A Szülői Hang Közösség nyílt levelet írt Kásler Miklós miniszternek és Maruzsa Zoltán államtitkárnak. Mint írják, a köznevelési törvény módosítása megváltoztatta a tankötelességre vonatkozó szabályozást, a végrehajtásról szóló rendelkezés azonban még nem jelent meg.
Úgy gondolják, elvárható lett volna, hogy a végrehajtási rendelkezés még a tanévkezdés előtt váljon nyilvánossá, hiszen a késlekedés az összes érintett számára bizonytalanságot, fennakadást okoz.
Miután a tanév első hónapjában hiába várták a rendelkezés megjelenését, szükségessé vált a kormányzat által nem tisztázott kérdések azonnali rendezése – írják. 25 kérdést tettek fel a miniszternek és az államtitkárnak, a levelet változtatás nélkül közöljük:
„Tisztelt Dr. Kásler Miklós és Dr. Maruzsa Zoltán!
A köznevelési törvény módosítása megváltoztatta a tankötelességre vonatkozó szabályozást, a végrehajtásról szóló rendelkezés azonban még nem jelent meg. Úgy gondoljuk, elvárható lett volna, hogy a végrehajtási rendelkezés még a tanévkezdés előtt váljon nyilvánossá, hiszen a késlekedés az összes érintett számára bizonytalanságot, fennakadást okoz. Miután a tanév első hónapjában hiába vártuk a rendelkezés megjelenését, szükségessé vált a kormányzat által nem tisztázott kérdések azonnali rendezése. Kérjük, haladéktalanul válaszolják meg nyilvánosan a törvénnyel kapcsolatban a szülőkben felmerült alábbi kérdéseket:
1. A kormány mely hivatalt nevezi ki engedélyező szervnek?
2. Az engedélyező szerv milyen szempontok alapján bírálja el a szülő további egy év óvodai nevelésre vonatkozó kérelmét?
3. Szükséges-e a kérelemhez az óvoda szakvéleményét csatolni? Milyen esetekben és milyen indokkal merülhet fel, hogy az engedélyező szerv nem veszi figyelembe a gyermeket ismerő óvoda szakvéleményét és azzal ellentétesen dönt?
4. Az engedélyező szerv milyen módon veszi figyelembe az óvoda és a leendő iskola helyi sajátosságait és a gyermek egyéniségét?
5. Az engedélyező szervben dolgozó munkatársak milyen pedagógiai, oktatási-nevelési szakképzettséggel rendelkeznek?
6. Milyen módon biztosítják a szükséges emberi erőforrásokat az engedélyező szerv számára ahhoz, hogy ezen szerv munkatársai érdemben tudjanak foglalkozni a kérelmekkel, figyelembe véve azt, hogy néhány héten belül több ezer vagy akár több tízezer ilyen kérvény beküldésére is sor kerülhet?
7. Önök szerint milyen módon nevelje az óvoda azokat a gyermekeket, akiknél eddig pedagógiai megfontolások szerint az óvoda feltételezte, hogy további egy évet az óvodában maradnak, de akiknél most mindez bizonytalanná vált? (Például: akik középső csoportba járnak, de jövőre tankötelessé válnának.)
8. Feltételezhető-e, hogy a törvényben említett szakértői bizottság a pedagógiai szakszolgálat munkatársaiból áll?
9. Fordulhat-e a szülő egyénileg a szakértői bizottsághoz (a gyakorlatban a pedagógiai szakszolgálathoz) a gyermek iskolaérettségének megállapítása érdekében január 15 előtt? Amennyiben a pedagógiai szakszolgálat további egy év óvodai nevelést javasol szakvéleményében, van-e bármi további teendője a szülőnek?
10. Amennyiben a szülő már benyújtotta a kérelmet az engedélyező szervhez és ezután kap a szakértői bizottságtól (a gyakorlatban a pedagógiai szakszolgálattól) további egy év óvodai nevelést javasoló szakvéleményt, akkor ezt milyen módon veszi figyelembe az engedélyező szerv?
11. Hogyan vehető figyelembe, ha a gyermek helyzetében azután áll be változás, hogy az engedélyező szerv már meghozta elutasító döntését – például, mint ahogy ilyen korú kisgyermekeknél gyakori, változik a viselkedése, megváltoznak az egészségügyi vagy családi körülményei – és a szakértői bizottság (a gyakorlatban a pedagógiai szakszolgálat) a változásra tekintettel a gyermek további egy év óvodai nevelést javasol szakvéleményében?
12. A kormányzat gondoskodik-e arról, hogy az óvodában az összes érintett gyermek iskolaérettségi vizsgálatát egy szakértői bizottság felmérje még a január 15-i határidő előtt?
13. Hogyan biztosítja a kormányzat a szakértői bizottságok szükséges személyi erőforrását tekintettel arra, hogy a korábbiaktól eltérően most már nemcsak a vitás vagy problémás esetekben, hanem ennél lényegesen szélesebb körben lesz szükséges a szakértői bizottság véleményét kikérni?
14. Amennyiben a szülő az engedélyező szerv döntése ellen pert indít, mekkora a per költsége, és ezt a költséget kinek kell állnia?
15. Mikor érdemes a szülőnek kérnie vagy nem kérnie bírósági tárgyalást?
16. A bírósági tárgyalásra a szülőnek érdemes-e ügyvédet fogadnia, és ennek költsége kit terhel?
17. Amennyiben a per nem zárul le az iskolai beiratkozás időpontjáig (nagy számú igény esetén ennek nagy a valószínűsége), érheti-e a szülőt (gyermeket) bármiféle hátrány amiatt, hogy a per számára pozitív kimenetelében bízva, nem íratja be gyermekét az iskolába?
18. Az óvoda fenntartja-e a gyermek helyét mindaddig, amíg a bírósági per és az azt követő ismételt döntés le nem zárul?
19. Felmérték-e, mekkora pedagógiai kár származik abból, hogy egy kisgyermeknek a felnőttek nem tudják megmondani az óvodai ballagás időpontjában, hogy vajon továbbra is óvodás marad-e vagy nem, hiszen a peres ügyek jelentős része várhatóan nem zárul le addig?
20. Ha a szülő az engedélyező szerv elutasító döntése ellenére a gyermeket jól ismerve úgy dönt, hogy a gyermek érdekében további egy évig nem kezdi meg iskolai tanulmányait, akkor az állam megszünteti-e a családi pótlék folyósítását?
21. Ha a szülő az engedélyező szerv elutasító döntése ellenére a gyermeket jól ismerve úgy dönt, hogy a gyermek érdekében további egy évig nem kezdi meg iskolai tanulmányait, akkor az állam kiemeli-e a gyermeket a családjából?
22. Felmérték-e, mik a következményei annak, hogy a 2020/21-es tanévben várhatóan több és korban nagyobb szórású gyermek kezdi meg az iskolai tanulmányaikat, hiszen ekkor a jóval nagyobb számú 6 éves mellett sok 7 éves gyermek is elsős lesz? Biztosíthatóak-e a szükséges emberi és anyagi erőforrások? Készítettek-e hatástanulmányt annak pedagógiai következményeiről, hogy a törvénymódosítás olyan gyermekeket is az iskolába kényszeríthet, akiket az óvodapedagógusok és szülők jobbnak láttak még az óvodában tartani?
23. Milyen többlettámogatást terveznek nyújtani az iskoláknak ahhoz, hogy a korábbinál nagyobb számban jelen levő kisebb gyermek megkapja a számára szükséges személyre szabott foglalkozást?
24. Önök szerint egy kirendelt szakértői bizottság néhány perces felmérése helyettesítheti a szülők és óvodapedagógusok alapos és személyes gyermekismeretét?
25. Miért gondolják azt, hogy a gyermeket nem ismerő engedélyező szerv jobb döntéseket tud hozni néhány papír alapján, mint a gyermeket alaposan ismerő szülők és óvodapedagógusok közösen?”
atv.hu