek fel. A Néppártnak fel kell ismernie, hogy nem vezet sikerre, ha a liberálisok és szocialisták kottájából próbál játszani az ő elismerésüket szomjazva a saját közösségük tagjai helyett.
Ők az európai értékekről és a néppárti alapértékekről vitáznak, amire Önök azt mondják, hogy ezek a liberális értékek.
– Nem ezt mondjuk. Mi azt mondjuk, hogyha arról van szó, hogy szólásszabadság, véleményszabadság, gyülekezési szabadság, demokrácia, akkor ezekben teljes az egyetértés közöttünk. Ezeket Magyarországon a rendszerváltozáskor – a korszak olyan kiválóságaival mint Antall József, Szabad György, Tölgyessy Péter vagy Kónya Imre – a Fidesz harcolta ki a mai miniszterelnökkel és házelnökkelés a párt élén, és 20 évvel később Gyurcsány Ferenc diktatúrákat idéző gyakorlata után mi állítottuk helyre. Ezek Európa közös alkotmányos hagyományainak értékes részei, és akkor is a sajátjaink, hogyha maradunk a Néppártban, meg akkor is, hogyha nem. Ezeken európai pártcsaládhoz tartozásunk nem tud változtatni.
Az összkép nem ez a Fideszről.
– Miután a nyugat-európai liberális sajtó a sokszínűség és a sajtószabadság nagyobb dicsőségére hegemóniát élvez, ezért az összkép lehet kedvező, vagy sem, de a valóság ez. És ez a valóság nagyon szomorú lenne a Néppárt számára, hogyha mi nem maradnánk ott.
Miért?
– Mert ha néhány párt velünk együtt kilépne, akkor a liberális törpepártok határoznák meg a Néppárt irányvonalát és onnantól semmilyen érdemi különbség nem lesz köztük és a liberálisok meg a szocialisták között.
A Fidesz mennyit gyengülne a néppárti tagság védőernyője nélkül?
– Az Európai Néppárt legerősebb és legsikeresebb pártja hosszú idő óta a Fidesz. Szerintem az egy álvita, amit az Európai Néppárt elnöke és néhány képviselője kíván folytatni liberális demokráciáról, mert hogyha a XIX. század klasszikus liberalizmusának az értékeit vesszük számba, akkor azok ma a magyar alkotmány és az európai alkotmányos hagyomány részei, azokat mi is osztjuk. Hogyha a liberalizmus azt jelenti, hogy támogatjuk a bevándorlást, azt jelenti, hogy üldözzük a keresztény értékeket, de legalábbis nem kívánatosnak tartjuk a keresztény kultúra elsőbbségét Európában, hogy elfelejtjük azt, hogy az emberek férfinak és nőnek születnek, akkor mi ezzel a liberalizmussal szemben állunk.
A különbség az az, hogy ezek nem a XIX. század liberalizmus alapértékei, hanem a XXI. századi liberális pártok követelései, és a Néppárt ma nem tud világosan állást foglalni, hogy melyik oldalon áll. A Néppártnak el kell dönteni, hogy mit akar. A Fidesz tagsága messze túlmutat önmagán.
Nem a Fideszről van szó, nem jogállami kérdésekről van szó, nem szabadságfokról van szó, hanem arról, hogy elfogadjuk-e azt a szabadságkorlátozást, kirekesztést, intoleranciát és kizárólagosságra törekvést, amely a XXI. századi liberálisok sajátja.
A három bölcs jelentése…
– Nincs még kész a mi információnk szerint.
Mikor lesz Orbán–Tusk találkozó?
– Nincs konkrét időpont.
Orbán Viktor Európában: Macron és „az értelem ereje”
Orbán Viktor jól képviselte 2019-ben a magyar érdekeket?
– Igen. Sokat elmond, hogy mégiscsak mi akadályoztunk meg európai bizottsági elnökjelölteket és a mi nélkülözhetetlen szavazataikkal sikerült elnököt választanunk. Ezt még ellenfeleink sem vitatják, sőt, éppen a szemünkre hányják.
Macron francia elnökkel szövetségben?
– Macron francia elnökkel megakadályoztunk egy bizottsági elnököt.
Webert és Timmermanst?
– Nem. Weber esetében a megakadályozás nem megfelelő szóhasználat. Webernél teljesítettük az ő kívánságát. Hiszen – szavai szerint – nem akart a mi tamogatásunkkal bizottsági elnök lenni, anélkül pedig nem lehetett. Timmermanst is meg tudtuk akadályozni, már Macron és Merkel ellenében.
Macron támogatta Timmermanst? Ez új…
– Timmermanst a Japánban kötött német-francia paktum alapján mindkét állam-, illetve kormányfő támogatta bizottsági elnökjelöltnek.
De Macron meggondolta magát később?
– Nem gondolta meg magát, nem volt meg a többségük.
Ezek szerint Ursula von der Leyen Orbán Viktornak a V4-eknek és az olaszoknak köszönheti a jelölését az Európai Bizottság elnökének?
– És az osztrákoknak, illetve a románoknak és az íreknek. A Néppártot a magyar miniszterelnök Daulhoz írt levelével sikerült fellázítani a Timmermans-jelölés ellen, mert a többség osztotta azt az álláspontot, hogy attól, hogy Weber megbukott, a jelölési jognak még a Néppartnál kell maradnia és nem engedhető át a történelmi vereséget szenvedett szocialistáknak. Őszintén szólva a konkrét esetben Orbán Viktor befolyása az értelem ereje volt a Néppárton belül. A Néppárt elnöksége a német kancellárral szemben foglalt állást – a magyar miniszterelnök véleményével összhangban. Ennyit a felfüggesztett tagság jelentőségéről. Miután az Európai Tanácsban létrejött a blokkoló kisebbség Timmermansszal szemben, utána Macron kereste a magyar miniszterelnököt, hogy Ursula von der Leyen jelölése elfogadható lenne-e a V4-eknek.
A miniszterelnök és Macron francia elnök kedvelik egymást?
– Erre autentikus választ ők tudnak adni. Amennyire én rálátok: a személyes viszony a politikai nézetkülönbségek ellenére jó. Ráadásul a politikai véleménykülönbségek is mérséklődtek az elmúlt egy évben.
Évtizedes kormányzás: siker, kudarc, fájdalmak?
Tíz éve kormányoznak, mit értékel az eltelt évtizedben kudarcként?
– Fájdalmaimat megőrzöm magamnak.
Budapest elvesztése például?
– Nyilván nem örültem neki, mert Budapest elvesztése abból a szempontból fáj, hogy félek tőle, hogy a város robbanásszerű fejlődése, amelyet még a velünk egyet nem értők sem vitattak az elmúlt egy évtizedben, megtorpan, vagy legalábbis lelassul. De önmagában az, hogy az ellenzék közhatalmat gyakorol, szerintem nekünk több politikai előnyt rejt magában, mint amennyi hátránya van.
Bebizonyosodhat a választók számára is Önök szerint, hogy az ellenzéki erők nem kormányzó képesek, jön a káosz?
– Én csak azt mondom, hogy a győzelem pillanatában, vagy ellenzékben beszélni könnyű. Aztán a gyakorlatban most lehet bizonyítani, és majd meglátjuk, ki mit tud.
Az előny, a kasszakulcs a kormánynál van.
– Ez nincs így, mert egy 300 milliárdos fővárosi költségvetés elég jelentős önálló mozgásteret biztosít.
A legnagyobb siker Ön szerint a mögöttünk hagyott évtizedben?
– A mai napig az új alkotmányt tartom az egyik legfontosabb tettnek, amelyet 2011-ben fogadtunk el.
Szájer Józseffel és Salamon Lászlóval Ön dolgozta ki az új Alaptörvény normaszöveg tervezetét.
– A legnagyobb teljesítmény pedig szerintem az, hogy ma Magyarország gazdasága, minden nehézség ellenére – úgy hogy a Gyurcsány-féle államcsőd után egy évvel vettük át a kormányzást -ott tart, hogy jó eséllyel az EU 28 tagállamából a magyar növekedés lesz a legmagasabb idén.
Az 5 százalékos növekedés, az “aranykor”?
– Összességében ez most már az egymást követő hetedik év volt, amikor a gazdaság jelentősen bővült. Azt mondhatjuk, hogy minden hibánkkal együtt is a rendszerváltás óta eltelt legjobb évtizede az országnak a 2010 és ’20 közötti időszak.
Ez már Orbán-korszak?
– Ezt majd a történészek fogják megítélni, de időtartam elegendő lehet a minősítés megalapozottságához.
Újévi fogadalom?
– Sosem tettem. Már öreg vagyok, hogy elkezdjem.
Győrben a polgármester-választáson tud győzni Ön szerint Dézsi Csaba András, a Fidesz-KDNP jelöltje? S ezzel a Borkai hatásnak egyszer s mindenkorra vége lesz?
– Dézsi Csaba András Győrben köztiszteletnek örvendő orvos. Hét alkalommal választották meg egyéni körzetben győri képviselőnek. Világos elképzelései vannak a város jövőjéről. Aligha tudná bárki nála eredményesebben szolgálni a győrieket és Győr városát. A Borkai hatásnak viszont nem lesz vége. Már a választások előtt is elmondtam, hogyha egy határt egyszer a magyar közélet és média felszámol, akkor utána már következmények nélkül lehet újra és újra átlépni. Alig két hónap telt el és most egy DK-s képviselő magánéletének beteges részleteit ismerhettük meg. És bármennyire lesújtó véleményem van Gréczy Zsoltról, ugyanúgy sajnálatosnak tartom – ahogyan Borkai Zsolt esetében is annak tartottam -, hogy a közélet ide jutott.